A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, 2010-2014

1. A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, 2010-2014 Bazsa György, a MAB előző elnöke Educatio – Mérleg Budapest, 2013. október 10.

2. 0. Az EducatioMérleg-ekminőségügyi mérlege Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és változatos felfogása a felsőoktatásban Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és beágyazódása a magyar felsőoktatásban A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk minőségügyében Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében Új utak

3. 0. Felsőoktatási minőségügy, akkreditáció az előző Mérlegekben

4. I. Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és filozófiái a felsőoktatásban A felsőoktatás genetikusan minőségelvű – mutációk:tömegoktatás, üzleti for-profit működés USA: verseny és piac van, így a minőség és dokumentálásaa FOI-k érdeke, ezért működtetik. Az állam elismeri. Európa: késői követés, többnyire a FOI-k törvényi kötele-zettsége. Az állam befolyásolja. Bologna harmonizál. ENQA – önkéntes együttműködés. Közös platform: ESG. EQAR – „a QA államosítása”. Itt is az ESG a közös platform. Lassan a felsőoktatás is ráébred, szervezett minőségügy kell – társadalmi igény van a hiteles minőségre (akkred.). Versenyhelyzetekben (pályázatok, rangsorok) is segít.

5. II. Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és beágyazódása a magyar felsőoktatásban A rendszerváltás után indult el: RTA írása a „20 éves a MAB”-ban. A kis FOI-k az állami gyámságból kiszabadulva hirtelen autonómiához jutottak, ennek veszélyei voltak, ezért a FO elitje kezdeményezett sok tekintetben (nem csak MAB-ot). A minőségre Kupa Mihály többletforrást adott. Kialakul a 3 szereplős minőségügy: Min. (minőségpolitika) – FOI (belső minőségbiztosítás) – MAB (külső QA). A kooperációk kezdetben jól alakultak, idővel gyengültek (végül a MAB a célkeresztbe került). Pedig ezek összhangja nélkül nincs jó eredmény. (QA projektek FOI/MAB nélkül.)

6. III. A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk minőségügyében Ágazati minőségpolitika: csak részben artikulált, a két Ftv. Jó alap volt. FO Minőségi-díj (nem eredményt díjaz, csak pályázati dokumentumot). MAB: ±  OM: csak ++ döntés. FOI-k belső minőségbiztosítása: szervezet, szabályzat, működés – de még nem minőségkultúra (pl. KJF). Működésre koncentrál, nem az eredményre. Kell a hit: a szervezett minőségügy jobb minőséget eredményez. A legtöbb FOI komolyan vette az önértékelést, szinte komolyabban, mint a várható akkreditációs döntést.

7. MAB: a felsőoktatási szféra „legje”: stabilitás, szervezett-ség, átláthatóság, dokumentáltság (honlap, gyorslisták  évkönyvek), nemzetköziség – vö. MRK, FTT, NBB, HÖOK, DOSZ, FDSZ – jó az ODT a MAB-bal együtt). (A kézilabdakapus funkció: milyen kézilabda lenne, ha a kapus nem lenne.) Gondok: bemenet – folyamat – kimenet(eredmény: lásd gépkocsi). Értékelés – hitelesítés – segítés aránya eltorzult. Erős kritikák. A kritériumokkal felsőoktatáspolitikát csinál, alakít: vitatják, de ez ezzel jár. Pl. személyi kritériumokat szab szakoknál, DI-knál, szakfelelőst, tanári zárószigorlatot kér. (A DI-t és a szakfelelőst változatlanul übereli a tanszéki struktúra.)

8. IV. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében A 4 év (2010-2013) itt és most: 2+2év – az Nftv. okozta korszakváltással (paradigma váltás): van folytonosság, de több fontos radikális különbözőség. Nftv: nincs minőségügyi fejezet – ez nem kimagyarázható! A FOI-knak nincs előírt kötelezettsége minőségügyben. Miért kellett a 11 hónapos mandátumlevágás? (Majd a tiszteletbeli elnökség megszüntetése.) Az ENQA tagság fenntartásának kulcsszerepe volt MAB lépésekben, levelezésekben, minisztériumi álláspontokban, az Nftv. nyáreleji módosításában.

9. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest 2012. február 2.

10. Majd’ húsz éves minőségügyünk forrása az 1993-as (!) Ftv: • A Kormány … meghatározza a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerét. • A felsőoktatási intézmény Szabályzatában … meghatározza minőségbiztosítási rendszerét. • A MABjogi személy, a magyar felsőoktatást szolgáló függetlenszakmai testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. • A MAB működésének fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés keretében elkülönítetten biztosítja. • A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként hitelesíti (akkreditálja) az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység minőségét. • A MAB jóváhagyja a doktori iskolákműködését, … • A MAB véleményeziaz egyetemi tanári pályázatokat. • A MAB közvetlen kapcsolatban van az intézményekkel.

11. Az új korszakból kiszorított korábbi törvényelemek: • --- (nincs ágazati minőségpolitika) • --- (nem kötelező a FOI-kbenaminőségbiztosítás) • A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló és nem független !!!) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) • ---(nincs a MAB működésének garantált fedezete) • --- (nincsakkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?] • doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel) • a MAB véleményezi azegyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem • --- (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!]

12. 2013-ban (vissza)módosítottkorábbi törvényelemek: • --- (nincs ágazati minőségpolitika) • --- (indirekten ajánlotta FOI-kbenaminőségbiztosítás: ESG) • A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nemakkreditáló,csak szavakban független) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) – • ---(nincs a MAB működésének garantált fedezete) • --- (nincsakkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?] • doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel) • a MAB véleményezi azegyetemi tanáripályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem • --- (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!] • Megjelent az EMMI részletes törvényességi felügyeleti jogköre

13. EUA: Key principles of university quality assurance • Primary responsibility for quality assurance lies with universities themselves.The role of external quality evaluation is to review internal processes while respecting and promoting the primary responsibility of higher education institutions. • ------------------------------- • „ENQAconsiders theautonomy of institutionsand independence of quality assurance agencieswithin national HE systems as a necessary condition to ensure the full exercise of their responsibilities, notably with regard to the provision of accurate and consistent informationto the general public.” • -------------------------------- • A két felfogás összevetéséből azlátszik: felsőoktatásunk távolodik Európától, a MAB pedig az ENQA tagságtól!

14. V. Új utak Vissza kell térnünk a régi (európai) útra. European University Association, ENQA – QA projektek A minőség elsődleges felelőse az intézmény. Az intézményi stratégia része kell legyen a minőségügy. Ehhez szükséges a vezetés érdemi, nem formális elkötelezettsége. (Ne adja ki „bérbe” egy bizottságnak.) Rendszeres tevékenység, nem eseti akciók kellenek. A minőségügy nem l’art pour l’art tevékenység: eredmény-, és ne folyamatcentrikus kell legyen. Stakeholderek – hallgatók, munkáltatók – bevonása kell.

15. ESG • Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area • … a felsőoktatási intézmények belső minőség- biztosítása – azaz: mit és hogyan tesz az intézmény? • 2. … a felsőoktatás külső minőségbiztosítása – azaz: mit értékel az intézményben a MAB? • 3. … a külső minőségbiztosítási szervezetek – azaz: mit tesz és milyen a MAB? • „Szerzők”: ENQA, EUA, ESU, EURASHE

16. ESG 1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek az intéz-ményekbelső minőségbiztosítása számára Mit és hogyan tesz az intézmény? 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 1.3 A hallgatók értékelése 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások 1.6 Belső információs rendszer 1.7 Nyilvánosság

17. http://www.sefi.be/wp-content/abstracts2009/Andersson.pdf Ftv.: 1 év Ftv.: 5 év

18. EDUCATION COMMITTEE • QUALITY ASSURANCEHANDBOOK • … • Course design, approval, monitoring and review • Student feedback • Student complaints and appeals • External input • Quality enhancement in learning and teaching • Monitoring of teaching • … • http://www.admin.ox.ac.uk/epsc/handbook/

19. ESG 2. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felső- oktatás külső minőségbiztosítása számára Mit értékel az intézményben MAB? 2.1 A belső minőségbiztosítási eljárások figyelembe vétele (az 1. rész értékelési módja) 2.2 A külső minőségbiztosítási eljárások kialakítása 2.3 Döntési kritériumok 2.4 A folyamatok megfelelése a célnak 2.5 Értékelési jelentések 2.6 Követési eljárások 2.7 Értékelési ciklusok 2.8 Rendszerszintű elemzések

20. ESG 3. rész: Európai sztenderdek a külső minőségbiztosításiszervezetek (ügynökségek) számára Mit tesz és milyen a MAB? 3.1 A külső minőségbiztosítás folyamatai 3.2 Hivatalos státusz 3.3 Tevékenység 3.4 Erőforrások 3.5 Küldetésnyilatkozat 3.6 Függetlenség 3.7 Az ügynökségek által alkalmazott külső minőség- biztosítási kritériumok és eljárások 3.8 Elszámoltathatóság

21. Új utak a minőségkultúra felé Az (európai) utak azért vannak, hogy haladjunk rajtuk: Ma a minisztérium gyakran beszél a minőségről, de érdemi lépést – önként – alig tesz minőségügyben. (Top 200?) Az intézmények többsége formálisan lépeget, szervezetük és szabályaik vannak, a MAB pozitív (kényszer)hatással van rájuk. Hinniük és tenniük kellene a minőségfejlesztésben (bár ma az objektív körülmények nem kedveznek ennek). A MAB – önálló kezdeményezéseit vesztve, részben izolál- tan, csökkent hatáskörrel, bizonytalan anyagi háttérrel – kissé megdöccenve, de megy az úton. Stratégiája van hozzá. A három szereplő csak együttesen tud eredményesen haladni a minőség útján – a minőségkultúra felé, ha van pénzük hozzá.