Nagy Boldizsár ELTE ÁJK, 2009 ősz

1. A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK A TÉRSÉGEAZ SZBJT JOGI ALAPJAI ÉS BETEKINTÉS A HATÁR, A VÍZUM, A MIGRÁCIÓ, ÉS A MENEKÜLÉS KÉRDÉSEIBE(EKP esti tananyag) Nagy Boldizsár ELTE ÁJK, 2009 ősz

2. A berlini fal 1961 – 1989 és Európa külső határai • A Fal fennállta alatt kb. 5000 sikeres szökés valósult meg Nyugat Berlinbe. A különböző számítások szerint a Falon át menekülők közül 192 vagy 239 embert öltek meg és sokkal több személyt megsebesítettek http://en.wikipedia.org/wiki/Berlin_Walllátogatva: 25 February 2006. február 25. A „UNITED for Intercultural Action, European network against nationalism, racism, fascism and in support of migrants and refugees” elnevezéső ngo szerint 2008 május 6-ig 11105személyről tudunk, akik menekülés közben vagy folytán haltak meg miközben biztonsággos területre akartak érkezni • 7/4/08 38 N.N. (all under 27) Algeria drowned, coast guard found 33, 5 still missing in Arzew’s coast (DZ) KH/FE/NOB • 30/3/08 1 Alfredo Castano-Fuentes (24,m) unknown suicide, found hanged at Pentonville prison (GB), sentenced for having a fake passport IRR/BBC/OBS • 19/3/08 1 Ama Sumani (39, woman) Ghana died in Ghana of cancer after being removed from hospital (GB) because visa expired BBC/WIK/Independent/Times • 14/3/08 4 N.N. Palestine drowned, shipwreck near Iskenderun’s Kale village (TR) due to strong wind, 3 survivors TP/NOB • 5/3/08 2 N.N. (men) Sub-Saharan Africa unknown death’s reasons, found 2 dead on boat carrying 59 travellers in Canary Is. (E) TySp/NOB/MPG/JA • in Mar 08 1 Ahmad Mahmud El Sabah (man) Egypt no medical care, died lacking adequate health treatment in det. boat Rotterdam (NL) Statewatch/IN/IKN • in Mar 08 1 Ayse Abdurrahman (woman) Somalia drowned, after boat capsized off Turkish coast near Didim town trying to reach Europe Xi/NOB • in Mar 08 5 N.N. Somalia drowned, after boat capsized off Turkish coast near Didim town trying to reach Europe Xi/NOB • in Mar 08 1 Youcef (25, man) Algeria drowned, found in harbor of Bethioua (DZ), trying to reach Europe by boat QUOTI/NOB • in Mar 08 1 Bilal (22, man) Algeria missing, trying to cross the sea to Spain, came from Bethioua’s village (DZ) QUOTI/NOB • in Mar 08 1 Nabil (25, man) Algeria missing, trying to cross the sea to Spain, came from Bethioua’s village (DZ) QUOTI/NOB • in Mar 08 1 Omar (24, man) Algeria missing, trying to cross the sea to Spain, came from Bethioua’s village (DZ) QUOTI/NOB • in Mar 08 1 Boubekeur (24, man) Algeria missing, trying to cross the sea to Spain, came from Bethioua’s village (DZ) QUOTI/NOB • ....

3. A mozgató dilemma A dilemma: szabad mozgás v. szuverén kontroll Három válasz: 1 = 1992-ig, a Maastrichti Szerződésig Az Unió megalapításáig a biztonságot részesítették előnyben a szabad mozgással szemben, s egyben a nemzeti cselekvést az integrációssal szemben. Az államhatárokat fenntartották, a biztonságot nemzeti eszközökkel védték. 2 = 1993-1999 Maastricht és Amszterdam között A migráció és a bel- és igazságügyi együttműködés további féltucat aspektusa az Unió "közös érdekű ügyévé" vált. A III. pillér keretében kooperáltak az államok, továbbra is államközi együttműködési formákban, a közösség jogforrásait nem alkalmazva, a Bizottságot és a Parlamentet statiszta szerepre korlátozva. Az uralkodó gondolkodás továbbra is szuverenitás/biztonság központú. Közben azonban hatályba lépett és fokozatosan a Közösség 13 tagjára kiterjedt a schengeni együttműködési rendszer.

4. A mozgató dilemma 3 = 1999, az Amszterdami szerződés hatálybalépése után A bel- és igazságügyi együttműködés nagy részét közösségi joggal szabályozzák, azaz a biztonság vagy szabad mozgás kérdést nem eldöntik, hanem felváltják egy rugalmas és fokozatos rendszerrel, amely mind közösségi, mind közösségen kívüli eszközöket alkalmaz. Az ASZ beiktatta a Római Szerződésbe a vízumokra, azilumra, bevándorlásra és a szabad mozgással kapcsolatos egyéb politikákra vonatkozó IV címet Határozottabb vonalakkal újrarajzolták az Unió kormányközi együttműködési körében maradt rendőri és bűnügyi igazságügyi együttműködés körvonalait és a schengeni acquist bevonták az Unióba, megosztva azt az I. és a III. pillér között. A 2003 február 1-jén hatályba lépett Nizzai szerződés nem változtatott érdemben az Amszterdam nyomán kialakult felosztáson, pusztán elmozdította a döntéshozatalt a többségi döntések irányába.

5. A biztonság új felfogása és a közbeszéd biztonságiasítása • A katonai biztonság kiegészül / felváltódik a belső a kulturális illetve a jóléti biztonsággal (Jeff Huysmans). • Kialakul a biztonsági kontinuum felfogása • határellenőrzés - terrorizmus - nemzetközi bűnözés - migráció. • (Didier Bigo)

6. Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október) 2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse.... 3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

7. Előtörténet

8. Az út Maastrichtig • 1976: Trevi • 1985: Bizottsági javaslat belső határok nélküli Európára • 1986- a bevándorlásért felelős miniszterek ad hoc csoportja (Dublin, Külső határ átlépési egyezmény) • Együttműködés vámügyekben és a kábítószer elleni harcban

9. A Maastrichti Szerződés az Európai Unióról és a RSZ módosításáról A VI. cím, egyetlen „K” cikk : Bel- és igazságügyi együttműködés • Közös érdekű ügy: (1) azilumpolitika; (2) a tagállamok külső határainak személyek általi átlépését szabályozó és az ezek ellenőrzésére vonatkozó normák; (3) bevándorlási politika és a harmadik államok állampolgáraival (tartózkodásával, illegális migrációjával) kapcsolatos politika; (4) harc a kábítószer-függőség ellen; (5) harc a nemzetközi méretű csalások ellen; (6) igazságügyi együttműködés polgári ügyekben; (7) igazságügyi együttműködés büntetőügyekben; (8) vámegyüttműködés; (9) rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak megelőzése, és az ellenük folytatott harc céljából, beleértve az Europolt

10. Maastricht: döntési formák ("jogforrások") és értékelés Döntési formák • Konzultáció - formális döntés nélkül • Közös álláspont • Együttes fellépés • Nemzetközi egyezmény. A Maastrichti együttműködés értékelése • Ragaszkodás a nemzeti érdekek képviseletéhez, a szuverenitás elidegeníthetetlennek vélt elemeihez. • A világos cél és az integrációs hajtóerő hiánya. • Kompetenciák tökéletlen elhatároltsága • A bonyolult döntéshozatali rendszer • A döntés eredményeinek kétséges jogi státusza • A demokratikus kontroll, különösen a bírósági jogvédelem hiánya

11. Schengen

12. SCHENGEN Svájc csatlakozása után

13. Az Amszterdami szerződés nyomán kialakult helyzet

14. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége • Fogalmak alakulása: • 1999-ig: Bel- és igazságügyek = III pillér = 9 közös érdekű ügy • 1999-től Bel- és igazságügyek = aszabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége = I pillér IV. Cím (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgása, polgári jogi együttműködés)+ III pillér (Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés) • Lisszaboni szerződés : Szerződés az Európai Unió működéséről, III. Rész V. cím: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség” = migráció, rendőri ügyek és igazságügyi (polgári, büntető) együtt, ismét Nincs pilléres szerkezet

15. A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének térsége • Szabadság= szabad mozgás+diszkrimináció tilalom+ alapjogok+személyes adatok védelme+bevándorlás és azilum • Biztonság = szervezett bűnözés+terrorizmus+ kábítószer elleni harc és rendőri együttműködés (Europol, Eurojust, Európai Határőr Hivatal) • Jog = büntető és polgári bíróságok közötti együttműködés, eljárások közelítése, határon túlnyúló aktusok (másik államban pereskedés) egyszerűsítése

17. VÍZUMOK, MENEKÜLTÜGY, BEVÁNDORLÁS ÉS A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB POLITIKÁK 62. cikk A Tanács a 67. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves időszakon belül: 1. intézkedéseket fogad el azzal a céllal, hogy a 14. cikknek megfelelően mind az uniós polgárokra, mind harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan biztosítsa, hogy a személyeket a belső határok átlépésekor ne ellenőrizzék; 2. intézkedéseket fogad el a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozóan, amelyek meghatározzák: a) az ilyen határoknál a személyek ellenőrzése során a tagállamok által követendő szabályokat és eljárásokat; b) a legfeljebb három hónaposra tervezett tartózkodásokra vonatkozó vízumok szabályait, beleértve: i azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépése­kor vízummal kell rendelkezniük, és azon országokét, amelyek állampolgárai mente­sek e követelmény alól; ii. a tagállamok vízumkiadási eljárásait és ezek feltételeit; iii. az egységes vízumformátumot; iv az egységes vízumra vonatkozó szabályokat; 3. intézkedéseket fogad el azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek mellett harmadik országok állampolgárai legfeljebb három hónapon keresztül szabadon utazhatnak a tagállamok területén.

18. VÍZUMOK, MENEKÜLTÜGY, BEVÁNDORLÁS ÉS A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB POLITIKÁK 63. cikk A Tanács a 67. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves időszakon belül: 1. intézkedéseket fogad el a menekültügyre vonatkozóan a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967.január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb irányadó egyezményekkel összhangban a következő területeken: a) egy harmadik ország állampolgárának a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelmének elbírálására köteles tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és mechanizmusok, b) a menedékkérők tagállamokban történő befogadására vonatkozó minimumszabályok, c) a harmadik országok állampolgárainak menekültkénű elismerésére vonatkozó minimumszabályok, d) a menekültstátusz tagállamokban történő megadására vagy visszavonására vonatkozóan eljárási minimumszabályok; 2. intézkedéseket fogad el a menekültekre és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre vonatkozóan a következő területeken: a) minimumszabályok ideiglenes védelem nyújtására vonatkozóan harmadik országból származó lakóhelyüket elhagyni kényszerült és származási országukba visszatérni nem tudó személyek számára, valamint az egyéb okból nemzetközi védelemre szoruló személyek számára, b) a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek befogadásával és befogadásuk következményeinek viselésével kapcsolatban a tagállamokra háruló terhek kiegyensúlyozott elosztásának előmozdítása;

19. VÍZUMOK, MENEKÜLTÜGY, BEVÁNDORLÁS ÉS A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB POLITIKÁK 3. intézkedéseket fogad el a bevándorláspolitikára vonatkozóan a következő területeken: a) a belépés és a tartózkodás feltételei, valamint eljárási szabályok a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok és huzamos tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozóan, beleértve a családegyesítési célúakat is, b) illegális bevándorlás és illegális tartózkodás, beleértve az illegálisan tartózkodók repatriálását is; 4. intézkedéseket fogad el azoknak a jogoknak és feltételeknek a meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett harmadik országoknak a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó állampolgárai más tagállamokban tartózkodhatnak. A Tanács által a 3. és 4. pont alapján elfogadott intézkedések egyik tagállamot sem akadályozzák abban, hogy az érintett területeken olyan nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek összeegyeztethetőek ezzel a szerződéssel és a nemzetközi megállapodásokkal. A fent említett ötéves időtartam nem vonatkozik a 2. b) pont, a 3. a) pont és a 4. pont alapján elfogadandó intézkedésekre.

20. EUSZ VI cím: A BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT RENDŐRSÉGI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 30. cikk • A rendőrségi együttműködés terén megvalósítandó közös fellépés magában foglalja: a) a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, köztük a tagállamok rendőrségeinek, vám- és egyéb bűnüldözési szakszolgálatainak operatív együttműködését a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és nyomozásában; b) a releváns információk, köztük a bűnüldözési szolgálatok birtokában lévő, a gyanús pénzügyi műveletekről szóló jelentésekre vonatkozó információknak elsősorban az Europolon keresztültörténő össze-gyűjtését, tárolását, feldolgozását, elemzését és cseréjét, amelynek során a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni; c) a képzés, az összekötő tisztviselők cseréje, a kirendelések, a felszere-lések használata és a kriminalisztikai kutatások terén való együtt-működést és közös kezdeményezéseket; d) a szervezett bűnözés súlyos formáinak felderítésére vonatkozó különleges nyomozási technikák közös értékelését.

21. EUSZVI cím: A BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT RENDŐRSÉGI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK(30. cikk folyt) (2) A Tanács előmozdítja az Europolon keresztül történő együttműködést, és — az Amszterdami Szerződés hatálybalépésének időpontját követő öt éven belül — mindenekelőtt: • lehetővé teszi az Europol számára, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által végzett meghatározott nyomozati cselekmények, köztük az Europol képviselőinek támogató részvételével működő közös csoportok operatív tevékenységeinek előkészítését megkönnyítse és támogassa, valamint hogy ezek összehangolását és végrehajtását ösztönözze; b) intézkedéseket fogad el, amelyek lehetővé teszik az Europol számára, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait meghatározott esetekben nyomozás lefolytatására és nyomozásaik összehangolására kérje fel, valamint hogy olyan különleges szaktudást alakítson ki, amelyet a tagállamok rendelkezésére lehet bocsátani annak érdekében, hogy segítse azokat a szervezett bűnözéshez tartozó ügyek nyomozása során; c) elősegíti a szervezett a bűnözés elleni küzdelemre szakosodott és az Europollal szoros együttműködésben dolgozó ügyészségi és nyomozóhatósági tisztviselők közötti kapcsolatokat; d) egy, a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozó kutatási, dokumentációs és statisztikai hálózatot hoz létre.

22. EUSZ VI cím: A BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT RENDŐRSÉGI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 31. cikk (1) A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közös fellépés magában foglalja: a) a tagállamok hatáskörrel rendelkező minisztériumai és igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítését és meggyorsítását az eljárások lefolytatása és a határozatok végrehajtása terén, beleértve — amikor az helyénvalónak bizonyul — az Eurojuston keresztül történő együttműködést is; b) a kiadatás megkönnyítését a tagállamok között; c) a tagállamokban alkalmazandó szabályok olyan mértékű összeegyez-tethetőségének biztosítását, amely az ilyen együttműködés javításához szükséges; d) a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzését; e) olyan intézkedések fokozatos elfogadását, amelyek a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a tiltott kábítószer-kereskedelem területén szabályozási minimumokat határoznak meg a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetési tételekre vonatkozóan.

23. A BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT RENDŐRSÉGI ÉS IGAZSÁG-ÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (2) A Tanács ösztönzi az Eurojuston keresztül folytatott együttműködést azáltal, hogy: • lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy a tagállamok nemzeti bűnüldöző hatóságai közötti megfelelő koordinációhoz hozzájáruljon; b) támogatja az Eurojust közreműködését a határokon átnyúló súlyosabb bűnügyek, különösen a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásokban, figyelembe véve különösen az Europol által végzett elemzéseket; c) megkönnyíti az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat közötti szoros együttműködést, különösen a jogsegélykérelmek és a kiadatási kérelmek teljesítésének megkönnyítése érdekében.

24. A döntés formái az I. pillérben • EKSZ IV cím („Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgásával kapcsolatos más politikák”) • A Közösség szokásos jogforrásai: • rendelet • irányelv • döntés

25. A döntés formái a III pillérben Büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés • A kerethatározat A törvények és szabályok közelítését szolgálja. A benne foglalt cél elérése kötelező, ennek eszközét a tagállam szabadon választja. Nincs közvetlen hatálya • Az egyéb határozat Jogharmonizációt nem célozhat. Kötelező, de nem közvetlen hatályú. • Közös álláspont Képviselete nemzetközi szervezetekben kötelező • Nemzetközi egyezmény

26. Bel és Igazságügyi Tanács Általános és Külügyi Tanács COREPER Állandó képviselők bizottsága Polgári jogi bizottság Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű Munkacsoport Schengen kiértékelő * Schengen acquis * Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * A 36. cikk szerinti Bizottság (CATS) * Rendőri együttműködés * Büntető anyagi jog Migráció és kiutasítás * Bűnügyi együttműködés és büntetőpolitika * Menedékjog Europol Vízumpolitika Terrorizmus* Polgári védelem (katasztrófa) Schengeni Információs Rendszer (SIS) és SIRENE * Határok/ Hamis okmányok* Szervezett bűnözés, multidiszciplináris / Európai Igazságszolgáltatási Hálózat CIREFI * SIS Műszaki * Vámegyüttműködés Jogi adatfeldolgozási (e-Justice) A *-al jelölt csoportok Norvégiávals Izlanddal és Svájccal Vegyes Bizottságként is ülésezhetnek.

27. Döntéshozatali szabályok

28. Rugalmasság a döntéshozatalban • UK, Írország, részletesebben: Javaslat 3 hónap részt vesznek nem vesznek részt sikerül megegyezni ők tartják fel „átlépnek rajtuk” döntés utóbb kérik részvételüket a Bizottság engedélyezheti

29. A változó geometria rajza a bel- és igazságügyek terén

30. A múlt /át/értékelése és a jövőLisszaboni szerződés, Bevándorlási és menedékjogi paktum, Stockholmi program

31. Az elbukott Alkotmányban és a feléledő Lisszaboni szerződésben közös újítások (A Lisszaboni szerződés megoldásai) 1) Részben megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés „Az európai unió működéséről szóló szerződés”-ben ( a módosított EKSZ-ben) újra egyesül a migrációval és az Unió belső politikáival és tevékenységeivel foglalkozó III. Rész V. címeként jelenik meg a következő megnevezéssel: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség”. Öt fejezetre és huszonhárom cikkre (67- 89 §) bontva szabályozza a határellenőrzést, bevándorlást, a menekültügyet, a polgári és büntető igazságügyi valamint rendőrségi együttműködést. 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására.

32. Az elbukott Alkotmányban és a feléledő Lisszaboni szerződésben közös újítások • 4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. • 5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” (új 294. cikk) amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el rendeleteket és irányelveket

33. A bevándorlási és menedékjogi paktum Francia javaslat, a BIÜT 2008 szeptember 25-én hagyta jóvá, hivatalosan a 2008 októberi EIT fogadta el. EIT nyilatkozat – jogilag nem kötelező

34. A bevándorlási és menedékjogi paktum • Szemléletmódja: • A vándorlás reálitás, a 0 vándorlás irreális és veszélyes • Európa fogadóképessége korlátozott • Szolidaritás és tagállamok felelőssége egymás iránt • Lehetőség és veszély Veszély A rosszul irányított és ellenőrzött (managelt) vándorlás megbontja a társadalmi kohéziót A tagállam döntései érintik a többit, mivel nincs belső határ Lehetőség • Az egyén kibontakozik • Hozzájárul az EU gazdasági növekedéséhez • Ellensúlyozza az öregedést Európában • Jövedelmet eredményez a küldő országokban

35. A bevándorlási és menedékjogi paktum Reguláris migráció Elvek: • Tagállami hatáskör, beleértve kvóták megállapítását • Legyen szelektív és összehangolt Javaslatok: - Valamennyi tagállam munakerőpiaci igényeit vegyék figyelembe • Legyen az EU vonzóbb a magasan képzetteknek, a diákoknak és a kutatóknak • Fékezze az agyelszívást az ideiglenes vagy körkörös vándorlás előmozdításával • Családegyesítést szigorítása, igazodva az ország és az adott család fogadó/integráló képességéhez • A bevándorlók integrálódását segítse, egyensúlyt tartva jogaik és kötelezettségeik között. (Megkívánható az ország identitásának, kultúrájának és az európai értékeknek a tisztelete)

36. A bevándorlási és menedékjogi paktum Irreguláris (illegális) migráció Elvek: • Jobb együttműködés: tagállam, tranzit állam, származási ország (és Bizottság) • Az illegális migránsnak el kell hagynia az EU területét (méltósága megőrzésével, elsősorban önként) • Valamennyi állam köteles visszafogadni saját állampolgárát. Javaslatok: • Regularizáció csak egyénileg • Visszafogadási egyezmények EU vagy tagállami szinten • Tagállamok közötti együttműködés, pl. közös hazautaztatás, adatbázisok • Közös rendőri és bűnügyi küzdelem az embercsempészek ellen • Az illegális vándorokat kizsákmányolók (pl. munkaadók) elrettentő büntetése • A kiutasítási döntések kölcsönös végrehajthatóságának valódi alkalmazása (2001 óta van irányelv.)

37. A bevándorlási és menedékjogi paktum A határellenőrzés hatékonyságának növelése Elvek: - a határellenőrzés és határőrízet a tagállam feladata - a belső határok nélküli területre beléptetés közös felelősség - a vízumkiadás gyakorlata az integrált határigazgatás része - tényleges szolidaritásra támaszkodhat a különösen érintett tagállam Javaslatok: • Tagállamok és Bizottság fordítsanak több forrást a külső határ ellenőrzésére • 2012 január 1-től biometrikus vízumokat adjanak ki, javítsák a konzuli együttműködést, önkéntes alapon közös konzuli szolgálatok jöjjenek létre • Frontex megerősítése, két szakértői iroda felállításának mérlegelése (keleti szárazföldi határ, déli tengeri határ). Hosszabb távon esetleg megfontolandó az európai határőrség felállítása • Az aránytalanul nagy beáramlással terhelt államoknak több segítség • Elektronikus rendszerek interoperabilitásának növelése, 2012-től elektronikus ki- és beléptető rendszer • Együttműködés származási és tranzit országokkal, képzés, felszerelés • Schengen kiértékelés javítása, sűrítése

38. A bevándorlási és menedékjogi paktum Menedékjog Elvek: • Valamennyi külföldi jogosult (lehet) védelemre és segítségre • A védelem biztosítása a tagállam feladata • Az európai menekültügyi rendszer - a UNHCR-ral konzultálva – továbbfejlesztendő • A megerősített külső határvédelem nem vezethet a védelemhez hozzáférés megakadályozására Javaslatok: • 2009: Európai Menekültügyi Támogatási Iroda: koordinál, szakmai segítséget nyújt, nem dönt konkrét ügyekben • 2010-re, legkésőbb 2012-re egységes (single) menedékjogi eljárás, közös garanciákkal és egységes (uniform) státusz menekülteknek és kiegészítő védelemben részesítetteknek. • Nagy beáramlás célpontjává vált országokba szakemberek küldése • UNHCR-rel erősebb együttműködés • Áttelepítés EU-ba • Harmadik államokban kapacitásnövelés • Határőrök menedékjogi képzése

39. A bevándorlási és menedékjogi paktum Együttműködés harmadik országokkal Elvek: • Cél: az irreguláris migráció managementje, az illegális migráció megfékezése, a migráció és fejlődés egymást erősítő hatása • A migráció az EU külkapcsolatainak szerves része Javaslatok: • Kétoldalú szerződések reguláris migrációs lehetőségekről, illegális migráció megfékezéséről, visszaadásról és a tranzit- és származási országok fejlesztéséről • Tagállamok - munkaerőpiacukhoz igazodóan - kínáljanak kelet- és dél-európaiaknak bevándorlási lehetőséget, képzési, tapasztalatszerzési lehetőséget, szorgalmazzák az agyelszívásra nem vezető ideiglenes ill. körkörös vándorlást • Együttműködés a tranzit- és származási országokkal az illegális migráció visszaszorításában • A migrációs és a fejlesztési politika szorosabb összekötése • Segítsék a migránst saját hazája fejlesztésében, pl. biztonságos és olcsó pénz hazautalási rendszer kialakításával • Tartsanak konferenciákat (Párizs, 2008 ősz, Prága, 2009 tavasz) a konkrét lépésekről • Alkalmazzák a Global ApproachtoMigration együttműködési eszközeit • Garantálják az összhangot az EU más fejlesztési politikáival

40. A készülő Stockholmi Program Tampere 1999 – Hága 2004 - Stockholm, 2009 – Előjel: Bizottság COM(2009) 262 végleges (2009. jún. 10) A jogok Európája: alapjogok, emberi jogok védelme, A jogérvényesülés Európája: határon áterjedő tranzakciók könnyítése polgári igazságügyi együttműködés A védelmet nyújtó Európa: beutazáskontroll, rendőri és büntető igazságügyi együttműködés A szolidáris Európa: bevándorláspolitika, menekültpolitika, együttműködés harmadik országokkal

41. A Bizottság javaslatainak néhány releváns eleme „4.2.3. Biztonságosabb beutazás” • Javítani kell a tagállamok közötti operatív együttműködést a Frontex útján. …Fokozni kell az operatív kapacitásait, többek között regionális és/vagy szakosított irodák létrehozása révén • Kiemelt figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott személyek és csoportok helyzetére. [E]lsőbbséget kell adni a nemzetközi védelem iránti igényeknek, valamint a kísérő nélküli kiskorúak befogadásának. A külső határok átlépését követően feltartóztatott személyek befogadása tekintetében elengedhetetlen a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal tevékenységének összehangolása. • Folytatódik az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) kiépítése. 2013-ra együttműködést kell kialakítani a tagállamok és a Frontex között a keleti és a déli határszakaszra vonatkozó „őrizeti” adatok megosztása céljából.

42. A Bizottság javaslatainak néhány releváns eleme 4.2.3.2. Információs rendszerek • Új ügynökség a SIS II és a VIS irányítására és az Európai Unió tagállamainak a területére történő belépést, illetve az onnan történő kilépést nyilvántartó elektronikus rendszer, valamint utasnyilvántartási program kidolgozására 4.2.3.3. Vízumpolitika • Közös vízumkérelmezési központok felállítása • Új vízumkönnyítési megállapodások megkötése azokkal akiknél van biometrikus útlevél és visszafogadják az illegálisan tartózkodó személyeket. • Az Uniónak mérlegelnie kell a közös európai schengeni vízum megalkotásának lehetőségét. Amennyiben lehetséges, e vízumot közös konzuli hatóságnak kell kiállítania az összes kérelmezővel szembeni egyenlő bánásmódot biztosító kritériumok alapján. • Az állampolgársággal kapcsolatos feltételezett kockázatok helyett egyre inkább az egyéni kockázat értékelésén kell alapulnia a vízum kiállításának.

43. A Bizottság javaslatainak néhány releváns eleme • 5.1. Dinamikus bevándorlási politika • „Az Uniónak közös keretet kell kidolgoznia egy olyan rugalmas befogadási rendszer formájában, amelynek segítségével alkalmazkodni lehet a megnövekedett mobilitáshoz és a nemzeti munkaerőpiacok szükségleteihez. E közös keret messzemenően tiszteletben tartja a tagállamok azon hatáskörét, hogy a területükre munkavállalási céllal érkező harmadik országbeli állampolgárok számát meghatározzák.” • 5.1.3. A legális bevándorlók európai jogállásán alapuló, tudatos szakpolitika • Olyan bevándorlási kódex elfogadására van szükség, amely egységes és a közösségi polgárokéihoz hasonló jogokat biztosít a legális bevándorlók számára. • 5.1.4. Az illegális bevándorlás eredményesebb kezelése • Az illegális foglalkoztatásnak megelőző és megtorló intézkedésekkel kell gátat vetni, • Az embercsempészet és -kereskedelem vonatkozásában a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni • Folytatni kell a hatékony kiutasítási és hazatelepítési politika végrehajtását • 2010 decemberében hatályba lépnek az irányelv által a hazatelepítés vonatkozásában meghatározott szabályok - fokozni kell a tagállamok közötti operatív együttműködést is. • Előnyben kell részesíteni és aktívan ösztönözni kell az önkéntes hazatelepülést, különösen a létező pénzügyi eszközök keretein belül.

44. A Bizottság javaslatainak néhány releváns eleme 5.2. Menekültügy: közös és szolidáris védelmi terület 5.2.1.Egységes terület • biztosítania kell az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal számára a kapacitásai kiépítéséhez szükséges eszközöket • A célkitűzés egységes menekültügyi eljárás, illetve egységes nemzetközi védelmi státusz bevezetése legkésőbb 2012-ig. • megoldást kell találni azon menedékkérők számára, akik nem kapnak menekültjogállás vagy kiegészítő védelmi jogállást, azonban egyedi okokból a kiutasításuk sem lehetséges. • az Európai Unió 2014 végéig hivatalosan rögzíti a kölcsönös elismerés elvét - a védelmi jogállás követi a védelmezettet. 5.2.2. A felelősség megosztása és szolidaritás a tagállamok között • Kilátásba kell helyezni egy – önkéntes és összehangolt módon működő – belső áttelepítési mechanizmust a tagállamok között a nemzetközi védelmet élvező személyek számára • folytatni kell a menedékkérelmek Unión belüli és kívüli közös feldolgozásának kivitelezhetőségére, illetve jogi és gyakorlati vonatkozásaira irányuló vizsgálatot. • Meg kell könnyíteni a védett belépési eljárásokat és a humanitárius vízumok kiadását • az Unió kiterjesztheti a regionális védelmi programokat • Az Unió fokozza erőfeszítéseit az áttelepítések terén, hogy tartós megoldásokat kínálhasson a menekültek számára

45. Magyarország szerepe Aggodalmak: odavész-e a szuverenitásunk? • A tagság nem hozott minőségi változást abban, mit ellenőriz az állam külső befolyástól mentesen és mit a nemzetközi közösség más tagjaitól illetve emberi és menedékjogi kötelezettségeitől függően. • A hazai jogalkotónak a már elfogadott illetve a szokásjogi jelleg miatt megkerülhetetlen nemzetközi kötelezettségekhez eddig is igazodnia kellett. • A tagság az Unióban újabb fontos területeket (határellenőrzés, vízumpolitika) kivont a hazai jogalkotó hatásköréből, de cserébe meg is növelte a hazai célok érvényesítésének a képességét. Az illegális migráció vagy a nemzetbiztonsági fenyegetés elleni harc minden bizonnyal eredményesebb az Unióban, mint azon kívül volt.

46. Amigráció értelmezési kerete

47. Az elemzés dimenzióiA migráció stádiumai/színterei A vándorlás módszere, segítői határ Célország(EU tagállam) Származási ország Tranzitállam Az EU acquis elemei, mint stratégiaérvényesítő eszközök

48. Az elemzés dimenziói – a migrációs acquis főbb elemei A vándorlás módszere, segítői Tranzitállam határ Célország (EU tagállam) Származási ország

49. Az elemzés dimenzióiÁttekintő kép a migrációs politika csomópontjairól (A dimenziók metszetei)

50. A menekültügyi acquisáttekintése