Download
1 / 23
400 likes | 739 Vues
Klasszicizmus. Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre: k orlátok között válik el a mester, s a szabadság a törvény adománya. (Goethe). Elnevezés. a latin classis ’ osztály ’ szóból ered első osztályú szerzők
E N D
Klasszicizmus Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre: korlátok között válik el a mester, s a szabadság a törvény adománya. (Goethe)
Elnevezés • a latin classis ’osztály’ szóból ered első osztályú szerzők • olyan művészeti irányzat, amely az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának • az ókori klasszikus műveket mintául választó újkori alkotásokat nevezzük klasszicistának
Kialakulás • 18. század második felétől a 19. század közepéig • 18. század – felerősödött az érdeklődés az ókori kultúra iránt • 1748-ban kezdődnek az ásatások Pompejiben és Herculaneumban • Igazán uralkodóvá Franciaországban válik – az abszolút uralkodó kora kedvező volt a normatív művészetfelfogás számára
Szellemi háttér • Johann Joachim WinckelmannGondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról • csak egyetlen művészi szépség van, amit már az ókori művészet is elért: a mérték, a szimmetria, a rend és az egyszerűség • ez az arányos emberi alakban rejlik • A klasszicisták fennkölt és harmonikus szépségideálja szembeszegült a barokk és rokokó nyugtalanságával.
Építészet • A klasszicizmus legjelentősebb területe – az ókort vette alapul • 19. század első fele – meginduló kapitalista gazdasági fejlődés új feladatok • Polgári megrendelők: puritánság, könnyen áttekinthető alaprajz, térosztás • Jellemzők: • egyenes vonalak, • tiszta és egyszerű alaprajz, • vízszintes tagoltság, • szigorú arányok, • antik jellegű díszítmények, oszlopok, timpanon. • A legfontosabb feladat az új igényeknek megfelelő lakások építése – soklakásos városi bérház. • Hivalkodástól mentes, szerényebb díszítés, fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.
Karlsruhe, őrgrófi palota homlokzata (1803-14) • legjellemzőbb homlokzati eleme a háromszögű oromzattal fedett oszlopsor, a motívum neve: portikusz • A nyugtalan, lendületes vonalak helyébe a nyugalom, a mozdulatlanság és az egyenes vonalak uralma lépett. • A tömeg egyszerű mértani test : kocka, téglatest, henger, félgömb. • A portikuszhoz magas lépcsőzet visz fel
A bejárat és az ablakok egyenes vonallal záródnak, felettük egy-egy háromszögű timpanon látható. • Az egyes szinteket már nem kezelik eltérően: az ablaksorok minden emeleten általában egyformák. • Az első emeletről gyakran a földszintre kerültek a lakóhelyiségek. Így a kertből közvetlenül a lakószobába lehet belépni, azaz a természettel való kapcsolat szorosabb, mint korábban. • Mértéktartással kezelték a díszítéseket. Legtöbbször csak az épületet lezáró párkány alatti sávban és a portikuszok orommezejében láthatunk figurális díszt.
A Magyar NemzetiMúzeumkupolávalfedettterme(1836-44) • A belső tér is más mint a barokknál. A termek a klasszicista épületben zárt, önálló egységek. • Alapformájuk négyszögletes vagy kör alakú. • A belsők díszítése is szándékosan egyszerű, a barokk mennyezetfestés nem divat többé. • A díszítőformák nagy része antik eredetű. • A lépcsőházak egyszerűek, de tágasak.
Szobrászat • Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. • Fő témájuk: • görög-római mitológia • művészek, politikusok mellszobrainak készítése római mintára • A szobrokat hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesül.
Festészet • Nincs antik minta, a szobrokat veszik alapul • A festmények szerkezete áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását, az élénk színeket. • A festészettel szemben sokszor előnyben részesítették a rajzot, mely precíz és tiszta vonalú. • A szín másodrangúvá válik, a színeket általában csak harmonikus, telítetlen tónusok, egyenletes, vékony rétegek formájában alkalmazzák. • Nincs sötét-világos kontraszt sem, nincs semmi, ami megzavarná a nyugalmat és valamilyen érzést fejezne ki. • Mivel az antik szobrokat vette alapul, a kompozíció fríz alakú és előtere hangsúlyos.
Klasszicizmus az irodalomban • Minták: • Euripidész (tragédia) • Vergilius (eposz) „ma” is érvényesek • Horatius (óda) • Racine: „ a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan” • A szenvedélyt és képzeletet támadják, a rendet és mértéktartást hirdetik
Nicolas Boileau: Ars Poetica (1674) A klasszicista dráma szabályai • Érzelmeket ébresszen • Figyelmet lekötő fordulatok • A téma felvázolása a mű elején • A szín helye pontos, határozott • „történjék egy eset, egy helyen, egy napon” • Hihető cselekmény • A láthatatlan cselekményt elbeszélés tudassa • A szereplőknek legyenek apróbb hibái • A szerző ismerje a korok, tájak szokásait
Komédia • Vallási népünnepélyek kardalaiból fejlődött ki a tragédiához hasonlóan • Arisztotelész: „…hitványabbak utánzása, nem a rosszaságé, hanem a csúfságé, melyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és kárt nem okozó csúfság.”
