1 / 27

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020-as időszakban

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020-as időszakban. dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet. Gyula, Kétezer-tizenhárom szeptember huszonhét. A Magyar Energiahatékonysági Intézetről. Nonprofit Kft., 2011-ben alakult

kioshi
Télécharger la présentation

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020-as időszakban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EnergiahatékonyságNemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020-as időszakban dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet Gyula, Kétezer-tizenháromszeptemberhuszonhét

  2. A Magyar Energiahatékonysági Intézetről Nonprofit Kft., 2011-ben alakult Célja az energiahatékonysági beruházások ösztönzése Partnerei az energiahatékonyságban érdekelt cégek: Termékgyártók, ESCOk, Bankok Nyitott koalíció Az energiahatékonyság közügy, és egyben üzleti lehetőség Főbb akcióink: Akadálymentesítés az energiahatékonyságban + 12 pont Nemzeti Energiahatékonysági Alap 2013 Nov 6-7 Konferencia az energiahatékonyság uniós támogatásáról

  3. Áttekintés Az energiahatékonysági beruházások nemzetgazdasági hatásai A lakosság felújítási beruházásai: felmérés Finanszírozás: 2013-as helyzet és a 2014-2020-as EU támogatási időszak lehetőségei

  4. 1. Az energiahatékonysági beruházások nemzetgazdasági hatásai Tételezett pozitív hatások: Munkahelyek Gazdasági növekedés és versenyképesség Energiabiztonság Környezetvédelem Kutatások: Energiaklub: Negajoule 2020 (2011) Energiaklub: Hatékonyabb lakások – makrogazdasági hatások (2011 nov) JÖN!: Nemzeti Energiahatékonysági Stratégia: Okt. közepe lakossági energiahatékonysági potenciál felmérése (Pro Regio Kft. 1 Mrd Ft) Ipari energiahatékonysági potenciál felmérése (Virtuális Erőmű NKft – 500 M Ft)

  5. Negajoule 2020 lakossági felújítási potenciál • 2000 fős reprezentatív mérés • Épületek ¾-ede megérett a felújításra • Családi ház potenciál kiaknázatlan • Szigetelés, ablakcsere, kazáncsere • Teljes potenciál 152 PJ

  6. Makrogazdasági Hatások • Kutatás: • Ágazati kapcsolatok modell – Corvinus, REKK • Feltételezés: Évi 50 Mrd állami támogatás  teljes beruházás 150 Mrd Ft • Energiahatékonysági beruházásokra, 33%os támogatással, 20 éves beruházási időtartam • Hatások a munkahelyekre, rezsire, gazdasági növekedésre, külkereskedelmi mérlegre, államháztartásra, • http://energiaklub.hu/sites/default/files/energiaklub_makrogazdasagi_hataselemzes_pdf.pdf

  7. Makrogazdasági Hatások (folyt.) • Eredmények (évente) • 21 Mrd Ft-nyi rezsimegtakarítás • Évi 97 ezer lakás felújítása • Munkahelyek: 50 ezer állás (700 e munka-év) • 50 Mrd Ft-ból a második év végén 52 Mrd Ft adóbevétel lesz • Csökkenő energiafüggőség • GDP-növekedés

  8. 2. A lakosság felújítási igényei • Az Energiaklub és a MEHI Felújítási Barométere • Készült 2012-2013 fordulóján - a rezsicsökkentési program előtt • 500 fős reprezentatív országos telefonos felmérés

  9. Hány évvel ezelőtt történt? (év, átlag) Mennyibe került? (eFt, átlag) 3 22 8 34 9 297 9 387 8 230 9 230 10 51 7 130

  10. A múltban a takarékosság általános tapasztalat és mérhető motiváció a beruházók körében • a múltbeli beruházások elsődleges oka (32%) a lakás érintett elemének elöregedése • jelentős okként (17%) jelent meg a takarékosság és az elromlás (13%) • a múltban energetikai beruházást végzők közel kétharmada (62%) rezsicsökkenést tapasztalt • az elért rezsicsökkenés átlagos mértéke kb. 24%

  11. A beruházók háromnegyede a várakozásoknak megfelelő vagy nagyobb megtakarítást ért el

  12. A felújítók, beruházók legalább 10, átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenésre számítanak

  13. A tervezett energetikai célú felújítások elsődleges célja a szigetelés • A tervezett felújítások legnagyobb arányban a külső falszigetelést (7%) és a nyílászárókat (5%) érintik • A fűtési rendszer felújítását, cseréjét, valamint a korszerű energiaellátási rendszerek kiépítését 3-3 százalék említette • Ha három összevont csoportot alakítunk ki a válaszlehetőségekből, az említések aránya a következőképpen alakul • szigetelés 16 százalék • nyílászárók 7 százalék • fűtés és energiaellátás 7 százalék

  14. A felújítások/beruházások négyötödét saját forrásból finanszírozták * a válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek

  15. Csökkent a saját forrásból és a bankhitelből beruházók aránya, nőtt a titkolózás * a válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek

  16. Az elmúlt 2 évben 63% hallott róla, hogy pályázati támogatás nyerhető energiahatékonyságra

  17. 20% nem tudna önrészt felmutatni egy 1 milliós beruházáshoz, de 52% a beruházás felét is állná min: 0% max: 100% átlag: 58%

  18. A lakosság felújítási igényeiÖsszefoglalás Energiaklub és a MEHI Felújítási Barométere Óriási az igény a felújításokra (3 év alatt kb. 1 M háztartás akar felújítani) A megvalósult beruházásokkal jórészt elégedettek Jól mérik fel a felújításokkal elérhető megtakarításokat Sokan reménykednek az állami támogatásokban (évi kb. 50 Mrd Forintot tudna felszívni a lakosság) A mostani támogatási rendszer a szükségletek töredékét elégíti ki

  19. Állami források az energiahatékonyságra 2013-ban Források: • KEOP (inkl. megújulók): • Zöld Beruházási Rendszer: • Zöld Gazdaság Finanszírozási R.: • Egyéb költségvetési források: • Összesen: Jellemzők • utófinanszírozás • Lakosságnak eddig 830 M Ft (a potenciális ügyfelek kb. 0,04%-át fedi le) • 40%-os vissza nem térítendő támogatás (A magyarok 87%-ának nincs megtakarítása: Csak a tehetőseknek elérhető!) • Ad-hoc jelleg (nincs iparfejlesztési hatás) 54,8 Mrd 4,5 Mrd 5,2 Mrd 1 Mrd 65,5 Mrd

  20. A 2014-2020-as időszak újdonságai • Lehetővé válik a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása • Ajánlott az innovatív finanszírozási eszközök alkalmazása (forgótőke-alapok, hitelgaranciák, etc.) • A források 20%-át éghajlatváltozásra kell fordítani (ennek egyik leghatékonyabb módja az energiahatékonysági beruházások) Nagy lehetőség a Kormánynak • Megvalósítani az eredeti kormányzati elképzeléseket (évi 100 ezer lakás felújítása plusz 50 ezer munkahely  lásd Energiaklub • „Rezsicsökkentés plusz”

  21. A MEHI által javasolt forrásmegosztás • Az energiahatékonyság nem csak környezeti, hanem versenyképességi kérdés is! • KKVk energiahatékonysága: GINOP • Lakossági energiahatékonyság: KEHOP • Középületek felújítása: TOP • Az OPk energiahatékonysági forrásai egy kerüljenek egy közös Energiahatékonysági Alapba • Alap: 1/3-ad EU, 1/3-ad fejlesztési banki forrás, 1/3-ad kereskedelmi banki forrás • Évi 60 Mrd uniós forrás - 180 Mrd teljes támogatási összeg

  22. Nemzeti Energiahatékonysági Alap • Javasolt paraméterek: • Évi 180 Mrd (33% EUs forrás, a többi EU, illetve kereskedelmi banki forrás) • Önrész nélkül igénybevehető, 15-20%-nyi vissza nem térítendő támogatás, a többi kedvezményes hitel. • A források kihelyezését kereskedelmi bankok, vagy egy Zöld Bank intézi, fix kezelési díjért. • Technológia, és beruházás-semlegesség • A beruházás feltétele egy energia-tanúsítvány. • Standardizált támogatás: pl. 2000 Ft/m2 ha az épület a felújítás után F-ből E kategóriás lesz, 4000 Ft/m2, ha F-ből D lesz.

  23. Nemzeti Energiahatékonysági Alap (javaslat)

  24. Miért érdemes Alapot létrehozni? • Főbb jellemzők: • Önrész nélküli támogatás, így a szegények is igénybe vehetik • A forrásoknak csak a harmada jönne az EU támogatási keretből • A partner-bankok végzik az ügyintézést • Az EU számítások szerint azonnal elköltöttnek minősül a pénz • Az Alapba helyezett pénz „nem fut el”, így az energiahatékonysági ágazat hosszabb távra is tervezhet • A kedvezményes hitelek idővel visszajönnek, így sokáig maradnak fenntartható források • A hitelfelvevők érdekeltek a hatékony felhasználásban • Nemzetközi példák: • SLOVSEFF, Szlovákia • KREDEX Alap, Észtország

  25. Konferencia az energiahatékonyság támogatásáról a 2014-20-as uniós támogatási időszakban • Budapest, november 6 • Nemzetközi eszmecsere: • energiahatékonyság-finanszírozási legjobb gyakorlatok a régióból: Szlovákia, Észtország, Litvánia, stb. • Kapcsolat az Energiahatékonysági Irányelvvel • Cél: A hazai kormányzati gondolkodás táplálása, az ismeretek bővítése • Köszönöm a figyelmet! (bart@mehi.hu)

More Related