1 / 21

GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI IDENTITÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN írta: Dr. Borbély József PhD

A helyről, ahol élünk. GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI IDENTITÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN írta: Dr. Borbély József PhD. Sopron, 2008. „Nemzetünk életét elmocsarasítják, kik nemzetük valódi, vagy vélt erényeit hangoztatják s a kíméletlen bírálatot tűrni nem akarják.

keisha
Télécharger la présentation

GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI IDENTITÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN írta: Dr. Borbély József PhD

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A helyről, ahol élünk GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI IDENTITÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBANírta: Dr. Borbély József PhD Sopron, 2008

  2. „Nemzetünk életét elmocsarasítják, kik nemzetük valódi, vagy vélt erényeit hangoztatják s a kíméletlen bírálatot tűrni nem akarják. A legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, ha egyoldalú irányítással ítélőképességét tönkreteszik. Az ilyen nép elzüllik és mennél vásáribb kalandor nyúl érte, annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülről jövő veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, mely ezzel fölérne.” /Weöres Sándor: Az országhoz/

  3. A TÉMA INDOKLÁSA I.- Régóta foglalkoztata „köztes-európai” tér - Zwischen-Európa múltja, úgy a nyugati Európa-résztől, mint Kelet-Európától bennünket egyaránt megkülönböztető szerkezeti és mentális különbözőség: Kelet-Közép-Európa jellegzetes arculata.- Foglakoztat e térség „hibrid”-szerkezete, és a kérdés, hogy az alapvetően nyugatias szerkezetű subrégiónk a nyugati világgazdaság fél perifériájaként milyen történelmi utat járt be. - Valamint azok a tudati-mentális sajátosságok – esetenként deformációk, identitás-zavarok-, amelyek éppen eme Janus-arcúság, „hibrid”-szerkezet és perifériás fejlődés következtében alakultak ki és rögzültek – máig jellemzően.

  4. A TÉMA INDOKLÁSA II. - Célom bemutatni e félperifériás, de alapvetően nyugati mintakövető térség történelmi mozgásait, nemzedékről- nemzedékre „átöröklődő” felzárkózási törekvéseit. - Megértetni, hogy e „hibrid”-szerkezet következményeképpen is vizsgálandó térségünk társadalmai mentálisan torzultak, a politikai kultúra deformálódott, és e terület népeinek megkésett és többszörösen is problematikus etnogenezisével összefüggésben identitás-zavarok is jellemzőek.

  5. Az alábbi kérdésekre kerestem a választ: Az európai centrum társadalmai, döntéshozói felismerik-e, hogy e leszakadt, és válságból-válságba sodródó övezet - ahonnét a huszadik században a két világháborúvá szélesedett konfliktus is kiindult -, konszolidálása a Nyugatnak is elemi érdeke? E félperifériás övezet milyen színvonalon, milyen minőségben képes a korszakonkénti csatlakozási-felzárkózási kísérletét végrehajtani a poszt-szovjet korszak után, a huszonegyedik század elején? Kérdéseim:

  6. Kérdéseim II: • Korunk globális kihívásaira e történelmileg hátrányos helyzetű övezet képes-e adekvát válaszokat adni? • A világunkban a globalizációval párhuzamosan a partikularizáció, a fragmentálódás is jelen van, vizsgált térségünk a centripetális erőtér nyomására inkább hasadozik. Mi következhet ebből?

  7. EURÓPA HÁROM TÖRTÉNETI ALRÉGIÓJÁRÓL • Europa Occidentalis latin-keresztény háttere /római katolikus egyház/: kiformálója Nyugat szellemi arculatának • Kelet-Európa bizánci keresztény /ortodox / meghatározottsága • Közöttük kiformálódik az újkor kezdetére a köztes-európai alrégió • Köztes-Európa történelmi útjáról: A Karoling- Európa abszorbeálja az övezet törzsterületét. Az újkor kezdetére mégis Nyugat perifériája már e térség. Okai: -Európa késő-középkori gazdasági válsága (1300-1450)? -A válság áthárítása e köztes-térségre a „második jobbágyság” színterére. Vagy történelmi katasztrófák? Válaszunk: mindkettő valóságos ok

  8. A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ KELETI HATÁRA/Samuel P. Huntington után/Gondolatok Nyugat-és Kelet-Európa expanziójárólKöztes-európai társadalmak „hibrid”-szerkezetei és néhány modell-változat Forrás: Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (258.old.) Európa könyvkiadó, Budapest (1998)

  9. A MEGKÉSETT ÉS PROBLEMATIKUS NEMZETÁLLAMI KIFEJLÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI • a térség máig tartó kiegyensúlyozatlanságai, identitás-zavarai • területi viták okai: a megszületendő nemzetek közötti határok bizonytalansága • a kelet-európai kis-államok „mizériái”-ról • az antidemokratikus nacionalizmus • a kontraszelektív kiválasztódás • a „Haza és Haladás” egymás ellen; a népi-urbánus ellentétről

  10. Az Osztrák-Magyar-Monarchia államalkotó nemzetei 1910 Forrás:Köztes-Európa 1763-1993 – Térképgyűjtemény – szerk.: Pándi LajosBudapest: Osiris; 1997. 803 p. A „kiegyensúlyozhatatlan kiegyensúlyozási kísérlete”: Egy hamis konstrukció foglyai: „túlfeszült lényeglátók és hamis realisták” a Kárpát-medencében

  11. A POLITIKAI KELET-EURÓPA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Térségünk a Szovjetúnió befolyási övezetében: - első etap, csatlóssorba- taszítás - második etap: szovjetesítés Területi problémák Európában a II. világháború küszöbén: Forrás:Köztes-Európa 1763-1993 – Térképgyűjtemény – szerk.: Pándi LajosBudapest: Osiris; 1997. 803 p.

  12. AZ ÁLLAMSZOCIALISTA INTEGRÁCIÓS KÍSÉRLETRŐL • a szovjet-orosz államszocialista integrációról • katonai-politikai együttműködés lényege • a gazdasági integráció rövid értékelése: rendszer-inkompatibilitás • 1988-1990-es időszak: alternatívák-keresése Kelet-Közép-Európában • húsz év után mire jutottunk?

  13. KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÖRÖKSÉGE ÉS KIHÍVÁSAI • a hagyományos felzárkózás a nyugati társadalmi-gazdasági modellhez • releváns válasz korunk globális kihívásaira • globalizáció-ökológiai válság • migrációs kihívás • Köztes-Európa ökológiailag is sérülékeny térség. Okai és lehetséges következményei. • korunk társadalmai: „rizikó-társadalmak” • Köztes-Európa társadalmai: bizalomhiányos, anómiás közösségek • viták a nemzetállamról, térségünk állami szerepvállalása a múltbéli modernizációs periódusokban

  14. EURÓPAI MIGRÁCIÓS MÉRLEG Forrás: www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/021030.ppt

  15. A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI MIGRÁCIÓRÓL • néhány adalék Köztes-Európa migrációs történetéből • A „megkésett iparosodó” – kelet-közép-európai vándorok Forrás: www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/021030.ppt

  16. KIVÁNDORLÁS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGRÓL Forrás: Frisnyák Sándor(1992): Magyarország történeti földrajza, Tankönykiadó, Bp.

  17. GLOB ÁLIS KIHÍVÁS: ERŐTELJES MIGRÁCIÓS- ÉS MENEKÜLT NYOMÁS • a tömeges migrációnak következménye lesz a gazdaságban és a társadalmak tudati-mentális állapotában Forrás: Bevándorlás Magyarországra (2006.) Szerkesztette: Tóth Pál Péter – Lucidus kiadó, Bp.

  18. ÖSSZEFOGLALÁS: • bemutattam Kelet-Közép-Európa történelmi útját • Kelet-Közép-Európa politikai kultúrájának deformálódását: a térségünket jellemző tudati-mentális zavarokat • történelmi példákkal szolgáltam a térség „mizériáihoz” • felhívtam a figyelmet a lappangó, alig hangsúlyozott, bár alapvető mentális problémákra; úgy mint a térség „elitjének”, döntéshozóinak kontraproduktív kiválasztódására • a „túlfeszült lényeglátó” – „hamis realista” ellentét kontinuitására • bizonyítani kívántam, hogy a történelmi eredetű anomáliákat a szovjet-orosz befolyás évtizedei jegelték, de nem oldották

  19. ÖSSZEFOGLALÁS II. • bizonyítottam, hogy e labilis, nem szerves fejlődésű térség társadalmai dupla feladatot kaptak: a felzárkózás hagyományos feladatát a centrum-régióhoz, ugyanakkor releváns válasz adását a globális kihívásokra • jeleztem, hogy a felzárkózási kísérlet egy olyan időszakban történik, amikor a nyugati modernitás válságjelei is egyre nyilvánvalóbbak • bizonyítottam, hogy a térség társadalmai bizalomdeficites, anómiás társadalmak, s ez a gazdasági versenyképességüket is rontja

  20. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK • A munkám alapvetése, hogy az elmúlt századvégi hatalmi-politikai változásokkal megnyílott lehetőség, az újabb felzárkózási kísérlet esélyét növeli, ha ez az általunk jellemzett szubrégiós történelmi sajátosságokfigyelembevételével történik. • Erre tekintettel a múlt századvég kelet-európai forgatókönyvei alapján végrehajtott „rendszerváltozások” korrekciója elengedhetetlen és elodázhatatlan. • A térség országai többségének csatlakozását a nyugati védelmi-katonai tömörüléshez, és az EU-hoz nem lebecsülve, üdvös lenne alrégiónk önszerveződése, a térség integrációja, a hatékonyabb érdekérvényesítés reményében is.

  21. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

More Related