SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

1. SNI gyerekek az iskolában(4.) A tanulás-tanítás módszerei Szabó Edina 2011/12. II. félév

2. Tanulás Szűkebb értelmezés szerint: a tanár által irányított ismeret feldolgozás. • figyelem • emlékezet Tágabb értelmezés szerint: minden változás, a pszichikus folyamatokat veszi igénybe és fejleszti. • észlelés • érzékelés • figyelem • emlékezet • gondolkodás • képzelet

3. A tanulás 3 fő típusa • Verbális: szóban közlünk ismereteket, és arra késztetnek, hogy fejlesszük az emlékezetünket • Motorikus: mozgásokat, cselekvéseket tanulunk meg • Szociális: a beilleszkedést tanuljuk meg, magatartásformákat sajátítunk el

4. Tanulási stratégiákA gyakorlati fejlesztésben jól használható három alaptípust különböztetünk meg Mélyreható tanulás: a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintése, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet. Szervezett tanulás: a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül. Mechanikus tanulás: a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet. A rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

5. Elemi tanulási technikák • szöveg hangos olvasása • néma olvasás • az olvasott szöveg elmondása • az elolvasott v. elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül • elmondás más személynek • elolvasott v. elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása • ismétlés bármely módon • beszélgetés a társakkal a tanult információról

6. A tanulási technikák típusai A közvetlen valóság megtapasztalása:A megfigyelés ráirányítása a megismerendő dologra (minél többféle érzékeléssel és észleléssel). Akkor éri el leginkább a célját, ha tudjuk, hogy mit akarunk megfigyelni. A figyelem tartósságának, intenzitásának javítása eredményesebb, ha kérdésekkel irányítjuk a figyelmet, a megfigyelés tárgyát. A legalkalmasabb eszközök használata:A tanulási folyamat minden szakaszában különböző eszközöket használunk. Másféle eszközre van szükség az ismeret kialakításához, mint a gyakorlási szakaszban, vagy a rendszerező összefoglaláskor. A tanulási folyamat aktuális szakasza az egyéni tanulási sajátosságok határozzák meg elsősorban, hogy mely eszközök segítik legeredményesebben a tanulást.

7. Rögzítési módszerek Az emlékezeti bevésés formái lehetnek: Memoriter – tanulás: pl. versek, szabályok megtanulása Megerősítés rajzzal: megfigyelt dolgok, jelenségek, események ábrázolása Eszközök használata a bevéséshez: táblázatok, térképek, ábrák használata

8. Az információkeresés megtanulása Az információ megtalálásának előzménye az a tudás, amely hozzásegít az információ megtalálásához, pl.: melyik könyvben keressük az információt, hol találjuk a könyvet

9. A tanulás időbeli és sorrendi tervezése A tanulás során meg kell tervezni a sorrendiséget,az időbeli beosztást

10. A lényegkiemelés technikáinak gyakorlása • a szövegekben a lényeges szavak, gondolatok megkeresése, aláhúzása, • a történetekből a legfontosabb mondanivaló kigyűjtése, szűkített megfogalmazás • vázlatok készítése

11. A tanulás külső feltételeinek megteremtése • A tanulás állandó helyének kialakítása • Egyéb tevékenységek szüneteltetése • Zavaró körülmények megszüntetése • A tanuláshoz szükséges eszközök előkészítése

12. Tanulási stílusok I. A hatékony tanulási technikák kidolgozásához figyelembe kell venni azt is, hogy milyen stílus felel meg leginkább az önálló tanuláshoz. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a társas környezet, valamint az egyéni reagálás típusa fejeződik ki. Auditív stílus: a verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláshoz gyakran a hangos feldolgozásra épít Vizuális stílus: a tanuló a látottakra támaszkodik, s nem csak a memorizálás, hanem gyakran a rögzített anyag felidézése is először képileg történik Mozgásos stílus: cselekvés, a motorikusság játszik vezető szerepet, a memorizálást gyakran mozdulatokkal

13. Tanulási stílusok II. Társas stílus: igényli a barátok, szülők, tanárok segítő jelenlétét, kedveli a tanulók, ha az anyagot megbeszélheti másokkal. Egyéni stílus: nyugalmat, csendet kedveli, zavarják a környezet ingerei, a körülötte lévő emberek. Impulzív stílus: az ilyen tanulók válaszaikat inkább intuitív módon közlik, gyakran előbb beszélnek, minthogy mérlegeltek volna. Reflektív stílus: logikai egységbe foglalják az információkat.

14. Motiváció A tanulási motiváción a tanulási tevékenységre késztető belső feszültséget értjük. A motiváció fejlesztésénél figyelembe kell venni a tanuló beállítottságát. A tanulás fontosságáról, módjairól, technikájáról folytatott beszélgetéseknek kiemelkedő a szerepük. Szintjei:Beépülő motiváció: a tanuló teljesíti a szülők, a társadalom és saját magával szembeni követelményeket. Belső tényezők irányítják a tanulást.Külső tanulási motiváció: beszélgetés keretében zajlik. Befolyásolja a tanuláshoz való viszonyt. A motiválásban célszerű figyelembe venni a tanulók egyéni különbségeit. Legértékesebb motiválás a tanulóknak az iskolához való jó viszonyukban teljesedik ki. Ha sikerül az a tanulók iskolai életét érdekessé tenni, az egész motivációs bázisukat kedvező irányba befolyásoljuk.

15. PQRST módszer Az egyetemi hallgatók számára készült, hogy javítsa a tankönyvi anyagok megtanulását és az azokra való emlékezést. A módszer a következő 5 szakasz kezdőbetűiből kapta a nevét: Preview (előzetes áttekintés) Question (kérdés) Read (olvasás) Self-recitation (felmondás) Test (ellenőrzés)

16. Tanulási, értékelési módszerek Tanulási módszerek: • Kooperatív tanulás: együtt tanulást jelent, együttműködésre nevel • Kompetencia alapú oktatás: a tanulás sikerének igen lényeges előfeltétele Értékelési módszerek: Funkciója, hogy a tanuló és a tanár számára nyújtson visszajelzést a tanulás eredményéről, tempójáról, a tanítás hatékonyságáról. Célja szerint: • Formatív • Szummatív • Diagnosztikus

17. Oktatási stratégiák „Olyan eljárásrendszer, amelynek során a tanuló ismereteket szerez, készségei, jártassági, képességei alakulnak ki, gondolkodási és megismerési műveleteket sajátít el, s ezeket később, új ismeretek tanulásához, problémamegoldásához tudja felhasználni. Az oktatási módszerek a stratégiák részeként a legcélravezetőbb, tanár és tanuló együttműködésén alapuló eljárások. Az oktatási stratégiák alkalmazásának célja a pedagógiai folyamatban a tudás elsajátítása és képességfejlesztés. Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák.” (Nagy Sándor, 1993)

18. Az oktatás munkaformái • Frontális munka • Csoportmunka • Páros munka • Egyéni munka

19. A differenciálás szempontjai az integratív pedagógiában Az integratív pedagógia alapvető feltételei az oktatás differenciálásával függnek össze. Az oktatás differenciálásának feltételei vannak: • oktatás individualizálása • a célok szerint differenciált tanulás elve • a differenciált tanulási segítségnyújtás elve • egyéni teljesítményértékelés elve • két-tanáros modell

20. Az SNI tanulók oktatásaLátásfogyatékosság Tág értelemben látássérült az a személy, akinek látóképessége az ép látáshoz viszonyítva csökkent. Pedagógiai értelemben látássérültnek minősül az a gyermek, akinek látásvesztesége olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes optimálisan fejlődni, ismereteket feldolgozni, tanulni. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): tiflopedagógus Rehabilitációs (habilitációs) órák: • vakoknak: 40% / heti kötelező óraszám • gyengénlátóknak: 35% / heti kötelező óraszám Látássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

21. Az iskolai integráció speciális objektív feltételei közé tartoznak az alábbiak A tanterem megvilágítása, berendezése • a gyengénlátók gyermek padja és a tábla közötti távolság 2-3 méter legyen • gyengénlátó gyermek számára fontos az emelhető tetejű asztal • a tábla minősége, feketére vagy sötét színűre festett tábla Milyen az iskola eszközellátottsága • van-e az iskolának nagyító fénymásoló berendezése • korszerű számítástechnikai eszközök megléte • optikai segédeszközök

22. Segédeszközök Optikai segédeszközök: • szemüvegek • nagyítók, távcsövek, teleszkópok • olvasótelevíziók • kézikamerás olvasókészülékek Tanulást segítő egyéb eszközök: • emelhető lapú speciális asztal, csúszásgátló fólia, megfelelő íróeszközök • asztali lámpa, könyvtartó állványok, laptartók, speciálisan kialakított vonalzók, szögmérők

23. Az SNI tanulók oktatásaHallásfogyatékosság Hallássérültek azok a személyek, akiknek hallássérülésük van, a népesség kb. 10%-át teszik ki. Sérülésük lehet átmeneti, vagy maradandó. Az iskoláskorúak 4-6%-át érinti, s 3%-uknál maradandó a halláscsökkenés. A sérülés lehet 1 vagy 2 oldali. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szurdopedagógus Rehabilitációs (habilitációs) órák: • nagyothallóknál: 40% / heti kötelező óraszám • siketeknél: 50% / heti kötelező óraszám Hallássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:Országos Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

24. Hallássérült gyermek az óvodában • Ha az óvónő szól hozzá, minél közelebb menjen • Tanítsa meg a gyereknek a társai nevét • Ösztönözze a szóbeli megnyilatkozásra • Győződjön meg róla, hogy megértette-e a gyermek az utasítást • Sok vizuális szemléltetés • Kezelje egyenrangú tagként, kapjon feladatot • Csak annyi segítséget kapjon, amennyire éppen szüksége van • Kirándulásokon a pedagógus közelében maradjon

25. Hallássérült gyermek az iskolában • Olyan ülőhelye legyen, ahonnan közelről láthatja/hallhatja a tanárt • Fontos információkat megismételni • Témaváltás jelzése, írásos összefoglalók kézbeadása • Vizuális szemléltetés • Probléma a hosszas előadás, adjunk számára jegyzetet • Óraváltozás/teremcsere stb. információkat kapja meg írásban is

26. Az SNI tanulók oktatásaBeszédfogyatékosság A beszédben akadályozottak, beszédhibásak, beszédfogyatékosok: egy adott nyelvi populáció azon tagjai, akiknek a beszéd- és nyelvi fejlődése különböző okok következményeként nem indul meg, lassan indul meg, kórosan késik vagy a már kialakult beszéd szenved különféle szinteken sérülést. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): logopédus Rehabilitációs (habilitációs) órák: 40% / heti kötelező óraszám Beszédfogyatékosok gyógypedagógiai vizsgálata:Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

27. Az SNI tanulók oktatásaMozgásfogyatékosság A mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza, az egyén részére hátrányos helyzetet, korlátozott életvitelt okozhat. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szomatopedagógus, gyógytornász, gyógytestnevelő, konduktor Rehabilitációs (habilitációs) órák: 40% / heti kötelező óraszám Mozgássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

28. A mozgásnevelés integrálása a nevelési, oktatási folyamatba Célja a mozgás szervrendszer működésének optimális szintre emelése, az életkori sajátosságoknak megfelelő lehetséges mozgásos alkalmazkodó képesség kialakításával a személyi függetlenség elérése érdekében. • Mozgásszervi rehabilitáció • Pedagógiai tevékenység • Terápia, nevelés, oktatás=mozgásnevelés • Orvosi rehabilitációra épül

29. Az akarat és az önaktivitás fejlesztésének az elve Mozgásra, tevékenységre, aktivitásra nevelés (belső tartalékok motiválása, mozgáskésztetés), az önállóság fejlesztése, a független felnőtté válás segítése.

30. A nevelés, oktatás főbb sajátosságai • A nevelés, oktatás, sajátos kiegészítésekkel, de megegyezik a nevelés, oktatás alapvető célrendszerével és tartalmi szabályozásával (NAT, Irányelv • Személy-specifikus különleges rehabilitáció egyedi felzárkóztatást, differenciált ellátás • Szükség szerint egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni foglalkoztatás. Lehetővé teszi az egyéni kommunikációs lehetőségek szerinti oktatást és a logopédiai ellátást • Korrekciós jellegű speciális képességfejlesztő foglalkozások, speciális módszerek, segítő és egyedi eszközrendszer • Gyógykezelés, gyógyászati segédeszköz ellátás • Szokásostól eltérő magatartás csökkentése • Családdal együttműködő team • Tudatos, célszerű pályaorientáció

31. Az SNI tanulók oktatásaAutizmus A pervazív zavarok az idegrendszer korai, feltehetően veleszületett ártalmának következményei. Az agyi működés súlyos, az alapvető fejlődési területeket érintő, átható, az egész életen át tartó és fogyatékossághoz vezető zavara.Fontos a fogyatékosságnak megfelelő tanterv, a bejósolhatóság, napirend. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): gyógypedagógus, pszichológus, pszichopedagógus Rehabilitációs (habilitációs) órák: 50% / heti kötelező óraszám Autisták vizsgálata:Megyei Szakértői és Rehabilitációs BizottságDe! Gyermekpszichiátriai vizsgálat után!

32. Az SNI tanulók oktatásaKomplex részképesség zavarok Diszlexia/gráfia/kalkulia:Normál tanterv→mentesség az értékelés alól. Vizsgákon, érettségin más tárgyat választhat, kiválthatja írásbeli, illetve szóbeli vizsgával. Felvételinél plusz pontot jelent. Rehabilitálhatja: • diszlexia/gráfia: logopédus, pszichopedagógus • diszkalkulia: más gyógypedagógus is Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

33. Az SNI tanulók oktatásaHiperaktivitás Jellemzője a kitartás hiánya a kognitív tevékenységben, csapongás, egy tevékenységből anélkül vált át másikba, hogy az előzőt befejezné, illetve a rendezetlen, nem jól irányzott, túlzott aktivitás. Általában társul a figyelemzavarral. Az oktatás normál tanterv szerinti. Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus, gyógypedagógus Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

34. Az SNI tanulók oktatásaMutizmus A korábban már jól beszélő gyermek bizonyos helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg, innen az elnevezés „választott némaság”. Az oktatás normál tanterv szerinti. Előtérbe helyezni az írásbeli feleletet! Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

35. Az SNI tanulók oktatásaTanulásban akadályozott tanulók IQ: 50-70 Eltérő tanterv szerinti oktatás! • részleges integráció (csoportbontás) • teljes integráció (2 tanáros modell) Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

36. Az SNI tanulók oktatásaÉrtelmileg akadályozott tanulók IQ: 35-49 Értelmileg akadályozottak tanterve. Elsősorban szokásrendszer kialakítása. Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám Súlyos fogyatékosok: • Fejlesztő felkészítés (egyénileg 8 óra/hét; csoportosan 10 óra/hét) • Fejlesztő iskola (heti 20 óra)

37. Iskolai munka: Alsó szakasz • Pszichés funkciók fejlesztése • Képesség és szokásrendszer kialakítása • Játékos fejlesztési formák dominálnak A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői: • Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján • Bazális stimuláció • Vizuomotoros koordináció, grafomotoros ügyesség fejlesztése • Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot-javítás, szókincsfejlesztés

38. Iskolai munka: Középső szakasz I. • A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása • Napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítés, készségfejlesztés • Jel-és szimbólumértés kialakítása A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői • Egyéni sajátosságokon alapuló előző szakaszbeli fejlesztés megerősítése • Értelmi képességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése

39. Iskolai munka: Középső szakasz II. • Orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése • A meglévő ismeretek gazdagítása • Az érzelmi élet gazdagítása, szociális érzékenység fejlesztése verbális és nemverbális kommunikációs technikák elsajátításával • Egész személyiségre kiható–helyi lehetőségekhez igazodó- terápiák alkalmazása

40. Iskolai munka: Felső szakasz • Az ismeretek bővítése • Alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása • Munkaképesség kialakítása • Normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban • Életvezetést segítő technikák alkalmazása A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői • Eddig hasznosított terápiák, kommunikációs technikák alkalmazása

41. Folyamatos figyelemmel kísért gyerekek Az oktatás normál tanterv szerinti. • havonta szülő felé jellemzés a gyerekről • negyedévente bizottság felé jellemzés küldése • félévente a bizottság megfigyeli őket Kötelező az integrált sajátos nevelési igényű gyerekeknél fejlesztő napló vezetése a rehabilitációs foglalkozásokról! Fejlesztési terv készítése.

42. Felhasznált irodalom • Némethné Tóth Ágnes: Az inkluzív pedagógia didaktikai alapjai. Pápai Nyomda Kft, 2007 • Török M., Bécsi M., Erdei R., Fegyver M., Kissné Almási K. (szerk.): Kézikönyv a sajátos nevelési igényről és az integrációról. Start Nyomda, Nyíregyháza, 2010