ÚJ SEGÉDLET + FGy

1. ÚJ SEGÉDLET + FGy ftp://ftp.energia.bme.hu/../../pub/muszaki_hotan/Hotan_Segedlet_2015.pdf ftp://ftp.energia.bme.hu/../../pub/muszaki_hotan/ATMH_Gyakorlati_feladatok_gyujtemenye_hallgatoi-2014.pdf

2. HőtanBMEGEENATMH 2. A termodinamika főtételei 3. Az ideális gáz. Állapotváltozások

3. 2. Főtételek 2.1. Főtételek közös jellemzői 2.2. - 0. főtétel: egyensúly 2.3. - I. főtétel: energiamegmaradás 2.4. - II. főtétel: megfordíthatóság/átalakíthatóság 2.5. - III. főtétel: elérhetetlenség 2.6. A főtételek és a hőmérséklet

4. 2. 1. Főtételek közös jellemzői • Eredetük: megfigyelés, mérés, következetés • Matematikai úton nem bizonyíthatók • Egymásból nem levezethetők • Érvényességük térben és időben nem korlátlan

5. 2.2. - 0. főtétel A termodinamikai egyensúly: • makroszkopikusan változatlan (nyugvó) rendszer • intenzív állapotjelzők homogén eloszlásúak Kölcsönható rendszerek egyensúlya • intenzív áh-k azonossága és • falak átjárhatósága Arnold Sommerfeld(1868–1951) 1951: „A hőmérséklet egyenlősége feltétele két rendszer vagy egy rendszer két része közötti termikus egyensúlynak”

6. 2.3. - 0. főtétel • Az egyensúly tulajdonsága • Szimmetrikus („A=B” akkor „B=A”) • Tranzitív („A=B” és „B=C” akkor „A=C”) • Az egyensúly stabilitása • semleges (neutrális) • stabil • metastabil(http://www.youtube.com/watch?v=0JtBZGXd5zo) • Labilis figyeljük a táblát!

7. 2.3. - 0. főtétel és a hőmérséklet • Hőmérséklet: • termikus kölcsönhatáshoz tartozó empirikus intenzitásparaméter – intenzív állapotjelző • skáláját empirikusan kell meghatározni, önkényes • mérésére minden olyan anyagtulajdonság alkalmas, ami egyértelmű függvénye a hőmérsékletnek: ϑ = f(t), célszerűen ϑ= a · t • jól reprodukálható állapot kell „a” definiálására: ez az alappont – pl.: víz hármas pontja

8. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása A felfedezés útja 1., az „angol út” James PrescottJoule (1818-1889) mérések  munka-hő egyenérték „Abban a hitben, hogy a pusztítás ereje egyedül a Teremtő birtoka, teljességgel egyetértek Roget-val és Faraday-jel azon véleményüket illetően, hogy bármely elmélet, amely a gyakorlatba ültetve az erő megsemmisítését kívánja meg, szükségszerűen téves.”

9. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása 2. a „francia út” (racionális mérnöki iskola) a legjobb gép (hőerőgép) keresése Nicolas Carnotés fia Nicolas LéonardSadiCarnot (1796-1832) a hő-munka átalakítást vizsgálták  második főtétel GustaveCoriolis munka fogalom, munka és mozgási energia kapcs.

10. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása 3., a „német út”, a „metafizikai út” élő szervezetek vizsgálata Julius Robert von Mayer (1814-1878) (eredetileg orvos, az is maradt) Hermann L. F. Helmholtz (1821-1894) (eredetileg orvos, később fizikus)

11. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása Robert Mayer: „1840 nyarán a Jáva szigetére újonnan megérkezett európaiakon végrehajtott érvágásoknál azt tapasztaltam, hogy a kar vénájából eresztett vérnek majdnem kivétel nélkül föltűnően vörös színe volt. Ez a jelenség magára vonta teljes figyelmemet. Kiindulván a Lavoisier égés-elméletéből, mely az állati hőt égésfolyamatnak tulajdonítja, azt a kettős színváltozást, melyet a vér a kicsiny és a nagy körfutás hajszáledényeiben szenved, úgy tekintettem, mint a vérrel végbemenő oxidácziónak érzékileg észrevehető jelét, látható reflexusát. Az emberi test állandó mérsékletének megtartására kell, hogy annak hőfejlesztése a hő veszteségével, tehát a környező médium mérsékletével is szükségképen bizonyos értékviszonyban álljon s ennélfogva kell, hogy mind a hőtermelés és az oxidáczió- folyamat, mind pedig mind a két vérnemnek színkülönbsége a forró égöv alatt egészben véve kisebb legyen mint a hidegebb vidékeken.”

12. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása Robert Mayer, 1842: „Az erők okok, és így azokra teljes mértékben alkalmazható az alaptétel: causa aequateffectum. Ha a c ok okozata e, akkor c = e; ha e ismét az oka egy másik f okozatnak, akkor e = f stb. c = e = f ... = c. Az okok és okozatok egy láncolatában, mint ahogy az egy egyenlet természetéből következik, sohasem válhat egy tag vagy egy tag egy része nullává. Minden ok első tulajdonsága tehát az elpusztíthatatlansága. Ha az adott c ok létrehozta a vele egyenlő e hatást, ezzel c egyúttal megszűnt létezni; c tehát e-vé vált. Ha e létrehozása után c egészen vagy részben még megmaradt volna, úgy ezen visszamaradó oknak további okozat kellene hogy megfeleljen; c okozata tehát e kellene hogy legyen ellentétben c = e feltevésünkkel. Így, minthogy c e-be, e f-be stb. megy át, ezeket a mennyiségeket egy és ugyanazon objektum különböző megjelenési formáinak kell tekintenünk. Az a képesség, hogy különböző formákat tud felvenni, a másik lényeges tulajdonsága minden oknak. A két tulajdonságot összefoglalva mondhatjuk: az okok kvantitatíve elpusztíthatatlanok és kvalitatíve változékony objektumok.” Az erő (energia): elpusztíthatalan és változékony (átalakítható).

13. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása • Energia fogalma (E, energy) • belső energia (ἐνέργεια=aktivitás), U • entalpia (ἔνθαλπος=hőtartalom), H • Munka fogalma (W, work) • transzportmennyiség, útfüggő • nem állapotjelző, hanem folyamatjellemző • rendszerfüggő: nyitotttechnikai, zártfizikai • Hő fogalma (Q, caloricum) • transzportmennyiség, útfüggő • nem állapotjelző, hanem folyamatjellemző • termikus kölcsönhatás Figyeljük a táblát!

14. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása • Az I. főtétel zárt, nyugvó rendszerre: ΔU=Q+Wfiz • Az I. főtétel nyitott, nyugvó rendszerre: ΔH=Q+Wtech • Mozgó rendszer, teljes energia zárt:Etot=U+Ekin+Epot nyitott:Etot=H+Ekin+Epot

15. 2.3. - I. főtétel: az energia megmaradása • Belső energia és entalpia • Fizikai és technikai munka figyeljük a táblát!

16. 2.4. - II. főtétel • Tapasztalati megfigyelés: a magától hő csak a melegebb helyről a hidegebb hely felé áramlik • N. S. Carnot: hőáramlás és gőzgépek • kiterjesztés: megfordíthatóság, reverzibilitás • jellemző mennyiség: entrópia (εντροπία=belső változás), S • következmény: munka és hő NEM egyenértékű

17. 2.4. - II. főtétel • Az entrópia definíciója: a termikus kölcsönhatás extenzív paramétere • Az entrópia forrásegyenlete:

18. 2.4. - II. főtétel Folyamatok az entrópiaváltozás tükrében Vizsgálandó: • transzportált entrópia: rendszer, környezet • produkált: rendszer ΔSössz=ΔSR+ΔSkörny Rendszer és környezet együttes entrópiaváltozása: • >0: valós, irreverzibilis folyamat • =0: reverzibilis (valóságban nem létező) folyamat • <0: kizárt (nem elképzelhető!!)

19. 2.5. - III. főtétel • Az „elérhetetlenség” • Walther Nernst (1864-1941),kémiai Nobel-díj: 1920 • Nem lehetséges egy rendszer hőmér-sékletét véges sok lépésben 0 K-re csökkenteni. (1912) • A rendszer entrópiája konstans értékhez tart, ha a hőmérséklete a 0 K-hez közelít. • maradvány vagy konfigurációs entrópia

20. 2. 6. A főtételek és a hőmérséklet • 0. főtétel: bevezeti a hőmérsékletet • II. főtétel: skálát (abszolút) rendel hozzá • III. főtétel: megadja az absz. skála 0 pontját Hőmérsékleti skálák: • Kelvin skála: T(K) • Celsius skála: T(°C) = 273,15 + T(K) • Rankine skála: T(R) = 1,8 · T(K) • Fahrenheit skála: T(F) = 32 + 1,8 · T(°C)

21. 3. Az ideális gáz és állapotváltozásai 3.1. Az ideális gáz modellje és állapotegyenlete 3.2. Az ideális gáz állapotváltozásai

22. 3. 1. Az ideális gázmodell I. • Fizikai modell • kiterjedés nélküli tömegpontok • tömegpontok között nincs kölcsönhatás • fal és tömegpont között rugalmas ütközés ( nyomás) • Matematikai modell: • állapotegyenlet f(p,V,T,m)=0 pV-mRT=0 pV=mRT pv=RT • kalorikus állapotfüggvény H=f(T,N) és U=f(T,N)

23. 3.1. Az ideális gázmodell II. • Az ideális gáz anyagjellemzői: • M: moláris tömeg • fajhő (fajlagos hőkapacitás): • izobár: cp és izochorcV • ϰ: adiabatikus kitevő (fajhőviszony) • R: specifikus gázállandó

24. 3. 2. Az ideális gáz állapotváltozásai • Egyszerű állapotváltozások munka és hőforgalma • Entrópia függvénye, T-s diagramja • Hőmérsékleti skálája figyeljük a táblát!

25. Ideális gáz T-s diagramja v1=áll v2=áll > v1 T p2=áll < p1 p1=áll T= áll s s = áll (reverzibilis adiabata) cv cp