Download
1 / 36
E N D
Térinformatika Házi feladat: válassza ki a névsorban elfoglalt helyével megegyező sorszámú pontot (pl. Kiss András a hatost), és tanulmányozza az ott található webes GIS-t. Írja le röviden, mire használható, és mellékeljen egy általa készített terméket. Ha a jelzett oldal már nem működik vagy létezik, az új feladat sorszámát úgy határozza meg, hogy 17-ből kivonja a névsor szerinti sorszámát (pl. Kiss András alternatív feladata a tizenegyes) • http://www.internetgis.com/ • http://www.cast.uark.edu/products/MAPPER • http://elib.cs.berkeley.edu/geo_data/ • http://atlas.gc.ca/english/index.html • http://www.epa.gov/ceisweb1/ceishome/atlas/learngeog/interactivewebmapping.html • http://gis.ci.ontario.ca.us/gis/index.htm
Bevezetés a térinformatikába Házi feladat (folytatás) • http://plue.sedac.ciesin.org/plue/ddviewer/ • http://doogis.dis.anl.gov/ • http://www.gisca.adelaide.edu.au/cgi-bin/eco/ecogis • http://www.mapblast.com/ • http://www.mapquest.com/ • http://www.maproom.psu.edu/mapper/ • http://regis.berkeley.edu/grasslinks/index.html • http://www.dep.state.wv.us/ • http://tiger.census.gov/cgi-bin/mapbrowse-tbl • http://www.szombathely.hu/isz2000/
A paksi atomerőmű térinformatikai rendszereÜzemeltetői szempontok Cél a műszaki objektum gazdaságos és biztonságos üzemeltetése. Ehhez szükségesek • üzemgazdasági adatok (költségek) • üzemeltetési, műszaki adatok (a tervezési, létesítési, karbantartási, üzemeltetési állapotadatok rögzítése, dokumentálása) Az erőmű tevékenységei műszaki objektumokhoz kapcsolódó folyamatokhoz kötődnek, mely tevékenységeket különböző szoftverek és azok adatbázisai támogatnak.
Milyen célokat kell kielégítenie a térinformatikai adatbázisnak? 1. Atomerőmű üzemi és telephelyi területének hiteles térképi alapú nyilvántartásainak digitális formában történő biztosítása, úgy, hogy kapcsolódni tudjon az erőműben korábban is alkalmazott digitális térképkészítési technológiához.
Milyen célokat kell kielégítenie a térinformatikai adatbázisnak? 2. A rendszer kezelésében lévő adatbázis szabványos felületen keresztül alkalmas legyen a Részvénytársaság informatikai struktúrájába való integrálódásra, illetve egészüljön ki az adatbázisban található adatok széleskörű publikálásával.
Milyen célokat kell kielégítenie a térinformatikai adatbázisnak? 3. A térinformatikairendszer többfelhasználós üzemmódban, az objektumorientált adatbázis-kezelés mellett biztosítsa a különböző jogosultságú felhasználók egyszerű, gyors és szelektív adatlekérdező és adatkarbantartó feladatainak végrehajtási lehetőségét: • INTRANET alapú eszközökkel (elméletileg bármely gépről), • helyi hálózaton /LAN/ belüli karbantartással (csak meghatározott gépekről).
Milyen célokat kell kielégítenie a térinformatikai adatbázisnak? 4. Az adatkarbantartás és adatszolgáltatás során a térinformatikairendszer tegye lehetővé az alábbi tevékenységeket: • Üzemi- és tervezési alaptérkép biztosítása digitális formában, szükség szerinti, térképszelvényen történő nyomtatással. • Szakági közműrendszerek nyilvántartása és folyamatos karbantartása, hiteles adatdokumentálással. • Különböző tervezési fázishoz tartozó tervek (koncepció, műszaki, engedélyezési, kiviteli) objektum adatainak digitális adathordozón történő fogadása, a létesítés során megvalósult objektumok digitális nyilvántartása, dokumentáció azonosítók tárolása.
Milyen célokat kell kielégítenie a térinformatikai adatbázisnak? • Szakági-, egyesített közmű-, valamint egyedi céltérképek készítése és hálózaton történő elérése digitális formában. • Generáltervezői, tervezői adatkapcsolatok működtetése ON-LINE módon a térinformatikai adatbázissal. • Adatelemző algoritmusok kidolgozása a műszaki alapadatok legyűjtéséhez a karbantartási tervezés műszaki megalapozásához. • Hiteles dokumentálással objektum szintű adatszolgáltatás biztosítása külső adatfelhasználók részére OFF-LINE módon történő felhasználáshoz, lehetőség szerint szabványosított adattartalmi formátumban.
Egy objektum jogi állapota (státusza, életciklusa) lehet • tervezés alatt • létesítés alatt • aktiválás alatt • üzemeltetés alatt • karbantartás alatt • megszüntetés alatt
Az atomerőmű informatikai rendszerei • CAD (műszaki tervezés) • SAP (gazdasági nyilvántartás) • MIR (munkatervezés, irányítás) • IMDR ( integrált műszaki dokumentációs rendszer) • IMR (az előbbi rendszerek összekapcsolását biztosítja) Az informatikai rendszerek adatbázisainak közös része a műszaki objektum, melynek pozíció (hely), és topológia (kapcsolatok) tulajdonságait tárolja a GIS, s többi tulajdonság más, szakirányú adatbázisokba kerül.
Hitelesítő adatforrások Az üzemi folyamatokat végrehajtó szervezetek felelős és feljogosított személyei a hitelesítők, akik a hozzájuk rendelt adatokhoz hozzáférhetnek, azokat módosíthatják, törölhetik: • tervező (új vagy meglevő objektum létrehozására, karbantartására) • beruházó (a létesítmény anyagi fedezetét biztosítja) • létesítő (létrehozó, építő) • üzemeltető/működtető • karbantartó/javító
Az atomerőmű GIS rendszerének műszaki objektumosztályai • szerelvény (szakasz, nem szakaszképző) • vezeték (cső, gerinc, bekötő, csatlakozó) • kábel (erős/gyengeáram) • akna (víz, fűtés) • alépítmény (elektromos, fűtés, hírközlés) • védőcső (külső sérülés elleni védelem, pl. út/vasút átvezetés miatt)
Az objektumok törzsadatai • geokód (egyedi azonosító) • osztályazonosító • hely-információ • tulajdonos-azonosító • minőségbiztosítási információ (dokumentáció kapcsolatok, adatkarbantartás végzője, időpontja, hozzáférési jogok) Az adatszerkezet szabványosítása teremti meg a lehetőséget a különböző információs rendszerek közötti adatcserére, a műszaki helyek térbeli azonosítására.
Kataszteri rendszerünk térinformatikai megvalósítása A kataszter olyan egyesített nyilvántartási rendszer, melynek része • az állami földmérési alaptérkép és háttér részei (pl. területjegyzék), • az alaptérkép másolata (másként ingatlan-nyilvántartási térkép) • az ingatlan-nyilvántartás munkarészei (tulajdoni lap, földkönyv)
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya • földrészletek (ingatlanok) • alrészletek • épületek • egyéb önálló ingatlanok (pl. lakások) grafikus és alfanumerikus adatainak, a vonatkozó jogoknak és a jogilag jelentős tényeknek a nyilvántartása.
Az ingatlan-nyilvántartás célja • államilag szavatolni az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és törvényes érdekeket, az ingatlan-forgalom biztonságát, • valóságnak megfelelő, közhiteles adatokat szolgáltatni tanúsítás, illetve az ingatlanokat érintő tervezési, megvalósítási, gazdasági, statisztikai, jogi és döntéshozói ügyletekhez
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • az ingatlan térbeli attribútumai (hely, alak, szomszédsági viszonyok, alaprajz, kataszteri térkép) • alfanumerikus leíró adatok (tulajdoni lap) • jogosultak adatai (tulajdonos, jelzálog, stb.) • az ingatlanhoz kapcsolódó jogok (vagyonkezelői, szolgalmi, stb) • jogilag fontos tények (jogi jelleg, kisajátítási eljárás, elutasítás, jogerőre emelés) • Okirat-tár
A kataszter akkor rendeltetésszerű, ha országos érvénnyel • tartalmazza és tárolja a szükséges attribútumokat, • az egyes elemek egyértelműen azonosíthatók, • biztosítja az időben bekövetkező változások fogadását (széljegyzet), bejegyzését, a határozatok kiküldését. • biztosítja az adatok szolgáltatását és tanúsítását.
A kataszter szervezete • 118 körzeti földhivatal • 19 megyei földhivatal • Fővárosi földhivatal (fiókok kerületenként) • FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) • FVM FTF (a minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya)
A digitális alaptérkép (DAT) szabványosításának főbb jellemzői • állami alapadat, alapadat, háttéradat • kötelező és opciós használat • relációs adatbázis-kezelés • objektumorientált DAT • teljes topológia • adatminőség • metaadatok (adat az adatról, pointer) • kataszteri térkép és ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei 1. TAKAROS (Térképi Alapú Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) • lefedi a földhivatalok tevékenységét, de nem kezel digitális térképet (a beérkező ügyiratok hivatali útjának regisztrálása, az ingatlan-nyilvántartási adatok karbantartása, archiválása, adatszolgáltatás /tulajdoni lap, statisztikák, egyéb lekérdezések/, számlázás, postázás) • a fővárosban a BIIR (Budapesti Ingatlan-nyilvántartási Információs Rendszer)
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei 2. TAKARNET (TAKAROS + Network) • FÖMI központú országos (T-COM szolgáltatta) hálózat 140 végponttal • díjazás ellenében elérhetővé teszi a TAKAROS adatbázisának lekérdezését külső felhasználók részére: tulajdoni lap megtekintése, nyomtatása, egyéb beadványok intézése (részletek a http://www.fomi.hu/portal/index.php/hirek-aktualitasok/268-foeldhivatal-online-mindenkinek-2011-junius-2honlapon) • a fővárosban térkép vázrajz is kérhető az INFOCAM rendszerből
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei 3. META (Megyei + TAKAROS) feladatai: • munkafolyamat-támogatás (iktatás, iratkezelés) • a körzeti földhivatalok irányítása és ellenőrzése • a körzeti földhivatalok támogatása: új térképek átvétele, háttér-adatfeldolgozás • statisztikai adatok gyűjtése, továbbítása • megyei szintű adatok kezelése • a digitális térképek ellenőrzése • térinformatikai adatok értékesítése • térinformatikai termékek és szolgáltatások előállítása és terjesztése • vezetői információs rendszert is tartalmaz
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei 4. KÜVET (külterületi vektoriális digitális térképek) • A NKP (Nemzeti Kataszteri Program) keretében elkészült DAT (digitális alaptérkép) szabványnak megfelelően készülnek a külterületi digitális térképek • Országosan már több mint 60%-os a jogerős (ellenőrzött) lefedettség – ha elkészül, az analóg térképeket a forgalomból kivonják.
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei 5. BEVET (belterületi vektoriális digitális térképek) • A KÜVET-hez hasonló kódolást alkalmaz, de kevesebb digitális adat áll rendelkezésre, ezért (az analóg térképek digitalizálásával) később készül el. • A tervek szerint 2008. január 1.-től egységesen digitálisan kell szolgáltatni.
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei 6. DATView (digitális alaptérkép kezelő) • nagy adatbázisokra optimalizált térképkezelő rendszer (létrehozás, módosítás, megjelenítés) • együttműködik a TAKAROS adatbázisaival, de külön telepítendő • fogadja az ITR és DAT formátumú digitális kataszteri térképeket • fel van készítve az elektronikus ügyintézésre • tematikus térképek és listák segítségével támogathatja egy esetleges későbbi birtokrendezés végrehajtását • az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma egy képernyőn elemezhető.
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei 7. FÖNYIR (földhasználati nyilvántartási szoftver rendszer) • nyilvántartja a családi gazdaságokat • alapja a földhasználati lap, mely tartalmazza az egy gazdálkodó által megművelt összes földterületet • feldolgozza a földbérleti szerződéseket (iktatás, csatolás, a földhasználati lap karbantartása, határozat szerkesztése és nyomtatása)
Az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerei • 8. ÜST (Ültetvény Statisztikai Térinformatikai rendszer, hogy a KSH képes legyen EU harmonizált adatokat fogadni, elemezni és szolgáltatni): • szőlő- és gyümölcs ültetvény kataszter eredményeinek térinformatikai eszközökkel való feldolgozásának megvalósítása (5 munkaállomásra van telepítve). • Része a Digitális Térkép: a szabvány GIS tematikus térképi funkcióit nyújtja a 2001-es statisztikai felmérés adataival • Része az eBook: elektronikus térkép-könyv az ültetvény szintű elektronikus térképek gyűjteménye, összesen 20 db (megyék + Budapest); településenként (kb. 5000) egy raszteres (szkennelt) térkép, kb. 500.000 ültetvény adataival.
Nemzeti Térinformatika Projekt • Előzmény: Győr önkormányzatának kísérleti térinformatikai rendszere • az OMFB pályázatával (1992) finanszírozták • több önkormányzatot érintett a kiépítése
Digitális térkép alkalmazások 1. DTM200 (digitális terepmodell) • készítette a Magyar Posta 1:25000 méretarányú topográfiai térképek alapján 2. OTAB (Országos Térinformatikai Alapadatbázis) • készítette a Geometria Rendszerház a topoLogic szoftverrel • Magyarország 1:100000 méretarányú EOTR térképei alapján készült • Tartalmazza a domborzatot, a vízrajzot, a közlekedést, a településeket és a határokat 3. DTA (Digitális Térképi Alap) • készítette a Katonai Térképész Szolgálat • Magyarország 1:200000 méretarányú digitális terepmodellje • DDM50 változata 1:50000 méretarányú
Digitális térkép alkalmazások 4. FNT (Földrajzi Név-Tár) • készítette a FÖMI • Magyarország 1:250000 méretarányú digitális határvonala • A földmérési alaptérképek egy része is elkészült már: • 1:1000 méretarány a városokban • 1:2000 méretarány a községekben • 1:4000 méretarány külterületeken
A mérnöki és a regionális tervezés támogatása 1. VÁTI adatbázis • nyomvonalas létesítmények nyilvántartási rendszere • 1: 100000 méretarányú térképet szolgáltat • szakágak (út, vasú, bányászat, víz-és szénhidrogén vezetékek, villamos energia, hírközlés) szerinti fedvényeket tartalmaz
A mérnöki és a regionális tervezés támogatása 2. LITMOR (Létesítmény-orientált Integrált Terepmodell Rendszer) • készítette az UVATERV • szakágak (geodézia, geotechnika, geológia, hidrológia, meliorációs és bányászati) szerinti adatbázisokat tartalmaz
A mérnöki és a regionális tervezés támogatása 3. TIR (Talajtani Információs Rendszer) • készítette az MTA TAKI • EOV rendszerben tárolja a feltárt talajszelvények és a mintavételi pontok helyét • 1:25000 méretarányú tematikus talajtérképek és 1:10000 méretarányú genetikus talajtérképek digitalizálásával készült • Pest megye (10000 km2) áll rendelkezésre • segíti a termelést, a környezetvédelmet, a földértékelést, a melioráció-tervezést
A mérnöki és a regionális tervezés támogatása 4. OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) • az adatbázisba kerülő időjárási adatokat 24 főállomás, 100 éghajlati állomás és 900 csapadékmérő állomás gyűjti • az állomások névvel, számmal, földrajzi koordinátákkal és magassággal jellemezhetők • a rendszer alapján levezethető információk felhasználhatók a vízgazdálkodásban, a talajhasználatban, a környezetvédelemben, a honvédelemben és a polgári védelemben.
A mérnöki és a regionális tervezés támogatása 5. VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet) • talajmegfigyelő kutak és vízmércék adatbázisa • segíti az árvízvédelemben, a vízgazdálkodásban és a környezetvédelemben a modellezést, tervezést és döntés-előkészítést
