920 likes | 1.55k Vues
Szorongásos zavarok. Geiszt Johanna klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés 2010. március 12. A szorongás jellemzői. negatív érzelmi állapot valódi vagy vélt veszélyhelyzetre adott reakció önmagában nem kóros
E N D
Szorongásos zavarok Geiszt Johanna klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés 2010. március 12.
A szorongás jellemzői • negatív érzelmi állapot • valódi vagy vélt veszélyhelyzetre adott reakció • önmagában nem kóros • nincs éles átmenet fiziológiás illetve patológiás szorongás között: elkülönítés az állapot súlyossága, illetve a kiváltó esemény és bekövetkező reakció össze nem illése alapján
A szorongás megjelenése 1. • Viselkedés • Görcsös testtartás, • Merev arc, visszafogott érzelem kifejezés • Zavart mozdulatok pl. lábrázás, ujjak tördelése • Rekedtség • Halk beszéd • Túlzott beszédkésztetés, vagy túlzott visszahúzódás • Szemkontaktus kerülése • „Döglött hal” kézfogás
A szorongás megjelenése 2. • Fiziológiai jegyek • Gyorsult pulzus • Szapora légzés, légszomj érzés • Elpirulás • Izzadás • Szájszárazság • Tág pupillák, gyakori pislogás
A szorongás fogalma 1. • angere (lat.): szorítani, beszorítva, bekerítve lenni • tradicionális szemlélet: „normál” versus „kóros” szorongás • Ma: normalizáló szemlélet, kontinuum (Salkovskis 1986) • szorongásosság lehet • személyhez kötött (trait) vagy • állapotra vonatkozó (stait)
A szorongás fogalma 2. Négyféle értelmezés lehetséges: • „normál” szorongás:a szervezet riasztó-berendezésének, vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. • kóros szorongás:a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be.
A szorongás fogalma 3. • a szorongás mint tünetcsoport:több, szorosan együtt járó testi és lelki tünet együttese, mely a legtöbb pszichés megbetegedésben szerepet játszik. • a szorongás mint önálló kórkép:a fenti tünetcsoport önálló előfordulása.
A szorongásos zavarok definíciója • A magatartás, az élménymód, a központi és a vegetatív idegrendszer • tartós, többnyire progresszív zavarával járó állapotai, • melyek kedvezőtlen genetikai és szocializációs hatások alatt kialakuló személyiség talaján bontakoznak ki, • és a környezettel kóros egyensúlyt kialakítva idült állapotba torkollanak
A definíció értelmezése (1) • A magatartás zavarai: • az „ideges ember” viselkedésétől a szinte teljes életképtelenségig terjedhet • veszít egyéni arculatából, sémák, sablonok szerint szerveződik • Az élménymód zavara: • általában a negatív élménymód a jellemző • az állapot szubjektív súlyossága (szenvedés mértéke) főként ettől függ • A központi ir. zavarai: • a kp.-i ir.-i aktiváció szabályozása elégtelen, így gyakran kerül túlaktivált állapotba • ennek elkerülésére magatartási stratégiákat dolgoz ki, melyek tünetcsoportokká fejlődnek • A vegetatív ir. zavarai: • VEZETŐ TÜNET, hiszen a szorongás minden szervrendszer működésében visszatükröződik, és könnyebb testi történésekről beszámolni, mint lelkiekről
A definíció értelmezése (2) • Progresszív lefolyás: • Beavatkozás nélkül krónikus, hullámzó, összességében súlyosbodó lefolyás. • Kóros irányú személyiségfejlődés. • Kedvezőtlen életesemények jelentős szerepet játszhatnak elindításában vagy felgyorsításában.
A definíció értelmezése (3) • Kedvezőtlen genetikai és szocializációs hatások: • Örökletes tényezők szerepe: • Kp.-i aktiváció szabályozásának gyengesége. • Kóros szocializáció: • Döntően a gyermekkori fejlődés során alakul ki a szorongásra való hajlam, tartósan kedvezőtlen szociális erőtérben (érzelmi elutasítás a szülők részéről, rossz családi érzelmi légkör, brutális nevelés, csonka család, stb.)
A definíció értelmezése (4) • Környezettel kóros egyensúly: • Környezete tagjaiból viszontreakciót vált ki, melyek szintén módosíthatják a beteg szorongásának mértékét: • gátolhatják • erősíthetik • Megfelelő kezelés híján idült állapotba torkollik: • rokkantság • Alkoholizmus • gyógyszerfüggőség • öngyilkosság
A veszélyreakció Limbikus rendszer Jelfeldolgozás három döntési szinten figyelem, aktiváció: a befutó inger hordoz-e jelentést? orientációs reakció (inger, zaj ) emocionális minősítés: + / - közelítő / távolító magatartás megbirkózás: menekülés vagy támadás Embernél döntően kognitív folyamatok függvénye (tanulási folyamatok, szubjektív tapasztalatok)
Lazarus kognitív modellje Elsődleges minősítés (veszélyes-e?) Igen Nem Másodlagos minősítés (elhárítható-e?) Igen Nem coping szorongás
Megküzdési stratégiák • Probléma-fókuszú megküzdés • Érzelmi fókuszú megküzdés • Kérődző stratégia • Pozitív elterelő stratégia • Negatív elterelő stratégia
Szorongáselméletek • Pszichoanalitikus elmélet • Tanuláselmélet • Kognitív elmélet • Rendszerszemlélet
Pszichoanalitikus elmélet Freud „második” szorongáselmélete Azok az ösztönrezdületek, amelyek tilalmasnak minősülnek, szorongást váltanak ki. Ez a szorongás a tilalmas ösztönkésztetések visszaszorítását, elfojtását eredményezi
A szorongás tanulás elmélete • Szorongásos válasz kondicionálódása • Operáns elkerülő reakció megjelenése • Megerősítés
Elkerülő viselkedésmódok Passzív elkerülés • Valamely viselkedés kiiktatása vezet a várható negatív konzekvencia kimaradásához fóbia Aktív elkerülés • Valamely viselkedésmód megjelenése vezet a negatív konzekvencia kimaradásához kényszer
Kognitív elmélet Beck szorongás-koncepciója • A szorongás alapja a helyzetek veszélyessége és a veszéllyel szemben mobilizálható erőforrások viszonya • Az erre vonatkozó becsléseket az egyén önmagára és a világra vonatkozó feltevései szabályozzák • E feltevések mélyén sajátos implicit szabályrendszerek húzódnak meg
Beck szorongás-koncepciója • Szorongásos egyénnél a feltevések érvényességének ellenőrzését akadályozzák a szisztematikus, diszfunkcionális sémák, és az ezeket „szolgáló” gondolkodási és logikai hibák (szelektív absztrakció, katasztrofizálás, túláltalánosítás stb.)
Rendszerszemlélet • A szorongásos betegség megváltoztatja a függőségi viszonyokat a rendszeren belül, • új patológiás egyensúly alakul ki, vagy • segít fenntartani a régi egyensúlyt • a szorongás, mint tünet mögött gyakran az intim kapcsolatok elvesztésének félelme áll a háttérben
Szorongásos zavarok felosztása • fóbiák • pánikzavar • kényszerbetegség • generalizált szorongás zavar • akut stressz zavar • poszttraumás stressz zavar • kevert szorongásos depresszív zavar
A szorongásos zavarok • Gyakoriság: ≥10%. • Komorbiditás: • több mint felénél társul más pszichiátriai betegség, pl.: • hangulatzavar, • szenvedélybetegség, • pszichotikus zavar, • megelőzi egyéb pszichiátriai betegség kialakulását, vagyis súlyos kockázati tényező!
Fóbiás tünetcsoport • Irracionális félelem • tárgytól, állattól, helytől, személytől • A félelem irracionális voltával az egyén tisztában van • Megoldani nem tudja; passzív, elkerülő viselkedést tanúsít • Életvitelét (és családjáét) nemegyszer alapjaiban befolyásolja • ≠ szokványos irtózat pl. békáktól, kígyóktól • > 60 féle fóbia létezik • 3 csoport: • Agorafóbiás zavar • Szociális fóbia • Specifikus fóbiák
Aspecifikus fóbiák diagnosztikus kritériumai 1. • A. Észrevehető és tartós, túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte vagy előre látható bekövetkezése okoz, például: • repülés • magasság • állatok (gy.) • injekció adása • vér látványa • vihar (gy.)
Aspecifikus fóbiák diagnosztikus kritériumai 2. • B. A fóbiás inger jelenléte majdnem minden esetben azonnali szorongásos választ produkál pánikroham formájában (gyermekeknél: sírás, dühroham, megdermedés formájában) • C. A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. • D. A személy a fóbiás helyzeteket kerüli vagy intenzív szorongással viseli el.
Agorafóbia diagnosztikus kritériumai • A. Félelem olyan helyeken, helyzetekben, ahonnan az elmenekülés nehéz vagy nincs kéznél az azonnali segítség váratlan vagy az adott szituációban várható pánikroham vagy pánikszerű tünetek esetén. • B. A személy a szorongást keltő szituációkat kerülivagy észrevehető szenvedéssel viseli el vagy az ilyen helyzetekben társra van szüksége (otthon lenni, közlekedni, sorban állni.)
Agorafóbia kezelése • Ajánlott pszichoterápiás módszerek : • Kognitív terápia • Viselkedésterápiák • A kettő kombinációja (kognitív viselkedésterápia) • Pszichodinamikus terápia • Antidepresszáns farmakoterápia: • tünetmentesség után fenntartó kezelés (1-2 évig, ua.adagban)
Szociális fóbia diagnosztikus kritériumai 1. A) Észrevehető és tartós félelem egy vagy több olyan, szociális vagy előadói teljesítményt igénylő helyzettől, amelyben a személy idegen emberek vagy mások lehetséges figyelmének van kitéve. • Félelem attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedése (vagy a szorongás látható jelei ) miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet.
Szociális fóbia diagnosztikus kritériumai 2. B) A fentebb említett helyzetbe kerülés majdnem minden esetben azonnali szorongásos választ provokál, az adott helyzethez kötött pánikroham formájában. Gyermekeknél: sírásban, megdermedésben fejeződhet ki. C) A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. Gyermeknél ez a vonás hiányozhat.
Szociális fóbia diagnosztikus kritériumai 3. D) A személy a szorongást okozó szociális vagy előadói teljesítményt igénylő helyzeteket kerüli, vagy intenzív szorongással viseli el. E) A félelmes szociális vagy előadói helyzetek miatti anticipátoros szorongás, elkerülő viselkedés vagy szenvedés jelentősen kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra, illetve a fóbia megléte észrevehető szenvedést okoz.
Prevalencia • Férfi: nő= 2:3 • 2-5% • megkérdezettek 55%-a fél a nagy nyilvánosság előtti megszólalástól • 10% már kis létszám előtt is fél • Demográfiai jellemzők ( Schneier, 1992 ): fiatal, alacsonyabb iskolázottságú, alacsony szocioökonomikus státuszú egyedülálló nők körében gyakoribb.
Prevalencia 2. • Családi halmozódás : első fokú rokonoknál 16% • Iker konkordancia (Kendler, 1992): • egypetéjű 24,4% • kétpetéjű 15,4 % tehát: • környezeti hatások nagyon nagy valószínűséggel szerepet játszanak • lefolyás : krónikus, tartós munkaképtelenség 20%
Szociális fóbia kialakulása • 80%-ban 25 éves kor előtt, ezen belül : • Diszkrét, nem-generalizált típus : 22,6 év • Generalizált típus :11 év
Komorbiditás • depresszió (60%) • pánik (46%) • drogfüggőség (10-30%) • evési zavarokkal nagy átfedés, de statisztikai adat nincs • generalizált szorongás szindróma • alkoholizmus (8-56%) • OCD (11%)
Szociális fóbia kezelése: • pszichoterápiás eljárások (kognitív, viselkedés, dinamikusan orientált, szocio) és • antidepresszánsok
Pánikzavar • Etimológiailag: a görög Pán pásztoristen nevéből ered, az ő iszonyatos haragja, vagy az őt kísérő szatírok rikoltozása váltja ki a „páni félelmet”, azaz a rettegést és a fékevesztett menekülést • a pániktünetek általában a húszas életévek elején szoktak kezdődni • vezető panasz a pánikroham
A pánikroham tüneti kritériumai 1. (DSM-IV) Jól körülírható időszak intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel, amelyben az alábbi tünetek közül legalább 4 ( vagy több ) hirtelen fejlődik ki és maximális intenzitását 10 perc alatt eléri : • heves szívdobogás • szapora szívverés • izzadás • remegés vagy reszketés • fulladás érzés, nehéz légzés (gombóc érzés) • mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
A pánikroham tüneti kritériumai 2. (DSM-IV) • hányinger vagy hasi diszkomfort • szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés • derealisatio (a realitás elvesztésének érzése) vagy • depersonalisatio (olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna saját testétől) • megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem • halálfélelem • paresthesiák (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés)
A pánikzavar diagnosztikus kritériumai 1. (DSM-IV) • A) mind az 1) mind a 2) teljesülése: • 1) visszatérő, váratlan pánikrohamok • 2) legalább egy rohamot legalább egy hónap, vagy hosszabb periódus követ, melyre az alábbiak jellemzők: • Tartós aggódás a következő rohamtól • Aggodalom a roham következményei miatt (pl. megőrüléstől való félelem) • Jelentős magatartásváltozás
A pánikzavar diagnosztikus kritériumai 2. (DSM-IV) • B) agorafóbiával, vagy agorafóbia hiánya • C) a rohamok nem tulajdoníthatók pszichoaktív szer vagy egyéb ált. egészségi állapot következményének • D) a rohamok nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral…
Prevalencia • 2 - 4 % prevalencia • férfi : nő = 1:3 • pánikroham nem egyenlő a pánikzavarral!
A pánikbetegség kognitív modellje(Clark, 1986, Kopp, 1989) külső vagy belső kiváltó esemény veszélyészlelés negatív automatikus gondolatok „Infarktusom lesz” szelektív figyelem szorongás halálfélelem elkerülő reakció
Pánikbetegség kezelése Pszichoterápia • kognitív viselkedésterápia • viselkedésterápia • dinamikusan orientált terápiák • hipnózis Farmakoterápia • antidepresszánsok (SSRI) • benzodiazepinek Kombinált terápiák!
Generalizált szorongás A.Túlzott szorongás vagy aggodalom számos körülménnyel vagy aktivitással kapcsolatban (munka,vagy iskolai teljesítés ) legalább 6 hónapon keresztül B. A személy nehezen tudja a szorongást kontrollálni C. A szorongás, aggodalom vagy fizikális tünetek klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozzák