1 / 22

(1921-1981)

PILINSZKY JÁNOS. (1921-1981). Pilinszky János Budapesten született 1921. november 25-én. Értelmiségi család gyermeke. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszkyre még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő

kieve
Télécharger la présentation

(1921-1981)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. PILINSZKY JÁNOS (1921-1981)

  2. Pilinszky János Budapesten született 1921. november 25-én. Értelmiségi család gyermeke. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszkyre még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975-ben jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. PILINSZKY JÁNOS

  3. PILINSZKY JÁNOS Budapesten jogot, majd magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első versei 1938-1939-ben folyóiratokban jelentek meg. 1941-44-ben az Élet segédszerkesztője volt.

  4. PILINSZKY JÁNOS 1944 őszén katonának hívták be, így került el a németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok borzalmaival való találkozás.

  5. PILINSZKY JÁNOS ATrapéz és korlát című kötete1946-ban jelent meg. E vékony kötettel nyerte el 1947-ben a Baumgarten-díjat. 1947-48-ban ösztöndíjasként több hónapot Rómában töltött. 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt. (Aranymadár 1957).

  6. PILINSZKY JÁNOS Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába is eljutott, nemzetközi elismerést kiváló versfordításaival.

  7. PILINSZKY JÁNOS 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett Pilinszky utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák 1972 című kötettel kezdődött és a Kráter 1976 című gyűjteménnyel zárult. 1971-ben József Attila-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott; ám a felé forduló figyelem részben megzavarta, fokozta szorongásait.

  8. A költészetét meghatározó • életrajzi tényezők: • A gyermekkor • (nagynénik), • A koncentrációs • tábor élménye. • Pilinszky a század • botrányának nevezte a • megsemmisítő táborok • létrejöttét. • Egész életébennem • szabadult ettől az élménytől.

  9. Költészetének hatása részben nyelvének rendkívüli tömörségével, s ebből fakadó művészi erejével magyarázható. A csönd, az elhallgatás felé való közelítése,mely Pilinszky líráját is jellemzi. Ezeken túl Pilinszky törekvése, hogy megtisztítsa a szavakat a rájuk rakódott irodalmi asszociációktól, felidéző voltuktól, s helyette a szavak megnevező funkciója kerüljön előtérbe. PILINSZKY JÁNOS

  10. Költészetének első korszakát a • magány, a jéghideg űr motívuma jellemzi. • 1946. - Trapéz és korlát. • A vallásosság és a lágerélmény • egymásba játszásajellemzi • második költői korszakát. • 1959. - Harmadnapon; • 1970. - Nagyvárosi ikonok. • A megváltott ember gondolata • hatja át utolsó korszakát, mely egyúttal • katolicizmusának felerősödését is jelenti. • 1972. - Szálkák; • 1974. - Végkifejlet; • 1976. – Krátercímű kötet. PILINSZKY JÁNOS

  11. Költészetének legértékesebb része Egy KZ-lager falára ciklusa. A ciklus meghatározó verseiben Pilinszky egybemontírozza a szenvedéstörténet motívumait a lágerélmény képeivel. Ez adja a versek feszültségét, egyúttal üzenetét is: Értelmetlen, kegyetlen, tehetetlen ember szenvedéstörténete. PILINSZKY JÁNOS

  12. A Francia fogoly 1947 az életképet újítja meg. Valójában kettős drám zajlik le a versben: az epikus módon elmesélt történeta fogolytáborból szökött francia rabról és a másik, a lírai én, az emlékező drámája, aki a látott élménytől, az emberi esendőség és kiszolgáltatottság látványától nem tud szabadulni.

  13. Csak szomszédjuk esendő testét,mely szinte beléjük tapad,amint eleven rétegekbenegymás nyomában inganak.A falvak kitérnek előlükés félre állnak a kapuk,elébük jött a messzeség ésmegtántorodva visszafut.Térdig gázolnak botladozvafacipőiknek alacsony,sötéten zörrenő zajában,mint láthatatlan avaron.De törzsük már a némaságé.Magasba mártják arcukat,feszülten mintha szimatolnáka messze égi vályukat.Mert fogadásukra már készen,akár egy megnyiló karám,kapuit vadul széttaszítvasarkig kitárult a halál. Egy KZ-láger faláraHarbach 1944 Thurzó GábornakÚjra és újra őket látom,a hold süt és egy rúd mered,s a rúd elé emberek fogvahúznak egy roppant szekeret.Vonják a növő éjszakávalnövekvő óriás kocsit,a testükön a por, az éhségés reszketésük osztozik.Viszik az utat és a tájat,a fázó krumpliföldeket,de mindennek csak súlyát érzik,a tájakból a terheket.

  14. Francia fogoly Csak azt feledném, azt a franciát, kithajnalfele a szállásunk előtta hátsó udvar sűrüjében láttamlopódzani, hogy szinte földbe nőtt.Körülkutatva éppen visszanézett,s hogy végre biztos rejteket talált:övé lehet a zsákmánya egészen!Akármi lesz is, nem mozdul odább.S már ette is, már falta is a répát,mit úgy lophatott rongyai alatt.Nyers marharépát evett, de a torkánmég alig ért le, jött is a falat;és undorral és gyönyörrel a nyelvénaz édes étel úgy találkozott,mint telhetetlen testi mámorukbana boldogok és boldogtalanok!Csak azt a testet, reszkető lapockát,a csupa bőr és csupa csont kezet,a tenyerét, mely úgy tapadt a szájraés úgy adott, hogy maga is evett!Az egymás ellen keserülő szervekreménytelen és dühödt szégyenét,amint a végső összetartozást isönönmaguktól kell, hogy elvegyék! Az állatian makogó örömrőla suta lábát ahogy lemaradt,és semmisülten kuporgott a testnekvad gyönyöre és gyötrelme alatt!A pillantását, - azt feledném egyszer!Ha fuldokolva is, de falt tovább,és egyre még, és mindegy már akármit,csak enni bármit, ezt-azt, önmagát!Minek folytassam? - Őrök jöttek érte;a szomszéd fogolytáborból szökött.S én bolyongok, mint akkor is a kertbenaz itthoni kert árnyai között.A jegyzetembe nézek és idézem:"Csak azt feledném, azt a franciát..."S a fülemből, a szememből, a számbóla heves emlék forrón rámkiált:"Éhes vagyok!" - És egyszeriben érzema halhatatlan éhséget, amita nyomorult már réges-rég nem érez,se földi táplálék nem csillapít.Belőlem él! És egyre éhesebben!És egyre kevesebb vagyok neki!Ki el lett volna bármi eleségen:most már a szívemet követeli.

  15. PILINSZKY JÁNOS

  16. PILINSZKY JÁNOS Az életében megjelent könyvei Halak a hálóban (1942) Trapéz és korlát (1946) Aranymadár (1957) Harmadnapon (1959) Rekviem (1964) Nagyvárosi ikonok (1970) Szálkák (1972) Végkifejlet (1974) A nap születése (1974) Tér és kapcsolat (1975) Kráter (1976) Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977) Válogatott művei (1978)

  17. Díjak: Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1971) Kossuth-díj (1980) Magyar Örökség Díj (1997) PILINSZKY JÁNOS

  18. Alig egy hónappal az Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után, 1981. május 27-én Budapestenszívinfarktusbanhunyt el. PILINSZKY JÁNOS

  19. PILINSZKY JÁNOS A halál váratlanul érte, tele volt tervekkel. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

  20. PILINSZKY JÁNOS (1921-1981)

More Related