A versenyképesség mérése

1. A versenyképesség mérése

2. A makroszintű versenyképesség mérése • A teljesítményt nemzetközi szinten többféleképpen ítélhetjük meg, ennek megfelelően többféle mutató konstruálható a versenyképesség mérésére • A 90-es évekig szinte kizárólagosan képviselt nézeteknek azok a mutatók feleltek meg, amelyek a fejlettséget az egy főre eső GDP-vel, tehát az során végső felhasználásra termelt javak és szolgáltatások összességével mérték, míg a versenyképességet a külkereskedelemben realizált exportárelőnnyel vagy valamely mutatójával mérték • A versenyképesség komplexebb értelmezéséhez új megközelítésre, új, komplex mutatók bevezetésére volt szükség

3. A makroszintű versenyképesség mérése az IMD által A lausanne-i székhelyű International Institute for Marketing Development (IMD) által kiadott „World CompetitivenessYearbook” által alkalmazott módszerek áttekintése: • Az évente kiadott adattár sorrendet állít fel az általa vizsgált országokról aszerint, hogy mennyire képesek megfelelő üzleti környezetet biztosítani a vállalatok számára. A versenyképességet 286 statisztikai mutató alapján határozzák meg, ezeket négy fő kategóriába lehet besorolni: • A gazdaság teljesítményét mérő mutatók (pl. exportbővülés, a kereskedelem aránya a GDP-ből) • A kormányzati hatékonyságot értékelő adatok (pl. diák-tanár arány az alapképzésben, az oktatásra fordított kiadások) • Vállalkozásbarát környezet meglétét vizsgáló mutatók (pl. K+F kapacitásokat nem telepítenek át az országból, képzett munkaerő, a nők aránya a foglalkoztatottakon belül) • Az infrastruktúra állapotát értékelő mérőszámok (pl. a természettudományi oktatás színvonala, képzett IT szakemberek, távközlési beruházások) • A kritériumok két csoportja: az ún. „hard” kritériumok általában a mérhető tényezőket tartalmazzák, amelyeket a nemzetközi statisztikákból szereznek be (OECD, IMF stb.), míg az ún. „soft” kritériumok a kevésbé vagy egyáltalán nem számszerűsíthető tényezőket vizsgálják (az oktatás színvonala, korrupció stb.)

4. Komplex multidimenzionális mutatók Három makroszintű versenyképességi mutató: • Competitiveness Index (CI), versenyképességi index • Growth Index (GI), gazdaságnövekedési index • Marketshare Index (MI), piacnövekedési, piacrészesedési index • A nemzetközi kutatóintézetek többsége (kisebb-nagyobb módosításokkal) ma már ezt használja • A mutatók kidolgozásában oroszlánrésze volt a svájci székhelyű IMD-nek (International Management Development), ahol a világ minden tájáról összegyűjtött független kutatók, szakemberek által ellenőrzött adatállomány a feldolgozás alapja

5. Versenyképességi összefoglaló index • Olyan komplex index, amelynek meghatározása során nyolc fő tényezőcsoportot vesznek figyelembe. A nyolc fő tényezőcsoport a következőket vizsgálja: • Az ország világgazdaságba való beépülése, a gazdaság internacionalizálása • Az állam gazdasági szerepvállalása, az állami szabályozás mértéke és jellege • A pénzügyi szektor fejlettsége, minősége • A munkaerőpiac jellemzői, a humán tőke minősége • Az infrastrukturális szektor fejlettsége, minősége • A K+F kiadások, illetve a technika, a technológia minősége • A menedzsment minősége • A szervezeti rendszer, a jogi és politikai intézmények minősége Az IMD és más neves elemző intézetek is ezeket használják (esetleg összevonva)

6. A versenyképességi indexet alkotó nyolc fő tényező maga is aggregált mutatószám, amelyek mindegyike további, szinte végtelen számú tényezőre bontható • Ezek száma és összetétele és struktúrája sem tekinthető állandónak és lezártnak • Pl. az utóbbi években megnőtt a humán tényező, ill. a K+F szerepe

7. A versenyképességi index és részindexének fontosabb összetevői • A versenyképességi index arra ad választ, hogy a multidimenzionális, strukturált, részben objektív, részben szubjektív, s ezáltal nehezen számszerűsíthető tényezők együttes hatására milyen az egyes országok helyzete egymáshoz képest • A bonyolult tényezők rendszerében jól használható mérce az egymáshoz viszonyításhoz, az egymással való összehasonlításhoz

8. 1. a gazdaság világgazdaságba való beépülése, a gazdaság internacionalizálása • Az export és az import alakulása • Az export GDP-hez viszonyított aránya • A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlege, dinamikája • A profitrepatriálás és a tőkebeáramlás egymáshoz való viszonya • Bekapcsolódás a nemzetközi integrációs szervezetekbe

9. 2. Az állam gazdasági szerepvállalása és szabályozó tevékenysége • Az állami szerepvállalás terjedelme • Az állami tulajdon mértéke • Privatizáció • Az állami költségvetés szerkezete és egyenlege • A központosított jövedelmek aránya a GDP százalékában • Állami gazdaságpolitikák, fiskális politika, monetáris politika • Az állami szabályozás fő területei, jellege, eszközei • Az adórendszer jellemzői

10. 3. A pénzügyi szektor fejlettsége • A rendelkezésre álló tőke mennyisége, a felhalmozás mértéke • A beáramló külföldi tőke mennyisége, megoszlása • A kamatláb • A bankrendszer jellege, fejlettsége • A tőzsde mérete, szerkezete, a tőzsdeindex alakulása

11. 4. munkaerőpiac jellemzői, a humán tőke • A lakosság létszámának alakulása, megoszlása • A munkaerő szerkezete, képzettségi struktúrája • Iskolázottság, oktatási-képzési-átképzési rendszer • A munkaerő ára, az ehhez kapcsolódó bérterhek • A munkaerőpiac rugalmassága • A munkaidő hossza, munkakörülmények • A szakszervezetek, érdekképviselet szerepe, jogosítványai

12. 5. Az infrastruktúra minősége • A szolgáltatási szektor szerepe, nagysága, struktúrája • A szolgáltatások korszerűsége • A közműszektor: út-, vasút-, víz-, energiaellátottság fejlettsége • A távközlés és a számítógépesítettség fejlettsége • Környezetvédelem • Az infrastrukturális beruházások finanszírozása, költséghatékonysága

13. 6. A K+F tényező • A K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya • A K+F kiadások finanszírozók szerinti megoszlása • A technika, a technológia fejlettségi szintje • Az alap- és alkalmazott kutatások aránya • Az intellektuális tőke szerepe

14. 7. A menedzsment tényező • A termelékenység alakulása • A Total Quality Management (TQM) • Szervezetfejlesztés a vállalatnál • Vállalati stratégia, jövőkép és küldetés • Ösztönzőrendszer, motiváltság • A tulajdonos és a menedzsment kapcsolata • Vezetési kultúra, vállalati kultúra • Külső, belső kommunikáció

15. 8. Az ország stabilitása, a jogi és poltikai intézményrendszer milyensége • A demokratikus intézményrendszer megléte és stablitása • Az érvényes nemzetközi szerződések tartalma és betartása • A törvényalkotás stabilitása • A civil kontroll szerepe

16. Mire ad választ a versenyképességi index? • Az egyes tényezők együttes hatására milyen az országok helyzete egymáshoz képest A mutató részleges szubjektivitást is tartalmaz (ennek kiküszöbölésére a gazdaságnövekedési indexet javasolják a versenyképesség mérésére)

17. Gazdaságnövekedési index (GI) • Ez a mutató a strukturális jellemzőket az egy főre eső jövedelemszinttel korrigálva igyekszik választ adni az egyes országok versenyképességi pozíciójára • A rangsor ezen megközelítés szerint leginkább az egy főre eső GDP-vel fejezhető ki • Az egy főre eső GDP-ben óriási szakadékok vannak (az egyik szélsőséget azok az országok jelentik, ahol az egy főre jutó GDP alig néhány száz dollár, pl. Srí Lanka, Etiópia, Ruanda, a másik oldalon elhelyezkedő országok egy csoportjának ugyanezen mutatója megközelíti, esetenként meg is haladja a 30 000 USD-t, pl. Svájc, Luxemburg, Norvégia, Japán, Szingapúr, Dánia, USA) • De: a legdinamikusabb növekedést általában az alacsonyabb fejlettségű országok képesek produkálni, hiszen egy alacsonyabb szintről könnyebb dinamikusabban, a korábbi GDP-hez képest öt-hét, de akár ennél több százalékkal is növekedni • A mutató erőssége a relatíve könnyű számszerűsíthetősége, egyszerűsége, a mért tartalom viszonylagos objektivitása • A mutató gyengesége: a teljesítményt, nem a teljesítőképességet méri (vagyis a múltra és nem pedig a jelenre és a jövőre koncentrál). 44. old.

18. Piacnövekedési mutató (MI) • A gazdasági növekedés mutatóját a gazdaság, a piac méretével korrigálja. • Arra ad választ, hogy a piaci kereslet alakulásából kiindulva az adott országnak mekkora a világgazdaság egészéhez való hozzájárulása • Ebből következően a rangsor kialakulásában döntő szerepe van a vizsgált országok méretének, a lakosság számának, de még a fogyasztási határhajlandóságnak is. • Ebben a megközelítésben az USA vezető szerepe évek óta vitathatatlan (még akkor is az volt, amikor Japán lekörözte a versenyben)

19. A három mutató által számított versenyképességi rangsor komoly eltéréseket mutat

20. Az IMD versenyképességi rangsora • A World CompetitevenessYearbook kiadványt a svájci IMD, a világ egyik vezető üzleti iskolája szerkeszti évente, az ICEG European Center és más nemzeti partnerek közreműködésével. Az ország értékelések statisztikai adatokon és vállalatvezetők kérdőíves megkeresésén alapulnak. • 55 ország versenyképességét hasonlítja össze • Mo. a rangsorban a tavalyi 35- helyről idén a 38. helyre csúszott vissza, mindegyik versenyképességi tényezőt tekintve rontott helyezésén • Az elemzők szerint Mo. politikailag az egyik leginstabilabb a vizsgált országok között

21. 2008 májusi értékelés • A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva • A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt • Az elmúlt évben a vizsgált 55 ország közül Mo-on volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. Az effektív jövedelemadó-teher a legmagasabb, a társadalombiztosítási járulékok nagysága is kiemelkedő • A tanulmány szerint Mo számára a legfontosabb rövid távú feladat a • Költségvetési kiadások lefaragása • A munkába állásra való ösztönzés • Az adórendszer torzító hatásainak mérséklése • A szabályozás minőségének javítása • Az EU-források hatékony felhasználása