450 likes | 940 Vues
PILINSZKY JÁNOS. (1921-1981). Pilinszky János Budapesten született 1921. november 25-én. Értelmiségi család gyermeke. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszkyre még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő
E N D
PILINSZKY JÁNOS (1921-1981)
Pilinszky János Budapesten született 1921. november 25-én. Értelmiségi család gyermeke. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszkyre még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975-ben jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. PILINSZKY JÁNOS
PILINSZKY JÁNOS Budapesten jogot, majd magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első versei 1938-1939-ben folyóiratokban jelentek meg. 1941-44-ben az Élet segédszerkesztője volt.
PILINSZKY JÁNOS 1944 őszén katonának hívták be, így került el a németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok borzalmaival való találkozás.
PILINSZKY JÁNOS ATrapéz és korlát című kötete1946-ban jelent meg. E vékony kötettel nyerte el 1947-ben a Baumgarten-díjat. 1947-48-ban ösztöndíjasként több hónapot Rómában töltött. 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt. (Aranymadár 1957).
PILINSZKY JÁNOS Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába is eljutott, nemzetközi elismerést kiváló versfordításaival.
PILINSZKY JÁNOS 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett Pilinszky utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák 1972 című kötettel kezdődött és a Kráter 1976 című gyűjteménnyel zárult. 1971-ben József Attila-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott; ám a felé forduló figyelem részben megzavarta, fokozta szorongásait.
A költészetét meghatározó • életrajzi tényezők: • A gyermekkor • (nagynénik), • A koncentrációs • tábor élménye. • Pilinszky a század • botrányának nevezte a • megsemmisítő táborok • létrejöttét. • Egész életébennem • szabadult ettől az élménytől.
Költészetének hatása részben nyelvének rendkívüli tömörségével, s ebből fakadó művészi erejével magyarázható. A csönd, az elhallgatás felé való közelítése,mely Pilinszky líráját is jellemzi. Ezeken túl Pilinszky törekvése, hogy megtisztítsa a szavakat a rájuk rakódott irodalmi asszociációktól, felidéző voltuktól, s helyette a szavak megnevező funkciója kerüljön előtérbe. PILINSZKY JÁNOS
Költészetének első korszakát a • magány, a jéghideg űr motívuma jellemzi. • 1946. - Trapéz és korlát. • A vallásosság és a lágerélmény • egymásba játszásajellemzi • második költői korszakát. • 1959. - Harmadnapon; • 1970. - Nagyvárosi ikonok. • A megváltott ember gondolata • hatja át utolsó korszakát, mely egyúttal • katolicizmusának felerősödését is jelenti. • 1972. - Szálkák; • 1974. - Végkifejlet; • 1976. – Krátercímű kötet. PILINSZKY JÁNOS
Költészetének legértékesebb része Egy KZ-lager falára ciklusa. A ciklus meghatározó verseiben Pilinszky egybemontírozza a szenvedéstörténet motívumait a lágerélmény képeivel. Ez adja a versek feszültségét, egyúttal üzenetét is: Értelmetlen, kegyetlen, tehetetlen ember szenvedéstörténete. PILINSZKY JÁNOS
A Francia fogoly 1947 az életképet újítja meg. Valójában kettős drám zajlik le a versben: az epikus módon elmesélt történeta fogolytáborból szökött francia rabról és a másik, a lírai én, az emlékező drámája, aki a látott élménytől, az emberi esendőség és kiszolgáltatottság látványától nem tud szabadulni.
Csak szomszédjuk esendő testét,mely szinte beléjük tapad,amint eleven rétegekbenegymás nyomában inganak.A falvak kitérnek előlükés félre állnak a kapuk,elébük jött a messzeség ésmegtántorodva visszafut.Térdig gázolnak botladozvafacipőiknek alacsony,sötéten zörrenő zajában,mint láthatatlan avaron.De törzsük már a némaságé.Magasba mártják arcukat,feszülten mintha szimatolnáka messze égi vályukat.Mert fogadásukra már készen,akár egy megnyiló karám,kapuit vadul széttaszítvasarkig kitárult a halál. Egy KZ-láger faláraHarbach 1944 Thurzó GábornakÚjra és újra őket látom,a hold süt és egy rúd mered,s a rúd elé emberek fogvahúznak egy roppant szekeret.Vonják a növő éjszakávalnövekvő óriás kocsit,a testükön a por, az éhségés reszketésük osztozik.Viszik az utat és a tájat,a fázó krumpliföldeket,de mindennek csak súlyát érzik,a tájakból a terheket.
Francia fogoly Csak azt feledném, azt a franciát, kithajnalfele a szállásunk előtta hátsó udvar sűrüjében láttamlopódzani, hogy szinte földbe nőtt.Körülkutatva éppen visszanézett,s hogy végre biztos rejteket talált:övé lehet a zsákmánya egészen!Akármi lesz is, nem mozdul odább.S már ette is, már falta is a répát,mit úgy lophatott rongyai alatt.Nyers marharépát evett, de a torkánmég alig ért le, jött is a falat;és undorral és gyönyörrel a nyelvénaz édes étel úgy találkozott,mint telhetetlen testi mámorukbana boldogok és boldogtalanok!Csak azt a testet, reszkető lapockát,a csupa bőr és csupa csont kezet,a tenyerét, mely úgy tapadt a szájraés úgy adott, hogy maga is evett!Az egymás ellen keserülő szervekreménytelen és dühödt szégyenét,amint a végső összetartozást isönönmaguktól kell, hogy elvegyék! Az állatian makogó örömrőla suta lábát ahogy lemaradt,és semmisülten kuporgott a testnekvad gyönyöre és gyötrelme alatt!A pillantását, - azt feledném egyszer!Ha fuldokolva is, de falt tovább,és egyre még, és mindegy már akármit,csak enni bármit, ezt-azt, önmagát!Minek folytassam? - Őrök jöttek érte;a szomszéd fogolytáborból szökött.S én bolyongok, mint akkor is a kertbenaz itthoni kert árnyai között.A jegyzetembe nézek és idézem:"Csak azt feledném, azt a franciát..."S a fülemből, a szememből, a számbóla heves emlék forrón rámkiált:"Éhes vagyok!" - És egyszeriben érzema halhatatlan éhséget, amita nyomorult már réges-rég nem érez,se földi táplálék nem csillapít.Belőlem él! És egyre éhesebben!És egyre kevesebb vagyok neki!Ki el lett volna bármi eleségen:most már a szívemet követeli.
PILINSZKY JÁNOS Az életében megjelent könyvei Halak a hálóban (1942) Trapéz és korlát (1946) Aranymadár (1957) Harmadnapon (1959) Rekviem (1964) Nagyvárosi ikonok (1970) Szálkák (1972) Végkifejlet (1974) A nap születése (1974) Tér és kapcsolat (1975) Kráter (1976) Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977) Válogatott művei (1978)
Díjak: Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1971) Kossuth-díj (1980) Magyar Örökség Díj (1997) PILINSZKY JÁNOS
Alig egy hónappal az Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után, 1981. május 27-én Budapestenszívinfarktusbanhunyt el. PILINSZKY JÁNOS
PILINSZKY JÁNOS A halál váratlanul érte, tele volt tervekkel. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
PILINSZKY JÁNOS (1921-1981)