Erdő- és fagazdálkodás

1. Erdő- és fagazdálkodás 3. előadás Az erdőgazdálkodás

2. Az erdő ökológiai jelentősége Az erdő Természethez közel álló állapot Kiegyensúlyozott rendszer, ökoszisztéma Környezeti tényezők, növény- és állattársulások közötti kölcsönhatások A természetes környezet meghatározó eleme

3. Az erdő ökológiai jelentősége összefügg A szervesanyag-termelésével, azaz szénlekötéssel A termőhely termőképességének fenntartásával

5. Emberi beavatkozás • Az erdő használata, a megújulás gondoskodása nélkül • Az erdő kizsákmányolása • A termőhely elszegényedése • Degradáció • Az erdő tudatos használata • Az ökológiai jelentőség felismerése • Tervszerű erdőgazdálkodás

6. Az erdőgazdálkodás multifunkcionális feladatai • Termelési funkciók • Faalapanyag biztosítása • Megélhetést biztosító anyagi feltételek megteremtése • Fatermékek előállítása • Munkahely biztosítása • Védelmi funkciók • Természetes vízkészletek védelme (mennyiség, minőség) • Talajvédelem (termőerő, erózió)

7. Klímavédelem (lokális, regionális) • Biotóp- és fajvédelem • Tájvédelem (esztétika, sokféleség, stb.) • Rekreációs funkció • Egészségmegőrzés • Pihenés, kikapcsolódás

8. A tartamos erdőgazdálkodás • Eredeti cél • a fakitermelés; • és az erdőterület tartamos biztosítása. • Tovább fejlesztés (1992, Rio Környezeti Konf.) • az erdők területének és javainak hasznosítása • a biológiai sokféleség és produktivitás; • a felújuló képesség; • a vitalitás; • az ökológiai, gazdasági és szociális funkciók teljesülnek.

9. Termőhely-értékelés Termőhely fatermőképessége • Az erdő, mint életközösség, függ • a természeti tényezőktől; • klíma • hidrológiai viszonyok • talaj • az emberi beavatkozásoktól.

10. Erdőtársulások, klímakategóriák Termőhelyi tényezők • Éghajlat • elemek átlaga, szélsőségei • hőmérséklet • csapadék • légnedvesség • az erdő számára legkedvezőtlenebb időszak • júliusi 14 órai légnedvesség • + tényezők (tengerszint feletti magasság, kitettség, domborzat, stb)

11. Bükkös klíma • klímajelző fafaj: Bükk • hegy és dombvidékek • 58% páratartalom • csapadék 750mm felett • eredeti társulás: bükkös • Gyertyános-tölgyes klíma • klímajelző fafaj: Gyetyán • dombvidékek • 53-58% páratartalom • csapadék 650mm felett • eredeti társulások: Gy-KTT, Gy-KST, Gy-Cs

12. Kocsánytalan tölgyes, ill. cseres klíma • klímajelző fafaj: KTT és Cser • dombvidékek és a Nagyalföld északi pereme • 48-52% páratartalom • csapadék 600mm • eredeti társulás: tölgyesek • Erdőssztyepp klíma • klímajelző fafaj: - • alföldek klímája • 48% alatti páratartalom • csapadék 550mm • eredeti társulások: -

14. Magyarország erdőterületei klímák szerint

15. Magyarország erdőterületei klímák szerint

16. Többlet vízhatástól független Vízigény csak a termőrétegben visszatartott vízből. • Változó vízellátású Vagy sok, vagy kevés víz. Időszakos víztöbblet a felszín közelében található. Termőhelyi tényezők • Hidrológia A hidrológiai adottság a közvetlen csapadéktól és a talaj vízkapacitásától független.

17. Szivárgó vizű A felső szintben leszivárgó víz többletként jelentkezik. Dombvidékre és hegyvidékre jellemző. • Időszakos vízhatású Átmenet a többlet vízhatástól független és az állandó vízhatású termőhelyek között. Tavaszi víztöbblet talajvízből és hullámterek. • Állandó vízhatású A tenyészidőszak nagy részében rendelkezésre áll a szabadvíz.

18. Felszínig nedves A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai hatására bő vízellátás. Árterek mély fekvésű területei.

19. Hidrológiai viszonyok

20. Genetikai talajtípus A talaj tulajdonságainak összefoglalója, a környezeti tényezők összhatása fejeződik ki benne. 9 főtípus, 43 típus Termőhelyi tényezők • Talaj A termőhely legismertebb tényezője. Szervesanyagképzés legfontosabb befolyásoló tényezője. Termőhely termőereje.

21. Váztalajok Víz, levegő, tápanyag ellátottság gyenge. Termőréteg vékony. Alacsony termőképesség. • Üledék és hordalék talajok Hordalék tápanyagutánpótlás. Értékük változó. Nagy termőerő. • Sötét színű erdőtalajok Ca-ban gazdag. Levegő- és tápanyaggazdálkodás jó.

22. Vízgazdálkodás gyenge. Termőképesség jó. • Barna erdőtalajok Víz, levegő, tápanyag ellátottság gyenge. Gyors humuszbomlás. Nagy termőerő. Legfontosabb talajtípus. • Csernozjom talajok Levegő- és tápanyaggazdálkodás jó. Humuszban gazdag felső szint. Vízgazdálkodás változó. Termőerő közepes.

23. Szikes talajok Víz, levegő, tápanyag ellátottság gyenge, vagy rossz. Fásításra alkalmatlan. • Réti talajok Bő nedvesség, kevés levegő. Kis szervesanyagtartalom. Fásításra nem alkalmas, de nemes nyár ültetvényeknek jó. • Láptalajok Sok víz. Erdősítésük nehéz.

24. Mocsári és ártéri erdők talajai Az erdő és a víz együttes hatása. Átmeneti típus. Vízgazdálkodás jó, de levegőtlen. Tápanyagban gazdag. Termőerő jó.

25. Genetikai talajtípusok

26. Magyarország genetikai talajtípusai

27. Termőhelyi tényezők • Termőréteg A talajnak az a része, amelyet a gyökerek megfelelő víz, levegő és tápanyag ellátottságnál hasznosítani tudnak. Klíma adottságokkal együtt kell értékelni.

28. Termőhelyi tényezők • Fizikai talajféleség Termőhelytípus változatok elkülönítése Mechanikai összetétel • Törmelékes talajok Víz- és tápanyaggazdálkodás gyenge • Durva homok Vízgazdálkodás gyenge, levegőzöttség jó Humuszbomlás gyors • Homok Vízgazdálkodás gyenge, levegőzöttség jó Humuszbomlás gyors

29. Vályog Víztartó képesség jó, tápanyagtárolás jó Levegőzése megfelelő, humuszbomlás jó • Agyag Víztartó képesség nagy, tápanyagfeltárás kedvezőtlen, humuszbomlás lassú • Nehéz agyag Víztartó képesség nagy, tápanyag-megkötés igen nagy, humuszbomlás lassú, levegőzés rossz

30. Köszönöm a figyelmet!