1 / 73

Szorongásos zavarok

Szorongásos zavarok. Geiszt Johanna klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés 2010. március 12. A szorongás jellemzői. negatív érzelmi állapot valódi vagy vélt veszélyhelyzetre adott reakció önmagában nem kóros

xaria
Télécharger la présentation

Szorongásos zavarok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szorongásos zavarok Geiszt Johanna klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés 2010. március 12.

  2. A szorongás jellemzői • negatív érzelmi állapot • valódi vagy vélt veszélyhelyzetre adott reakció • önmagában nem kóros • nincs éles átmenet fiziológiás illetve patológiás szorongás között: elkülönítés az állapot súlyossága, illetve a kiváltó esemény és bekövetkező reakció össze nem illése alapján

  3. A szorongás megjelenése 1. • Viselkedés • Görcsös testtartás, • Merev arc, visszafogott érzelem kifejezés • Zavart mozdulatok pl. lábrázás, ujjak tördelése • Rekedtség • Halk beszéd • Túlzott beszédkésztetés, vagy túlzott visszahúzódás • Szemkontaktus kerülése • „Döglött hal” kézfogás

  4. A szorongás megjelenése 2. • Fiziológiai jegyek • Gyorsult pulzus • Szapora légzés, légszomj érzés • Elpirulás • Izzadás • Szájszárazság • Tág pupillák, gyakori pislogás

  5. A szorongás fogalma 1. • angere (lat.): szorítani, beszorítva, bekerítve lenni • tradicionális szemlélet: „normál” versus „kóros” szorongás • Ma: normalizáló szemlélet, kontinuum (Salkovskis 1986) • szorongásosság lehet • személyhez kötött (trait) vagy • állapotra vonatkozó (stait)

  6. A szorongás fogalma 2. Négyféle értelmezés lehetséges: • „normál” szorongás:a szervezet riasztó-berendezésének, vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. • kóros szorongás:a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be.

  7. A szorongás fogalma 3. • a szorongás mint tünetcsoport:több, szorosan együtt járó testi és lelki tünet együttese, mely a legtöbb pszichés megbetegedésben szerepet játszik. • a szorongás mint önálló kórkép:a fenti tünetcsoport önálló előfordulása.

  8. A szorongásos zavarok definíciója • A magatartás, az élménymód, a központi és a vegetatív idegrendszer • tartós, többnyire progresszív zavarával járó állapotai, • melyek kedvezőtlen genetikai és szocializációs hatások alatt kialakuló személyiség talaján bontakoznak ki, • és a környezettel kóros egyensúlyt kialakítva idült állapotba torkollanak

  9. A definíció értelmezése (1) • A magatartás zavarai: • az „ideges ember” viselkedésétől a szinte teljes életképtelenségig terjedhet • veszít egyéni arculatából, sémák, sablonok szerint szerveződik • Az élménymód zavara: • általában a negatív élménymód a jellemző • az állapot szubjektív súlyossága (szenvedés mértéke) főként ettől függ • A központi ir. zavarai: • a kp.-i ir.-i aktiváció szabályozása elégtelen, így gyakran kerül túlaktivált állapotba • ennek elkerülésére magatartási stratégiákat dolgoz ki, melyek tünetcsoportokká fejlődnek • A vegetatív ir. zavarai: • VEZETŐ TÜNET, hiszen a szorongás minden szervrendszer működésében visszatükröződik, és könnyebb testi történésekről beszámolni, mint lelkiekről

  10. A definíció értelmezése (2) • Progresszív lefolyás: • Beavatkozás nélkül krónikus, hullámzó, összességében súlyosbodó lefolyás. • Kóros irányú személyiségfejlődés. • Kedvezőtlen életesemények jelentős szerepet játszhatnak elindításában vagy felgyorsításában.

  11. A definíció értelmezése (3) • Kedvezőtlen genetikai és szocializációs hatások: • Örökletes tényezők szerepe: • Kp.-i aktiváció szabályozásának gyengesége. • Kóros szocializáció: • Döntően a gyermekkori fejlődés során alakul ki a szorongásra való hajlam, tartósan kedvezőtlen szociális erőtérben (érzelmi elutasítás a szülők részéről, rossz családi érzelmi légkör, brutális nevelés, csonka család, stb.)

  12. A definíció értelmezése (4) • Környezettel kóros egyensúly: • Környezete tagjaiból viszontreakciót vált ki, melyek szintén módosíthatják a beteg szorongásának mértékét: • gátolhatják • erősíthetik • Megfelelő kezelés híján idült állapotba torkollik: • rokkantság • Alkoholizmus • gyógyszerfüggőség • öngyilkosság

  13. A veszélyreakció Limbikus rendszer Jelfeldolgozás három döntési szinten figyelem, aktiváció: a befutó inger hordoz-e jelentést? orientációs reakció (inger, zaj ) emocionális minősítés: + / - közelítő / távolító magatartás megbirkózás: menekülés vagy támadás Embernél döntően kognitív folyamatok függvénye (tanulási folyamatok, szubjektív tapasztalatok)

  14. Lazarus kognitív modellje Elsődleges minősítés (veszélyes-e?) Igen Nem Másodlagos minősítés (elhárítható-e?) Igen Nem coping szorongás

  15. Megküzdési stratégiák • Probléma-fókuszú megküzdés • Érzelmi fókuszú megküzdés • Kérődző stratégia • Pozitív elterelő stratégia • Negatív elterelő stratégia

  16. Szorongáselméletek • Pszichoanalitikus elmélet • Tanuláselmélet • Kognitív elmélet • Rendszerszemlélet

  17. Pszichoanalitikus elmélet Freud „második” szorongáselmélete Azok az ösztönrezdületek, amelyek tilalmasnak minősülnek, szorongást váltanak ki. Ez a szorongás a tilalmas ösztönkésztetések visszaszorítását, elfojtását eredményezi

  18. A szorongás tanulás elmélete • Szorongásos válasz kondicionálódása • Operáns elkerülő reakció megjelenése • Megerősítés

  19. Elkerülő viselkedésmódok Passzív elkerülés • Valamely viselkedés kiiktatása vezet a várható negatív konzekvencia kimaradásához fóbia Aktív elkerülés • Valamely viselkedésmód megjelenése vezet a negatív konzekvencia kimaradásához kényszer

  20. Kognitív elmélet Beck szorongás-koncepciója • A szorongás alapja a helyzetek veszélyessége és a veszéllyel szemben mobilizálható erőforrások viszonya • Az erre vonatkozó becsléseket az egyén önmagára és a világra vonatkozó feltevései szabályozzák • E feltevések mélyén sajátos implicit szabályrendszerek húzódnak meg

  21. Beck szorongás-koncepciója • Szorongásos egyénnél a feltevések érvényességének ellenőrzését akadályozzák a szisztematikus, diszfunkcionális sémák, és az ezeket „szolgáló” gondolkodási és logikai hibák (szelektív absztrakció, katasztrofizálás, túláltalánosítás stb.)

  22. Rendszerszemlélet • A szorongásos betegség megváltoztatja a függőségi viszonyokat a rendszeren belül, • új patológiás egyensúly alakul ki, vagy • segít fenntartani a régi egyensúlyt • a szorongás, mint tünet mögött gyakran az intim kapcsolatok elvesztésének félelme áll a háttérben

  23. Szorongásos zavarok felosztása • fóbiák • pánikzavar • kényszerbetegség • generalizált szorongás zavar • akut stressz zavar • poszttraumás stressz zavar • kevert szorongásos depresszív zavar

  24. A szorongásos zavarok • Gyakoriság: ≥10%. • Komorbiditás: • több mint felénél társul más pszichiátriai betegség, pl.: • hangulatzavar, • szenvedélybetegség, • pszichotikus zavar, • megelőzi egyéb pszichiátriai betegség kialakulását, vagyis súlyos kockázati tényező!

  25. Fóbiás tünetcsoport • Irracionális félelem • tárgytól, állattól, helytől, személytől • A félelem irracionális voltával az egyén tisztában van • Megoldani nem tudja; passzív, elkerülő viselkedést tanúsít • Életvitelét (és családjáét) nemegyszer alapjaiban befolyásolja • ≠ szokványos irtózat pl. békáktól, kígyóktól • > 60 féle fóbia létezik • 3 csoport: • Agorafóbiás zavar • Szociális fóbia • Specifikus fóbiák

  26. Specifikus fóbiák

  27. Aspecifikus fóbiák diagnosztikus kritériumai 1. • A. Észrevehető és tartós, túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte vagy előre látható bekövetkezése okoz, például: • repülés • magasság • állatok (gy.) • injekció adása • vér látványa • vihar (gy.)

  28. Aspecifikus fóbiák diagnosztikus kritériumai 2. • B. A fóbiás inger jelenléte majdnem minden esetben azonnali szorongásos választ produkál pánikroham formájában (gyermekeknél: sírás, dühroham, megdermedés formájában) • C. A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. • D. A személy a fóbiás helyzeteket kerüli vagy intenzív szorongással viseli el.

  29. Agorafóbia diagnosztikus kritériumai • A. Félelem olyan helyeken, helyzetekben, ahonnan az elmenekülés nehéz vagy nincs kéznél az azonnali segítség váratlan vagy az adott szituációban várható pánikroham vagy pánikszerű tünetek esetén. • B. A személy a szorongást keltő szituációkat kerülivagy észrevehető szenvedéssel viseli el vagy az ilyen helyzetekben társra van szüksége (otthon lenni, közlekedni, sorban állni.)

  30. Agorafóbia kezelése • Ajánlott pszichoterápiás módszerek : • Kognitív terápia • Viselkedésterápiák • A kettő kombinációja (kognitív viselkedésterápia) • Pszichodinamikus terápia • Antidepresszáns farmakoterápia: • tünetmentesség után fenntartó kezelés (1-2 évig, ua.adagban)

  31. Szociális fóbia

  32. Szociális fóbia diagnosztikus kritériumai 1. A) Észrevehető és tartós félelem egy vagy több olyan, szociális vagy előadói teljesítményt igénylő helyzettől, amelyben a személy idegen emberek vagy mások lehetséges figyelmének van kitéve. • Félelem attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedése (vagy a szorongás látható jelei ) miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet.

  33. Szociális fóbia diagnosztikus kritériumai 2. B) A fentebb említett helyzetbe kerülés majdnem minden esetben azonnali szorongásos választ provokál, az adott helyzethez kötött pánikroham formájában. Gyermekeknél: sírásban, megdermedésben fejeződhet ki. C) A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. Gyermeknél ez a vonás hiányozhat.

  34. Szociális fóbia diagnosztikus kritériumai 3. D) A személy a szorongást okozó szociális vagy előadói teljesítményt igénylő helyzeteket kerüli, vagy intenzív szorongással viseli el. E) A félelmes szociális vagy előadói helyzetek miatti anticipátoros szorongás, elkerülő viselkedés vagy szenvedés jelentősen kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra, illetve a fóbia megléte észrevehető szenvedést okoz.

  35. Prevalencia • Férfi: nő= 2:3 • 2-5% • megkérdezettek 55%-a fél a nagy nyilvánosság előtti megszólalástól • 10% már kis létszám előtt is fél • Demográfiai jellemzők ( Schneier, 1992 ): fiatal, alacsonyabb iskolázottságú, alacsony szocioökonomikus státuszú egyedülálló nők körében gyakoribb.

  36. Prevalencia 2. • Családi halmozódás : első fokú rokonoknál 16% • Iker konkordancia (Kendler, 1992): • egypetéjű 24,4% • kétpetéjű 15,4 % tehát: • környezeti hatások nagyon nagy valószínűséggel szerepet játszanak • lefolyás : krónikus, tartós munkaképtelenség 20%

  37. Szociális fóbia kialakulása • 80%-ban 25 éves kor előtt, ezen belül : • Diszkrét, nem-generalizált típus : 22,6 év • Generalizált típus :11 év

  38. Komorbiditás • depresszió (60%) • pánik (46%) • drogfüggőség (10-30%) • evési zavarokkal nagy átfedés, de statisztikai adat nincs • generalizált szorongás szindróma • alkoholizmus (8-56%) • OCD (11%)

  39. Szociális fóbia kezelése: • pszichoterápiás eljárások (kognitív, viselkedés, dinamikusan orientált, szocio) és • antidepresszánsok

  40. Pánikzavar • Etimológiailag: a görög Pán pásztoristen nevéből ered, az ő iszonyatos haragja, vagy az őt kísérő szatírok rikoltozása váltja ki a „páni félelmet”, azaz a rettegést és a fékevesztett menekülést • a pániktünetek általában a húszas életévek elején szoktak kezdődni • vezető panasz a pánikroham

  41. A pánikroham tüneti kritériumai 1. (DSM-IV) Jól körülírható időszak intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel, amelyben az alábbi tünetek közül legalább 4 ( vagy több ) hirtelen fejlődik ki és maximális intenzitását 10 perc alatt eléri : • heves szívdobogás • szapora szívverés • izzadás • remegés vagy reszketés • fulladás érzés, nehéz légzés (gombóc érzés) • mellkasi fájdalom vagy diszkomfort

  42. A pánikroham tüneti kritériumai 2. (DSM-IV) • hányinger vagy hasi diszkomfort • szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés • derealisatio (a realitás elvesztésének érzése) vagy • depersonalisatio (olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna saját testétől) • megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem • halálfélelem • paresthesiák (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés)

  43. A pánikzavar diagnosztikus kritériumai 1. (DSM-IV) • A) mind az 1) mind a 2) teljesülése: • 1) visszatérő, váratlan pánikrohamok • 2) legalább egy rohamot legalább egy hónap, vagy hosszabb periódus követ, melyre az alábbiak jellemzők: • Tartós aggódás a következő rohamtól • Aggodalom a roham következményei miatt (pl. megőrüléstől való félelem) • Jelentős magatartásváltozás

  44. A pánikzavar diagnosztikus kritériumai 2. (DSM-IV) • B) agorafóbiával, vagy agorafóbia hiánya • C) a rohamok nem tulajdoníthatók pszichoaktív szer vagy egyéb ált. egészségi állapot következményének • D) a rohamok nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral…

  45. Prevalencia • 2 - 4 % prevalencia • férfi : nő = 1:3 • pánikroham nem egyenlő a pánikzavarral!

  46. A pánikbetegség kognitív modellje(Clark, 1986, Kopp, 1989) külső vagy belső kiváltó esemény veszélyészlelés negatív automatikus gondolatok „Infarktusom lesz” szelektív figyelem szorongás halálfélelem elkerülő reakció

  47. Pánikbetegség kezelése Pszichoterápia • kognitív viselkedésterápia • viselkedésterápia • dinamikusan orientált terápiák • hipnózis Farmakoterápia • antidepresszánsok (SSRI) • benzodiazepinek Kombinált terápiák!

  48. Generalizált szorongás A.Túlzott szorongás vagy aggodalom számos körülménnyel vagy aktivitással kapcsolatban (munka,vagy iskolai teljesítés ) legalább 6 hónapon keresztül B. A személy nehezen tudja a szorongást kontrollálni C. A szorongás, aggodalom vagy fizikális tünetek klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozzák

More Related