2010. március 17.

1. A logisztikai élet szereplőire hatást gyakorló környezetvédelmi szabályozás EU és hazai szinten 2010-2012 között, kapcsolódó pályázati források 2010. március 17. Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

2. Logisztika környezeti hatásai • Szennyezőanyag kibocsátás • Magas energiafogyasztás • Zajterhelés • Talaj és vízszennyezés • Természetes élőhelyek zavarása • Biztonság

3. LOGISZTIKAI AKCIÓTERV • a Kormány 2009. június 17.-én fogadta el • Célja Magyarország a közép-kelet-európai térség meghatározó logisztikai szolgáltató központja legyen 2013-ra • Fenntarthatósági célok: negatív externáliák minőségi csökkentése • levegő- és zajszennyezés, • éghajlatváltozás, • élőhelyek elválasztása, • balesetek, torlódások, • infrastruktúra amortizációja, épületek állagromlása

4. A hulladékgazdálkodás tervezett szabályozása2010-2012

5. Logisztika és környezetvédelem kapcsolata: • Környezeti károkozás- közlekedés, árubegyűjtés és elosztás, veszélyes áru tárolása során fellépő tényezők (pl. gázemisszió, vízszennyezés, zajterhelés, infrastruktúra-rongálás). • A környezettudatos logisztikai szemlélet alkalmazása a környezeti hatások csökkentésére : • a meglévő szállítási-logisztikai csatornák racionalizálása, • új lehetőségek keresése az elosztásban, • környezetbarát elosztási rendszerek tervezése • Területfejlesztés, infrastruktúra kialakítás: a logisztikai tervezési, vagyis gazdasági szemléletet kell összehangolni a települések életminőségének védelme érdekében. • Hulladékgazdálkodásban való részvétellel, ahol a logisztikai szolgáltatók, az outsourcing partnerek, mint közreműködők lépnek fel (minimális csomagolás, szállítási útvonal, rakodás). • Ellátási láncok, globális piacok működése: termékellátási lánc és hulladéklánc tervezése, megvalósítása, működtetése ellátási lánc menedzsment (SCM) + hulladék lánc menedzsment (WCM). A hulladék lánc menedzsment a begyűjtésre koncentrál, a folyamat sikere a begyűjtéstől függ = INVERZ LOGISZTIKA /Mosonyiné Ádám Gizella BGF adjunktus/

6. Hulladék menedzsment= WCM • Az SCM az elsődleges fogyasztói piac igényeit kívánja kielégíteni, az inverz logisztika, WCM= hulladék lánc menedszment pedig épp a fogyasztói piac hulladékát hivatott eltakarítani, és a hasznosítás elve alapján a másodlagos felhasználást kívánja alapvetően elősegíteni. Ha ez nem megoldható, az ártalmatlanításban segít. A piac számára teremt egy a termékhez kapcsolt környezettudatos kiegészítő szolgáltatást, ami növeli a termék eladhatóságát. • Az SCM anyagáramlása vevőirányú, míg a WCM ezzel ellentétes irányú, ahol az ártalmatlanítók, hasznosító vállalatok kapacitása határozza meg a folyamatot. A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv olyan szabályozást tartalmaz, mely előírásainak betartása a WCM elveinek alkalmazásával érvényesíthető.

7. A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv Hierarchia • megelőzés • újrahasználatra előkészítés • újrafeldolgozás • egyéb hasznosítás, pl. energia • ártalmatlanítás Iránymutató alapelv / prioritási sorrend A legjobb környezeti eredmény elérésének elősegítése, életciklus szemlélet alapján transzparens eltérési lehetőség(elővigyázatosság és fenntarthatóság, műszaki megvalósíthatóság, gazdasági életképesség, az erőforrások védelme, környezeti, egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatások).

8. A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv A hulladék vége A hulladék megszűnik hulladéknak lenni, ha hasznosítási eljárásnak vetik alá, és megfelel több kritériumnak (pl. egy adott célra általánosan használják, piaca van, technikai normáknak megfelel, nincs maradandó környezeti hatása) Kiterjesztett gyártói felelősség Tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a vissza-vételi, kezelési és finanszírozási kötelezettséget a gyártóra (fejlesztő, előállító, kezelő vagy árusító) rója. Megelőzés: cselekvési terv Hasznosítás Újrahasználat és újrafeldolgozás

9. A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv Felelősség • A termelő maga végezze el a birtokában lévő hulladék kezelését, vagy egy közvetítő vagy vállalkozó hulladékkezelési létesítményében végeztesse el . • A hulladékgazdálkodás lebonyolításának felelőssége részben vagy egészben a hulladékot előidéző termék gyártójára és részben forgalmazóira is terhelhető. • Biztosítani kell, hogy a hulladékgyűjtést és -szállítást hivatásszerűen végzők a hulladékot a megfelelő kezelő létesítményekbe továbbítsák - ellenőrzés. Költségek • A szennyező fizet elvvel összhangban a hulladékgazdálkodás költségeit az eredeti hulladéktermelőnek, vagy a hulladékbirtokosoknak kell viselnie. • A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a hulladékgazdálkodás költségeit részben vagy egészben a hulladékot előidéző termék gyártójának kelljen viselnie, és hogy a termék FORGALMAZÓI osztozhatnak a költségekben.

10. A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv Engedélyek • Az engedélyek meghatározott időszakra adhatók ki és megújíthatóak. • Csak környezetvédelmi szempontból elfogadható tevékenységre adható • Égetésnél feltétele a nagyfokú energia-hatékonyság. • Bármely engedélyt lehetséges úgy kombinálni a hulladékkezelési engedéllyel, hogy azok egyetlen engedélyt képezzenek, ha ennek révén elkerülhető hatóság munkájának felesleges ismétlése. SZÁLLÍTÁS: EU nem tervezi az előírások változását FELADATOK: Új Hgt-t kell készíteni 2010. végére. • A meglévő jogszabályok összhangját meg kell teremteni/tartani (pl. lerakás, adatszolgáltatásr) • Fogalmak pontosítása, újrafogalmazása • Engedélyek/bejelentések körét pontosítani kell Megelőzési programot kell készíteni az OHT részeként.

11. Szállítási engedélyek –hazai szabályozás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14.§ szerint a szállítás hulladékkezelési tevékenységnek minősül és ”kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Szállítási engedélyeket a telephely szerint területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségtől kell kérni, Ország területére a szállítási engedélyt a vállalkozás székhelye szerint illetékes felügyelőség adja ki. Országhatárt átlépő hulladékszállítás esetén az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség az eljáró hatóság. Engedélykérelem legfontosabb elemei: A cég és a telephely azonosítói : KSH, KÜJ, KTJ, Hrsz. szám Kezelés technológia ( csak fuvarozás vagy begyűjtés és tárolás , átcsomagolás is) A hulladék neve, EWC kódszáma, mennyisége, összetétele A hulladék szállítást (egyéb kezelést ) szolgáló műszaki, pénzügyi és személyi feltételek. 98/2001. (VI. 15.) korm. rendelet (vh. szállítás) 180/ 2007. (VII. 3.) korm. rendelet (országhatárt átlépő) 213/2001. (XI. 14.) korm. rendelet (települési hulladék)

12. A zaj és levegőminőség javítás tervezett szabályozása2010-2012

13. Levegőterhelés, zaj

14. Áruszállítás Magyarországon

15. Közlekedésre vonatkozó levegővédelmi szabályozás A közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátás csökkentésére irányuló közvetlen műszaki, gazdasági intézkedések • Az Európai Unió kibocsátási normáinak folyamatos átvétele; • Az üzemanyagok minőségének javítása;

16. A) Az EURO normák rendszere Nehézdízelekre

17. A) Az EURO normák rendszere

18. Zaj elleni védelem telephelyen belül…- legfontosabb előírások Főbb előírások: • A rakodás, a raktárépület, logisztikai központ működését biztosító gépek, berendezések „üzemi zajforrásnak” minősülnek, az általuk okozott zajt a telephely többi üzemi zajforrásával együttesen kell megítélni. • A tevékenység megkezdése előtt a zajforrás üzemeletetőjének zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól és a működés alatt biztosítani kell annak betartását. • A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási határértéket a zajterhelési határértékek szétosztásával állapítja meg. Szankciók határérték túllépése esetén: • 1. lépés: zajbírság + intézkedési terv készítésére kötelezés, • 2. lépés: a tevékenység korlátozása, felfüggesztése.

19. Telephelyen belül…- zajterhelési határértékek Vonatkozó jogszabály: a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

20. … és telephelyen kívül Vonatkozó jogszabály: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeleta környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 9. § (7) A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál meghatározott útvonal előírását.” Cél: Az útvonal környezetvédelmi szempontból történő optimalizálása a nagyobb szállítási igényű tevékenységeknél. Megjegyzés: a hatásterület meghatározásának szabályait a szállítási tevékenységre rendelet a 7. §-a tartalmazza.

21. Pályázati források

22. Vállalkozások számára elérhető megújuló energiás támogatások Környezet és Energia Operatív Program 4-es prioritásának pályázati konstrukciói Közép-magyarországi régió nem pályázhat!

23. Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági támogatások Környezet és Energia Operatív Program 5-ös prioritás pályázati konstrukciói

24. Vállalkozásokat érintő környezetvédelmi fejlesztések Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP 2.1.4 – KMOP 1.2.4) Környezetközpontú technológia fejlesztés komponens (GOP 2.1.4/K – KMOP 1.2.4/A) - Cél: a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, és a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele bekerüljön működési, termelési döntéseikbe - 2010-re rendelkezésre álló forrás: GOP – 2 milliárd Ft, KMOP – 840 millió Ft - Támogatás mértéke: 20-50% (5 millió - 125 millió Ft) - Pályázhatnak: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók - Támogatható tevékenységek: -Környezetközpontú technológiai fejlesztés(Anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák; BAT; alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák; környezetbarát csomagolástechnológia) -Fenntarthatósági tematikájú képzés -Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése -Piacra jutás támogatása - Pályázatok benyújtása: 2010. március 1-től

25. Kapcsolódó EU-s támogatások két fő forrása • EU CIP Versenyképességi és Innovációs Pályázatok • 2007 - 2013-as időszakban 4 milliárd euró kerettel • Nyitás tavasszal • FP7 K+F keretprogram • Nyitva az Információs és Kommunikációs Technológia csomag Mindkettőben vannak szállítással, közlekedéssel kapcsolatos támogatás!

26. EU CIP-ICT Információs és Kommunikációs Technológiák Pályázatok 1/3 • 2010-ben: „IKT a „low carbon” gazdaságért és az intelligens mobilitásért, kerete: 19 millió euró. • Része az „Energia-hatékony kooperatív transzport rendszerek” (1.3 Energy efficient co-operative transport management systems), kerete 4 millió euró • A pályázati témák részletes leírása a CIP PSP oldalról letölthetőek: http://ec.europa.eu/ict_psp • A pályázat 2010. január 21-től nyitva áll 2010. június 1-ig.

27. EU-FP7 / 7. K+F KeretprogramInformációs és Kommunikációs Technológia (IKT) pályázatai • 6. alprogram, az IKT a mobilitásért, a környezeti fenntarthatóságért és az energiahatékonyságért • költségkeret 286 millió euró • IKT pályázatok beadási határideje 2010. Április 13 • További információ: http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm

28. FP7IKT 6. program kapcsolódó alprogramjai IKT-2009.6.1: IKT a „Biztonságért és az energiahatékonyságért a közlekedésben” (Safety and Energy Efficiency in Mobility) • a) „IKT az intelligens járműrendszerekért”: útbiztonság növelése, a transzport rendszerek teljesítményének javítása • b) „IKT a tiszta és hatékony mobilitásért” az energiahatékonyság javítása, a CO2 kibocsátás csökkentése, minden szállítási mód esetén

29. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!