A pedagógia mint tudomány

1. A pedagógia mint tudomány Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens

2. Mi a tudomány? Az emberek igénye, hogy a világot megismerjék, adatokat és tényeket tudjanak meg a valóság természetéről. Minden tudomány a valóságnak egy darabját vizsgálja. (biológia – élőlények, fizika – élettelen anyag szerkezete.

3. Tudomány Herbert TSCHAMLER szerint a TUDOMÁNY 1. a valóság egy meghatározott részét vizsgálja, ez a tudomány tárgya (objektuma), 2. meghatározott módszerei vannak, amelyek segítségével ezt a területet vizsgálni lehet, 3. van rendszere, amelyben az ismeretek elhelyezhetők.

4. A tudomány A tudomány a valóság egy részéről alkotott, és különböző módszerek segítségével nyert és rendszerbe foglalt ismeretek összességét jelenti.

5. Tudomány-e a pedagógia 1. Van tárgya? 2. Vannak módszerei? 3. Van rendszere?

6. A pedagógia tárgya A pedagógia tárgya: a NEVELÉS. A nevelés tudatos személyiségformáló tevékenység.

8. A nevelés jellemzői Célirányos jellegű, A másik emberre ható tevékenység, Viszonylag tartós állapotot ér el, Nevelési tartalmakat, értékeket közvetít és teremt, Esetleges, azaz lehet sikeres v. sikertelen, A nevelési folyamatban az emberek a közvetítendő tartalmak által változnak, a tartalmak pedig az emberek által változnak, A nevelés mindig konkrét helyzetben történik, amelyet a környezet és a benne cselekvő emberek befolyásolnak, A nevelő és nevelés címzettjei bármilyen korú emberek lehetnek.

9. Társadalmi – történeti – szociális környezet Nevelési – oktatási intézmények (család, óvoda, iskola) Interakció, szerepek Nevelő Növendék Metodikailag megalapozott tevékenység: eszközök, tartalmak Nevelési célok, normák, értékek

10. A pedagógia A pedagógia az ember nevelésével és oktatásával foglalkozó tudomány.

11. Pedagógia/Neveléstudomány A pedagógia alatt értendő maga a gyakorlati nevelés és a nevelési folyamat történéseinek tudományos megvilágítása. A neveléstudomány kifejezés a nevelés jelenségeinek tudományos megközelítését fejezi ki.

12. A neveléstudomány A neveléstudomány vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben. Feltárja a pedagógiai gyakorlat összefüggéseit, törvényszerűségeit, s ezek ismeretében meghatározza a nevelés célját, alapelveit, feladatrendszerét valamint azokat az eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a nevelési célrendszer elérését. Feltárja a nevelés eszközrendszerét.

13. Az elmélet és a gyakorlat egysége Az elmélet és a gyakorlat sajátos kapcsolatban van a pedagógiában. A gyakorlat a konkrét helyzetben folytatott nevelési tevékenység. Az elmélet egy adott területről alkotott tudás rendszere. Az elméletalkotásnak szüksége van a nevelés gyakorlatára. A gyakorlat által születik az elmélet. Ugyanakkor a nevelőnek szüksége van olyan tudományos elméletre, amely szerint nevel.

14. A pedagógia tudományának struktúrája A neveléstudományon belül az egyes részkérdésekkel foglalkozó tudományágak szinte önálló tudományágakká fejlődtek.

15. Résztudományok tematika alapján 1. A pedagógia alapjai, Bevezetés a pedagógiába, 2. Neveléselmélet, 3. Oktatáselmélet, Didaktika, 4. Iskolaszervezettan, 5. Összehasonlító pedagógia, 6. Neveléstörténet, 7. Nevelésszociológia

16. Életkorok szerinti felosztás 1. csecsemő- és kisgyermekkorúak pedagógiája 2. óvodáskorúak pedagógiája, 3. iskoláskorúak pedagógiája, 4. serdülőkorúak pedagógiája, 5. ifjúkorúak pedagógiája, 6. felnőttkorúak pedagógiája

17. A felhasználó intézmény alapján 1. családpedagógia 2. napköziotthoni nevelés pedagógiája 3. kollégiumi nevelés pedagógiája 4. katonai nevelés pedagógiája 5. ifjúsági szervezetek pedagógiája 6. öntevékeny civil szervezetek pedagógiája 7. felsőoktatás pedagógiája 8. börtönpedagógiai, stb

18. Nevelési feladatok alapján 1. az értelmi nevelés pedagógiája 2. az érzelmi nevelés pedagógiája 3. az erkölcsi nevelés pedagógiája 4. az esztétikai nevelés pedagógiája 5. a technológiai nevelés pedagógiája 6. a testi nevelés pedagógiája

19. Speciális területek 1. gyógypedagógia: szurdológia (süketek) tiflopedagógia (vakok) oligofreno pedagógia (értelmi fogyatékosok) logopédia (beszédhibák) 2. hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek nevelésének pedagógiája

20. Újabb keletkezésű résztudományok A pedagógia differenciálódását jelzi az új résztudományok megjelenése: üzemi pedagógia, szakképzés pedagógiája, gazdaságpedagógia, szabadidőpedagógia, interkulturális pedagógia, médiapedagógia

21. Interdiszciplináris kapcsolatok 1. Alapul veszi a tudományok személyiségfelfogását, a személyiség egészét v. vmelyik társadalmi viszonyulását vizsgáló tudományokat: filozófia, pszichológia.

22. 2. A személyiség egyes társadalmi viszonyulásait vizsgáló tudományokat: szociológia, közgazdaságtan. 3. Természettudományokat: biológia, fiziológia, anatómia, genetika, antropológia.

23. Határtudományok 1. nevelésfilozófia (pedagógia + filozófia) 2. pedagógiai pszichológia (pedagógia + lélektan) 3. nevelésszociológia (pedagógia + társadalomtudományok) 4. oktatásgazdaságtan (pedagógia + közgazdaságtan) 5. iskolaegészségtan (pedagógia + biológia, fiziológia, orvostudomány) 6. oktatástechnológia (pedagógia + technika, műszaki tudományok)