1 / 31

Színek a növényekben

Színek a növényekben. Aki nyitott szemmel jár az életben az láthatja ,hogy milyen sokszínű a világunk, milyen káprázatos színekben pompáznak a virágok , a levelek a termések. Mi ennek az érdekes témának próbáltunk utána járni.

kort
Télécharger la présentation

Színek a növényekben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Színek a növényekben

  2. Aki nyitott szemmel jár az életben az láthatja ,hogy milyen sokszínű a világunk, milyen káprázatos színekben pompáznak a virágok , a levelek a termések. • Mi ennek az érdekes témának próbáltunk utána járni. • A virágboltokban , kiskertekben ma már akár több száz gyönyörűbbnél gyönyörűbb virágot találhatunk a megszokott , hagyományos fajtáktól az egzotikus ritkaságokig. • De mi ennek a színgazdagságnak az oka? Tanulmányainkból ezt a választ már tudjuk, hogy virágok ezzel csalogatják magukhoz a méheket illetve egyéb rovarokat. Arról is hallottunk már , hogy néhány virág megváltoztatja a színét ,ha már beporozták a rovarok. Ilyen például a tüdőfű, vagy az orgona is. • De mi okozza ezeket az eltérő színeket illetve mi okozza a színváltozásokat?

  3. Kísérletünkben öt különböző virágot vizsgáltunk: • 1, piros tearózsát ( Rosa nina weilbull) • 2, oroszlánszájat(Antirrhinum majus) • 3, orchideát (Orchidea hibrid) • 4, nárciszt(Narcissus hibrid) • 5, fokföldi ibolyát( Santapulia hibrid)

  4. Oroszlánszáj Fokföldi ibolya Nárcisz Orchidea Piros tearózsa

  5. Első kísérletünkben kivontuk a növények színanyagait alkohol segítségével. Az így kapott oldatot leszűrtük ,majd két kísérletet végeztünk a kapott oldatokkal.

  6. 1, Kimértünk 2-2 ml oldatot mindegyik kivonatból , majd 5 csepp 1 mólos sósavoldatot adtunk hozzájuk. • 2. Ezután még 5 csepp 1 mólos sósavoldatot adtunk hozzájuk. • A kísérlet során azt tapasztaltuk , hogy az oldatok világosabb szinűek lettek.

  7. oroszlánszáj fogföldi ibolya nárcisz tearózsa orchidea

  8. Második kísérletünkben újra kimértünk 2-2 ml oldatot mindegyik kivonatból és 5-5 csepp • 1 mólos NaOH oldatot adtunk hozzájuk , majd még egyszer 5 -5 csepp NaOH oldatot.

  9. Azt tapasztaltuk, hogy az oldatok sötétebbek lettek. • Érdekes módon nagyobb színváltozást nem tapasztaltunk. • Sajnos tüdőfüvet illetve orgonát nem tudtunk vizsgálni. • Feltételeztük, hogy a színváltozásokat a kémhatás megváltozása adja,de nem kaptunk erre választ a kísérletünkben. • A másik feltételezésünk az volt ,hogy a különböző színváltozatokat legalább részben egy fontos színanyagnak az antociánnak a színváltozása adja ami a pH megváltozása következtében más és más. • Ezt nem tudtuk egyértelműen bebizonyítani.

  10. Ezután arra gondoltunk , hogy megnézzük milyen színanyagok vannak a kiválasztott virágokban. • Erre a kromatográfiás elválasztási módszert választottuk

  11. oroszlánszáj nárcisz orchidea tearózsa fogföldi ibolya

  12. A képek elemzésekor azt láttuk hogy más színanyagok voltak a különböző virágokban. Illetve általában egyféle színanyag volt egy virágban.

  13. A második kísérletsorozatban azt vizsgáltuk ,hogy a termések színét milyen színanyagok alkotják. Ehhez a következő növényeket illetve termésüket vizsgáltuk

  14. 1, vöröskáposzta(Brassica Rubra) • 2,szeder(Rubus Caesius) • 3,feketeribizli(Ribes Sanguineum) • 4,meggy(Cerasus Vulgaris) • 5, veresszilva(Prunus Vulgaris)

  15. A kísérletben a terméseket dörzsmozsárban összetörtük, és alkoholban áztattuk, majd leszűrtük. vöröskáposzta szeder fekete ribizli meggy veres szilva

  16. A kísérlethez 2-2 ml oldatot vettünk minden mintából, majd 1 mólos HCl oldatból 5 csepp savat tettünk az oldatokba. • Ezután még egyszer 5 csepp HCl savat adtunk az oldathoz.

  17. A maradék ’törzsoldatból ’ újabb 2-2 ml mennyiséget kivéve megismételtük a kísérletet 1 mólos NaOH oldattal.

  18. Itt azt tapasztaltuk, hogy az oldatok színe pirosabb lett sav hatására ,illetve megkékült , megzöldült lúg hatására.

  19. Vöröskáposzta Feketeribizli Szeder Meggy Veresszilva

  20. A kísérlet további részében kromatográfiás elválasztással megnéztük, hogy milyen színanyagokból áll össze a gyümölcs színe. veres szilva meggy fekete ribizli szeder vöröskáposzta

  21. A magyarázat ebben a kísérletsorozatban az antociánban lehet. • Köztudottan a vöröskáposzta színét ez az anyag adja. • Teljesen hasonló volt a színváltozás a többi esetben is ,bár nem teljesen ugyanazt a színváltozást adták.( a veresszilva esetében nem volt megfelelően mérhető a változás.) • A színkülönbségek arra engednek következtetni ,hogy az antociánnak különféle változatai vannak.

  22. S hogy miért alakultak ki a termések színei? Nos, ez egy jelzés , de nem a rovaroknak hanem az állatoknak, ami mutatja , hogy megérett a gyümölcs meg lehet enni. • Most gondolhatják néhányan,hogy de jószívüek ezek a növények:az állatoknak illetve nekünk az embereknek adják a „legjavukat”.De ez nem egyoldalú segítséget jelent. Az állatok bár megeszik a növények termését , de ugyanakkor segítenek a növények elterjedésében mivel a magokat nem emésztik meg hanem kiürítik…..

  23. S még egy gondolat eszünkbe jutott:A színanyagok termelése vagy felhalmozódása kapcsolatba kell hogy legyen a termés cukortartalmával, hiszen az éretlen termés zöld és savanyú , míg az érett termés általában sárga, piros vagy kék színű és édes. Tehát az állatok ( és persze az ember is ) már a termés színéről tudja ,hogy érdemes –e megkóstolni a termést vagy még hagyni kell érni.

  24. A növényi színezékekről • Az antocián és származékai a flavonoidokhoz tartoznak. Az emberi egészségre igen előnyös hatással vannak. Az antociánok antioxidánsként viselkednek.

  25. Használat • Az antocián az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül általánosan engedélyezett. • Flavonoidokat termmészetes színezékeket (főleg antociánt) használnak a következő termékekben:• Reggeli gabonapelyhek• Pirosított sajt• Dzsem és zselé• Italok • Az antocián ezen kívül kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett.

  26. Biztonság • Az antocián veszélytelennek számít. Jele az élelmiszeriparban E 163.

  27. Így készült…

  28. Felhasznált irodalom: • Rózsahegyi Judit-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik kiadó) • 7.oszt. Kémia tankönyv ( Mozaik kiadó) • Internet: növényi színezékek- az antocián

  29. Készítették: Juhász Noémi Kabai Viktória Kele Marcell Felkészítő tanár: Vass György

More Related