1.13k likes | 1.58k Vues
Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat. Erdőmérnöki szak. Baktériumok – Bacteria ( Schizomycophyta , Schizophyta ). A baktériumok általános jellemzése mikroszkópikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μ m)
E N D
Növényrendszertan gyakorlatok1. gyakorlat Erdőmérnöki szak
Baktériumok – Bacteria (Schizomycophyta, Schizophyta) • A baktériumok általános jellemzése • mikroszkópikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μm) • örökítő anyaguk kétfonalú DNS, mely maghártyával nincs körülvéve diffúz sejtmag, prokarióták • leggyakoribb alakok: gömb, pálcika, csavar • sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található
talajokban élnek, szénhidrát-bontók: Azotobacter fajok • a levegő szabad nitrogénjét kötik, szimbionták: Rhizobium fajok, Frankia alni Azotobacter chroococcum
Micrococcus roseus Clostridium pasteurianum
talajlakó szimbionta fajok, nitrogénkötők (az Alnus, Myrica, Elaeagnaceae, Juglans fajokon) • Frankia alni (Nocardia alni)
Algae – algák, moszatok • 1. Prokatióta algák • Kékmoszatok (kékbaktériumok) - (Cyanophyta) • nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) • elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • nagy alkalmazkodó képességűek
Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta Microcystis flos-aquae Nostoc commune
Algae • 2. Eukarióta algák (moszatok) • Eukarióták jellemzői • Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények • Színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak) • Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek • Főként vízi életmódot folytatnak
Ostorosmoszatok törzse- Euglenophyta Euglena viridis – zöld szemesostoros
Sárgásmoszatok törzse (Chrysophyta) Kovamoszat faj - Diatoma vulgare
Barázdásmoszatok - Pyrrophyta Ceratium hirundinella
Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta) Pleurococcusviridis
Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta) Békanyál - Spirogyra nitida
Gombák (Fungi, Mycophyta) • Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket nem tartalmaznak • Teleptestűek • Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett • A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz) épül fel • Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium)
Nyálkagombák - Myxomycota Kakukknyál – Mucilago spongiosa
Valódi gombák (Eumycota) törzse • Sejtfaluk van • Testüket gombafonalak (hifák) építik fel, ezek fonadéka a micélium (esetenként fonadékköteg (rhizomorfa) vagy szövedék (plektenhima) is létrejöhet) • Mozgó moszatgombák altörzse - Mastigomycotina • teljes vagy részleges életciklusukban zoospórásak • főleg növényi (pl. Plasmopara viticola) és állati élősködők
Petespórás moszatgombák osztálya - Oomycetes • ivartalanul kétostoros rajzóspórákkal, ivarosan oospórákkal szaporodnak • vízben élő élősködő fajaik a halpenészek (Saprolegnia spp.) • a szárazföldi fajok közül veszélyes élősködő a szőlőragya (Plasmoparaviticola), továbbá a Pythium és Phytophtora fajok Halpenész – Saprolegnia ferax Szőlőragya– Plasmopara viticola
r:Saprolegniales Halpenész – Saprolegnia ferax
Járomspórás moszatgombák altörzse - Zygomycotina r: Mucorales Fejespenész– Mucor mucedo
r: Entomophtorales Légypenész– Empusa muscae (Entomophtora muscae)
Tömlősgombák altörzse (Ascomycotina) • tömlő (aszkusz) – aszkospórák képződési helye (tömlőben 8 haploid aszkospóra) • termőtestformák: kleisztotécium (zárt), peritécium (palack), apothecium (tál) • termőréteg (himénium) – egymás mellett álló aszkuszok alkotják
·Elterjedt, gazdag csoport (30%) • ·Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták • ·Sok fitopatogén • ·Tömlőszerű sporangium • ·8 aszkospóra (általában) • ·Osztott hifa (egyszerű válaszfal) • ·Konídiumok és oidiumok végzik az ivartalan terjesztést • ·Ivarszervek: oogónium és antherídium • ·Dikariotikus állapot (csak a termőtestben) • ·Horogképződés a tömlőképzés előtt • ·Termőtest (aszkokarpium) kialakulása jellemző • ·Termőréteg: himénium; steril hifák (parafízis)
Az aszkuszos gombák termőtest típusai kleisztotécium peritécium összetett apotécium apotécium termőtestpárna
A különböző nemű fonalaknak minden évben találkozni kell a termőtestképzés előtt
A tanult tömlősgombák termőtesttípusai: • Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini: nincs termőtest • Zöld nemespenész - Penicillum roqueforti: kleisztotécium • Tölgy lisztharmat – Microsphaeraquercina: kleisztotécium • Piros héjbibircs - Nectria cinnabarina: peritécium • Juhar levélfoltossága – Rhytisma acerinum: apotécium • Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri: apotécium • Narancssárga csészegomba – Pezizaaurantia: apotécium • Ízletes kucsmagomba – Morchellaesculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk) • Redős papsapkagomba – Helvellaesculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk)
Plectascales – Tömlőspenészek · Termőtestben az aszkuszok szabálytalanul helyezkednek el· Kleisztotécium termőtest· Aspergillus sp. és Penicillium sp.
Erysiphales - Lisztharmatgombák· Kleisztotécium van, gyakran csak egyetlen aszkusszal· A termőtesten jellegzetes, fajra jellemző függelékekkel· Obligát paraziták· Bőrszöveti sejteken élősködnek· Kénvegyületekkel védekeznek ellene·Microsphaera quercina
Maggombák osztálya - Pyrenomycetes r: Pyrenomycetales Piros héjbibircs – Nectria cinnabarina
Csészegombák osztálya- Discomycetes r: Phacidiales Rhytisma acerinum – juhar levélfoltossága
r: Phacidiales Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri
Pezizales - Csészegombák • Apotécium • Fedővel nyíló aszkuszok • Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak • Szaprotrófok • Peziza badia • Sarcoscypha coccinea • Aleuria aurantia • Peziza aurantia • Otidea onotica