Horizontális elvek érvényesítése Esélyegyenlőség Környezetvédelem

1. Horizontális elvek érvényesítéseEsélyegyenlőségKörnyezetvédelem

2. Horizontális politikák érvényesítése I. Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza a strukturális és Kohéziós Alapokból finanszírozható legfontosabb fejlesztési elképzeléseket. A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket az Európai Tanács 1260/1999. sz. rendelete fektette le. A rendelet többek között kiemel két olyan területet (horizontális politikát) is, melyre a végrehajtás során a pályázóknak külön figyelmet kell fordítani: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet.

3. Horizontális politikák érvényesítése II. "Mivel a Közösség a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós növekedését, a foglalkoztatottság magas szintjét, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a magas szintű környezetvédelmet és környezetminőség-javítást is elő kívánja segíteni; mivel ezen erőfeszítések keretében különösen a környezetvédelmi követelményeket be kell építeni a strukturális alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába, továbbá segíteni az egyenlőtlenségek kiküszöbölését és elősegíteni a nemek közötti egyenlőség biztosítását; mivel az alapok tevékenysége - különösen az igények felmérése, a pénzügyi ösztönzők és a kibővített partnerség segítségével - a faji, etnikai hovatartozás, a rokkantság, illetve az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet is lehetővé teheti.”

4. Esélyegyenlőség tématerületei • nők • fogyatékkal élők • romák Az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén érvényesüljön, így különösen a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén

5. Projekttervezési szempontok • Az esélyegyenlőség szempontja nem választható, azaz nem elhagyható, mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell. • Az esélyegyenlőség szempontja nem járulékos elem, mindenhol érvényesítendő. • Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése olyan európai uniós követelmény, amelyet mind a pályázóknak, mind az értékelőknek teljesíteniük kell.

6. Hol jelenhet meg az esélyegyenlőség? • Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így: • a tervezésben, • a megvalósításban, • a nyomon követésben és • az értékelésben is. • Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység a nőkre-férfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatását.

7. Az alkalmazás előnyei • A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges esélyegyenlőségi minimumelvárást. • Erősíti és kiegyensúlyozottabbá teszi a projektet, ha az komplexen foglalkozik a helyi közösség, célcsoport vagy szektor széles körű esélyegyenlőségi szükségleteivel. • A pályázat több pontot szerez, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére. • Sokkal könnyebb és hatékonyabb az esélyegyenlőségi módszereket kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint később utólagosan beépíteni a projektbe. • Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a projektet. • A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő esélyegyenlőségi gyakorlat vonatkozásában. • A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is.

8. Projektszakaszok I. Tervezés • Esélyegyenlőségi hatások felmérése • Stratégiaalkotási folyamatba való bevonás • Információgyűjtés Megvalósítás • Kiket céloz meg a projekt? Hoz-e a projekt előnyt a szektor vagy a közösség hátrányos helyzetű csoportjai számára?

9. Projektszakaszok II. Nyomon követés • Információgyűjtés az esélyegyenlőségre vonatkozóan a projekt egészére nézve, hogy felmérhető legyen az előrehaladást a tervekhez képest, és hogy nyomon követhető legyenek a változások. Belső értékelés • Értékelni kell az esélyegyenlőségre vonatkozó tényleges célokat és az eredményeket az elvárások tükrében. Melyek a fő tanulási / intézkedési pontok a következő szakaszban? Szükség van-e több segítségre? • Vizsgálják meg a projektjük hatékonyságát / hatásosságát / hatását / fenntarthatóságát az esélyegyenlőség szempontjából.

10. Értékelés Az Európai Unió ajánlása alapján a pályázati projektek három kategória egyikébe sorolhatók: • Az esélyegyenlőség szempontjából pozitív projektek: elsődleges céljuk az esélyegyenlőség javítása. Pl. fiatal anyák részére szervezett, a munkába való visszatérést segítő speciális képzés; vagy a szociális gazdaság fejlődését támogató projekt. • Esélyegyenlőség-orientált projektek: bármely projekt, amelynek ugyan nem elsődleges célja az esélyegyenlőség javítása, de hozzájárul ahhoz. Pl. tömegközlekedési projekt, amely különösen a saját közlekedési eszközzel nem rendelkező hátrányos helyzetű csoportok tagjait segíti (pl. a helyszín megközelítése a babakocsit toló kisgyermekes anyák számára), illetve, amely integrálja a komplex akadálymentesítés szempontjait (pl. rámpa, piktogram, hangos lámpa, akadálymentes honlap stb.) • Az esélyegyenlőség szempontjából semleges projektek: bármely projekt, amely a hátrányos helyzetű csoportok számára is biztosítja az egyenlő bánásmód elve alapján történő részvételt, ugyanakkor nem tartalmaz pozitív diszkriminatív elemeket.

11. Környezeti fenntarthatóság A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

12. Fenntartható fejlődés • A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. • Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat nem éljük fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket.

13. Konkrét környezeti követelmények • I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása • II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani • III. Természeti erőforrások fenntartható használata • IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése • V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

14. I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása • Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. • 1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. • 2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat. • 3. A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni a helyi környezet állapotát és természeti erőforrások rendelkezésre állását! • 4. A projekt kialakítása és megvalósítása során biztosítani kell az érintetteknek a döntésekben való részvételét.

15. II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot között egyensúlyt kell biztosítani • Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. • 5. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét. • 6. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. • 7. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell.

16. III. Természeti erőforrások fenntartható használata • Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást. • 8. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése (a meg nem újuló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében) • 9. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. • 10. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő pl. „barna-mezős” megoldásokat kell előnyben részesíteni a „zöldmezős” területek igénybevételével szemben.

17. IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése • Célkitűzés: A természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. • 11. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. • 12. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét és térbeli koherenciáját biztosítani kell. • 13. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. • 14. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell.

18. V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása • Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a felelősségteljes ember érheti el. • 15. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelői kultúrát és fogyasztói szokásokat. • 16. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. • 17. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. • 18. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon.

19. Környezeti kockázatok • Egy projekttervezés akkor történik a környezeti fenntarthatóságnak megfelelően, ha a tervező/pályázó már a tervezés során felismeri a várható kockázatokat, és olyan tervet készít, amely e kockázatokat nagymértékben csökkentik.

20. Ha a benyújtott pályázat nem felel meg az alábbi (teljességi, tartalmi - szakmai megfelelőségi, pontozással értékelt tartalmi szakmai szempontok) feltételeknek, megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével – az összes hiány, vagy hiba egyidejű megjelölése mellett – a KSZ felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására. Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a pályázót. Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos pályázatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni. A pályázónak a jelen pontban szereplő kritériumoknak a pályázat benyújtásakor kell megfelelnie, amelyet a fent kifejtettek szerit hiánypótlás során is teljesíthet. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a hiánypótlás során a hiánypótlási felhívásban előírt módosításoktól eltérő módosítás, valamint a pályázat tartalmi elemeinek változtatása nem lehetséges. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a hiánypótlást követően a projekt támogathatóságának megítéléséhez szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre, a projektet a Döntés-előkészítő bizottság elutasításra javasolhatja!