1 / 36

I. Az új Ptk.

Az új Ptk. és a könyvvizsgálat Eljárási határidők jelentősége a minőségellenőrzésben, szinkronhivatkozások a kérdőívek és a minőségellenőrzéseket lezáró határozatok között előadó: dr. Makai Dániel. I. Az új Ptk. I.1. Általános tudnivalók

lona
Télécharger la présentation

I. Az új Ptk.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az új Ptk. és a könyvvizsgálatEljárási határidők jelentősége a minőségellenőrzésben, szinkronhivatkozások a kérdőívek és a minőségellenőrzéseket lezáró határozatok között előadó: dr. Makai Dániel

  2. I. Az új Ptk. I.1. Általános tudnivalók Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) • nyolc könyvből álló kódex • megközelítőleg 10.000 normát tartalmaz • átfogóan szabályozza a természetes és jogi személyek személyi és vagyoni viszonyait. A Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépésével megszűnt a társasági jog külön törvényben (gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. továbbiakban: Gt.) való szabályozása A társasági jogi szabályok a Ptk. jogi személyeket szabályozó harmadik könyvében kapnak helyet

  3. I. Az új Ptk. I.2. Az új szabályozás struktúrája Nagymértékben kibővült a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések köre. Egyes gazdasági társaságok háromszintű szabályozása: • az adott társasági formára irányadó speciális szabályok • gazdasági társaságok közös szabályai (Harmadik Könyv X. Cím) • jogi személyek általános szabályait is (Harmadik Könyv I. Cím). I.2.1. A diszpozitivitás főszabálya Mindent szabad, ami kifejezetten nem tilalmas, illetve nem jár a hitelezők, munkavállalók, tagok kisebbségi jogainak nyilvánvaló sérelmével, a törvényes működés feletti felügyelet érvényesülésének akadályozásával. Gt. kógens szabályozást alkalmazott, a törvény rendelkezésétől csak kifejezett törvényi felhatalmazás esetén lehetett eltérni.

  4. I. Az új Ptk. I.2.2. Típuskényszer 5 jogi személytípus: egyesület szövetkezet egyesülés alapítvány gazdasági társaság közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság Jelentős változások: • valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a Bt. és a Kkt. is • megszűnik a nonprofit gazdasági társaságok kategóriája • nem alapítható állami vállalat, tröszt, egyéb gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata és leányvállalat • A Ptk. értelmében az a részvénytársaság működik nyilvánosan, melynek részvényeit a tőzsdére bevezették

  5. II. Könyvvizsgálat a Ptk-ban II.1. Állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló II.2. Egyedi könyvvizsgálat II.3. Kirendelt könyvvizsgáló II.4. Apport könyvvizsgálata II.5. Átalakulás könyvvizsgálata

  6. II.1. Állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló Szabályozás helye: Ptk. jogi személyeket szabályozó Harmadik könyve első rész (jogi személy általános szabályai) IV. cím (jogi személy törvényes működésének biztosítékai) harmadik rész (gazdasági társaság) X. cím (a gazdasági társaságok közös szabályai) XX. fejezet (a gazdasági társaság szervezete) negyedik rész (szövetkezet) XVII. cím (a szövetkezet szervezete) Ptk. által előírt kötelező állandó könyvvizsgálat: kizárólag Nyrt-nél.

  7. II.1. Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló II.1.1. Megbízatás keletkezése II. 1.1.1. Összeférhetetlenség kérdése Ptk.: 3:129. § (3) Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Változás: A Ptk. az összeférhetetlenségi szabályt az ügyfél tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának hozzátartozójára (nem csupán a közeli hozzátartozóra és az élettársra) terjeszti ki, ugyanakkor a munkavállaló hozzátartozójára a tilalom nem érvényesül, valamint a 3 éves tilalom kizárólag a munkavállaló vonatkozásában, a munkaviszony megszűnéséhez képest áll fenn. Az etikai szabályzat B/2.3. pontjának (1) bekezdése változatlanul a Gt-hez igazodva rögzíti az összeférhetetlenséget.

  8. II.1. Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló II. 1.1.2. Könyvvizsgáló cég megválasztása Ptk. 3:129. § (2) Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Változás: A Ptk.-ból immáron nem vezethető le az a megkötés, hogy a személyében felelős (aláíró) könyvvizsgáló kizárólag a könyvvizsgáló cég tagja, vezető tisztségviselője, munkavállalója lehet. A Ptk. nem tartalmaz rendelkezést a helyettes könyvvizsgáló kijelöléséről – az Sztv. 155/B. §-a azonban igen.

  9. II.1. Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló II. 1.1.3. A megválasztás és visszahívás, szerződéskötés Ptk. 3:130. § (1) Az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani. (2) Az állandó könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Az állandó könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak. (KÓGENCIA) Változás: Pontosításra került a megbízatás keletkezésének folyamata (legfőbb szerv választ, ügyvezetés 90 napon belül szerződik a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett). A Ptk. nem tartalmazza azt a megkötést, miszerint a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. Az Sztv. 155/A. § (1) bekezdése ugyanakkor változatlanul rögzíti, hogy a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.

  10. II.1. Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló II.1.2. A könyvvizsgálati szolgáltatás tartalma II. 1.2.1. A könyvvizsgáló alapfeladata Ptk. 3:129. § (1) A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Változás: Döntően stilisztikai (Gt.-gondoskodjon a könyvvizsgálat elvégzéséről,….. számviteli törvény szerinti beszámolója), a Kkt. ugyanakkor rögzíti a „jövedelmi” kitételt.

  11. II.1. Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló II. 1.2.2. Az egyes részjogosítványok és kötelezettségek a.) Részvétel Ptk. 3:131. § (2) Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. (3) Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. Változás: Legfőbb szervi ülés megtarthatóságának deklarálása, FB ülés kapcsán kezdeményezés és kérés helyett részvételi és kitűzési kötelezettség

  12. II.1. Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló b) Iratbetekintés, információ kérés Ptk. 3:38. § (1) Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja Változás: A Gt.-hez képest a jelzett kiegészítések mellett kikerült a könyvvezetés (Az FB tagoktól történő felvilágosítást, az eszközök és források állományának megvizsgálását a Kkt. 21. §-aeddig is lehetővé tette), ugyanakkor az Sztv. 157. §-a továbbra is általános adat-és felvilágosítás kérési jogot biztosít.

  13. II.1. Az állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló c) Intézkedési kötelezettség Ptk. 3:38. § (2) Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. Változás: Leginkább az intézkedésre okot adó körülmények leírásában észlelhető különbség (várható jelentős mértékű vagyoncsökkenés-vagyon olyan változása, amely veszélyezteti a követelések kielégítését), ugyanakkor a Kkt. 24. § (1) bekezdése továbbra is a Gt-hez hasonlóan rögzíti a könyvvizsgáló kötelezettségét, az Sztv. 157. § (2) bekezdése pedig eddig is előírta a könyvvizsgálónak, hogy amennyiben olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve köteles az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni.

  14. II.2. Egyedi könyvvizsgálat Szabályozás helye: Ptk. jogi személyeket szabályozó Harmadik könyve harmadik rész (gazdasági társaság) X. cím (a gazdasági társaságok közös szabályai) XVIII. fejezet (kisebbségvédelem) negyedik rész (szövetkezet) XIX. cím (egyedi könyvvizsgálat) Ptk. 3:104. § (1) Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. (2) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek. (3) A vizsgálattal a társaság könyvvizsgálója nem bízható meg. (4) A vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli. A társaság a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte.

  15. II.2. Egyedi könyvvizsgálat Változás Ptk. kifejezetten rendelkezik a kisebbségi jog korlátjáról (visszaélésszerű joggyakorlás-elutasítás), valamint rögzíti, hogy a költségek előlegezésére és viselésére a társaság köteles (nem dönthet arról), ám a költségek a nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezés esetén átháríthatóak. Az egyedi könyvvizsgálatot előző tartalommal a szövetkezetek vonatkozásában a Ptk. 3: 363. §-a részletezi: e jogintézményt a szövetkezeti törvény nem tartalmazta.

  16. II.3. Kirendelt könyvvizsgáló Szabályozás helye: Ptk. jogi személyeket szabályozó Harmadik könyve harmadik rész (gazdasági társaság) XIV. cím (részvénytársaság) XXXIV. fejezet (részvényesi jogok és kötelezettségek) Ptk. 3:261. § (4) A zártkörűen működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei, a nyilvánosan működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesei, valamint a részvénytársaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke tíz százalékát, a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a nyilvántartó bíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából Változás: Jegyzett tőke helyett alaptőke, egyéves jogvesztő határidő beépítése, független szakértő helyett könyvvizsgáló kirendelése.

  17. II.4. Apport könyvvizsgálata A Ptk. a Kft-k esetében a nem pénzbeli hozzájárulás értékeléséről rendelkezést nem tartalmaz. Részvénytársaságok - Ptk. 3:251. § (1) bekezdése : Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel. A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével. (2) Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van.”

  18. II.4. Apport könyvvizsgálata A Ptk. 3:264. § (1) bekezdése a részvénytársaságok esetében a vagyonszerzési feltételek körében is a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szabályainak megfelelő alkalmazását rendeli el azzal, hogy a könyvvizsgálói/szakértői jelentést közzé kell tenni. A Ptk. 3:296. § (5) bekezdése a Nyrt. alaptőke-emelése körében szintén előírja a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékeléséről szóló könyvvizsgálói/szakértői jelentés közzétételét. Változás: A könyvvizsgálói nyilatkozat kiegészül az értékelést befolyásoló körülmények hiányára. A Ptk. nem rendelkezik arról, hogy az Rt. választott könyvvizsgálója az apport előzetes felülvizsgálatára nem jogosult. A kivételi kör kapcsán rögzítésre került, hogy a kivétel kifejezetten könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóra vonatkozik, egyúttal a kivételi kiegészült a tőzsdén jegyzett árral rendelkező vagyontárgyakkal. A Ptk. nem írja elő a könyvvizsgálói/szakértői jelentés közzétételét.

  19. II.6. Átalakulás könyvvizsgálata A Ptk. az átalakulás körében nem tartalmazza a Gt. könyvvizsgálói ellenőrzést előíró rendelkezését; az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (5) és (7) bekezdése ugyanakkor szó szerint megismétli a Gt. 73. § (4) és (5) bekezdésének korábbi előírásait: „A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá - ha a jogi személynél ilyen működik - a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a jogi személy könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy könyvvizsgálójává a jogi személy cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. „ „A jogi személy vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.”

  20. III. A könyvvizsgálati megbízási jogviszonnyal, mint kötelmi jogviszonnyal kapcsolatos változások III.1. A megbízás megszűnésével összefüggő módosítások A Ptk. 6:278. §-a rögzíti, hogy a szerződést (fő szabály szerint) bármelyik fél felmondhatja, az ezzel okozott kár megtérítése mellett. Megbízottata kártérítési kötelezettség csak akkor terheli, ha alkalmatlan időben mondta fel a szerződést. Mindkét fél esetében kivételt jelent a kártérítési kötelezettség alól, ha a másik fél szerződésszegése miatt került sor a felmondásra. A Ptk. a korábbi szabályozással egyezően rögzíti, hogy a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony – így a könyvvizsgálat - esetén azonban a felek immáron nem csak a felmondás jogának korlátozásában állapodhatnak meg, hanem kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.

  21. III. A könyvvizsgálati megbízási jogviszonnyal, mint kötelmi jogviszonnyal kapcsolatos változások III.2. A kártérítési felelősséggel kapcsolatos módosítások Korábban: felróhatóságon alapuló kártérítési felelősség (aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles megtéríteni, mely felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Ptk. szerződésszegési kártérítési felelősségi rendszere: szerződésszegésért való objektív felelősség, amely fokozottabb szolgáltatói (könyvvizsgálói) felelősségi formát jelent. Legfontosabb következmény: a szerződéses kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése miatt az ügyfél akkor is igényt tarthat a kárának megtérítésére, ha a szerződésszegő szolgáltató úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A szerződésszegő csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

  22. III. A könyvvizsgálati megbízási jogviszonnyal, mint kötelmi jogviszonnyal kapcsolatos változások III.3. A kártérítés mértéke Ptk. 6:143. § (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. A szabályozás a teljes kártérítés elvéből indul ki, azonban az előreláthatósági klauzula felállításával korlátok közé szorítja a megítélhető következménykárokat és elmaradt jövedelmet; utóbbiak esetében a megtérítendő összeg nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia, ideértve azt is, amit a másik fél a szerződéskötést megelőzően a tudomására hozott, valamint az adott üzletágban szokásosnak tartott kárkövetkezményeket.

  23. III. A könyvvizsgálati megbízási jogviszonnyal, mint kötelmi jogviszonnyal kapcsolatos változások A Ptk. időbeli hatálya és a könyvvizsgálat Állandó könyvvizsgáló a Ptk. jogi személyeket szabályozó harmadik könyvének a gazdasági társaság szervezetét részletező XX. fejezetében szerepel. Az érintett jogi személyek egy ideig nem feltétlenül kerülnek a Ptk. hatálya alá Könyvvizsgálati megbízási jogviszony kötelmi jogviszony.a 2014. március 15-ét követően létesített könyvvizsgálói szerződés a Ptk. hatálya alá tartozik, az egyéb jogszabályok (Kkt., Sztv., stb.) alkalmazása mellett. A 2014. március 15-ét megelőzően kötött könyvvizsgálati szerződések a lejáratukig eredeti formájukban - a megkötéskor hatályos jogszabályi hivatkozások mellett - is érvényesek és hatályosak; ugyanakkor a szerződő felek szabad akaratán múlik, hogy akár a korábbi szerződés hatályon kívül helyezése és új megállapodás megkötése, akár a korábbi szerződés módosítása (Ptk. hatálya alá helyezése) révén a jogviszonyukat az új szabályozáshoz igazítsák.  

  24. III. A könyvvizsgálati megbízási jogviszonnyal, mint kötelmi jogviszonnyal kapcsolatos változások Koherenciaa könyvvizsgálói szerződés és az adott ügyfél működése között Ptk. szerinti megbízási szerződés - az adott ügyfél (illetve annak legfőbb szerve) már döntést hozott a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. • A jogi személyeknek a vonatkozó határozatot a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg kell meghozni és benyújtani: ennek hiányában az ügyfélnek a Ptk. rendelkezéseit 2015. március 15-étől (Rt. és egyesülés esetén 2016 március 25-étől) kell alkalmaznia ( 2013. évi CLXXVII. törvény 9., 12-13. §). • A megemelt törzstőke minimumot el nem érő Kft.-k esetében speciális szabályozás: e cégek legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak. Előző döntésig e társaságoknak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazniuk, a Ptk. szerinti továbbműködésről, társasági szerződésük Ptk.-nak megfelelő módosításról nem határozhatnak. A Gt. hatálya alá tartozó jogi személyekkel 2014. március 15-én követően kötött könyvvizsgálati megbízási szerződésre kárfelelősség, kártérítés és megszüntetés tekintetében a Ptk. az irányadó, ugyanakkor a könyvvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségekre a Gt., Kkt. és Sztv. rendelkezéseit kell figyelembe venni. A kérdés némileg jogelméletinek tűnik, mivel a könyvvizsgálati szolgáltatás tartalmára vonatkozó szabályozás a kamarai törvény és a számviteli törvény módosításának hiányára is figyelemmel érdemben nem változott.

  25. Új könyvvizsgálói szerződés minta A szakértői bizottság által közzétett könyvvizsgálói szerződés minta csupán két pontban (2.6. pont- a könyvvizsgáló feladata, illetve a 6.3. pont-a nem szabályozott kérdésekre irányadó jogszabályok) módosult a Ptk. miatt. A Gt. hatálya alá tartozó ügyfelek esetében a 2.6. pontban a számviteli törvény szerinti definíciót érdemes alkalmazni, míg a 6.3. pontban visszatehető a Gt.-re utalás.

  26. Az elfogadó nyilatkozat tartalma A Cégeljárásról szóló törvény (Ctv.) mellékletei szerint a könyvvizsgálónak (könyvvizsgáló cég esetén a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős könyvvizsgálónak) a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát kell csatolni. Ennek megfelelően az elfogadó nyilatkozatban - a megbízatás időtartama mellett - akár elegendő lenne annyit rögzíteni, hogy az irányadó jogszabályokban tilalmazott összeférhetetlenség a könyvvizsgáló személyével szemben nem áll fenn. Az összeférhetetlenség kapcsán hivatkozott Ptk. előírás tartalmilag megegyezik a Gt. korábbi előírásával (annál egy pontban - hozzátartozói kör - ráadásul szigorúbb), az érintett - nem a Ptk. hatálya alá tartozó - gazdálkodóknál a biztonság kedvéért célszerű az elfogadó nyilatkozatba a Gt. és a Ptk. hivatkozást egyaránt beépíteni.

  27. B.) Eljárási határidők jelentősége a minőségellenőrzésben A Kkt. 5. § - a kamarai hatósági eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni Az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény elvégzésének napján (eljárásra vonatkozó Ket. értesítés megküldése - kezdődik. A Kkt. 7. § (7) bekezdése: a kamarai minőségellenőrzés ügyintézési határideje 60 nap. Amennyiben a döntéshozatal 60 napon belül nem lehetséges, a határozatot a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban 90 napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő 2 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. (Kkt. 8. §) Az ügyintézési határidőbe nem számítanak be a Ket. 33. § (3) bekezdésében részletezett időtartamok (a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, jogsegélyeljárás időtartama, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam)

  28. B.) Eljárási határidők jelentősége a minőségellenőrzésben Az egyes eljárási cselekményekre előírt eljárási határidőket a minőségellenőrzési módszertani kézikönyv 32. sorszámú melléklete foglalja össze. Az egyes eljárási cselekményekre előírt eljárási határidő túllépésének jogkövetkezménye: A fellebbezési ügyintézési határidő ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból történő túllépése esetén a kamara köteles az ügyfél által a fellebbezési eljárás lefolytatásáért megfizetett díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett fellebbezési díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. (Ket. 33/A. §) Amennyiben az adott eljárási határidő az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősül, kereseti kérelem esetén a közigazgatási bíróság a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi (Ket. 111. §). Adott esetben – amennyiben a felkészüléshez és a nyilatkozattételhez/észrevételezéshez való jog jelentősen sérül - az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősülhet: • Ket. értesítő késedelmes kiküldése • Zárójelentésre biztosított észrevételezési határidő figyelmen kívül hagyása (idő előtti döntéshozatal)

  29. C). Szinkron hivatkozások a kérdőívek és a minőségellenőrzéseket lezáró határozatok között A minőségellenőrzési bizottság a zárójelentés és az esetleges észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról. {Kkt. 170. § (5)} Eltérő értékelési lehetőség {Minőségellenőrzési eljárási szabályzat (53) pontja} A kamarai hatósági eljárás során hozott határozat kötelező tartalmi elemeit a Ket. 72. § (1) bekezdése részletezi. E szerint a határozat indokolás részének – többek között – tartalmaznia kell a) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, b) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, c) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. 1.) A „nem felelt meg” eredménnyel, 2.) zárójelentésre tett észrevétel és/vagy a kérdőív 5.5./5.6. kérdésére adott nemleges válasz esetén a „megfelelt, megjegyzéssel” zárult minőségellenőrzések esetén a határozat indokolása az alkalmazott kérdőív vizsgálati területeihez (tervezés, könyvvizsgálati bizonyítékok gyűjtése, kiválasztott kritikus/jelentős vizsgálati terület, áttekintés, jelentéskészítés) igazodva rögzíti a minőségellenőr által megállapított hiányosságokat, standardsértéseket.

  30. C). Szinkron hivatkozások a kérdőívek és a minőségellenőrzéseket lezáró határozatok között A határozat indokolásának mindenképpen tartalmaznia kell továbbá: a) az ellenőrzött esetleges észrevételeit és az észrevételekkel kapcsolatos bizottsági álláspontot; b) amennyiben a minőségellenőrzési bizottság a zárójelentéstől eltérően értékel, utóbbi körülményeit, indokait; c) a minőségellenőrzési eljárási szabályzat (41) pontja szerinti minőségellenőri felülvizsgálat megtörténtét, részleteit (5.5./5.6. kérdésre adott válasz felülvizsgálata). Az előző körbe nem tartozó határozatok indokolása visszahivatkozik a zárójelentése és a kérdőívre, a hiányosságok konkrét kiemelése és részletezése nélkül.

  31. A gyakorlatban felmerült kérdések: Kérdőív 1.3. kérdése A megbízásról megfelelő, a könyvvizsgálati megbízás feltételeit tartalmazó szerződést kötöttek-e, illetve az elfogadó nyilatkozat megfelel-e az előírásoknak? Adható-e nemleges válasz, ha a megbízási szerződést az elfogadó nyilatkozat időtartamához képest rövidebb időre kötötték meg? a könyvvizsgáló nem rendelkezik a legfőbb szerv megválasztást tartalmazó határozatával? a szerződés nem hivatkozik külön a Ptk-ra és a Kkt-ra? A szerződés nem tartalmazza a Pmt. törvényi hivatkozást. Etikai szabályzat B/2.4. pontja: a könyvvizsgáló csak az ügyfél legfőbb döntéshozó testülete által meghatározott díjtól nem térhet el. Ket. 36. § (2) bekezdése: az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

  32. A gyakorlatban felmerült kérdések: Kérdőív 3.11. kérdése Külső szakértő könyvvizsgáló munkájának felhasználásakor elvégezték-e a szükséges eljárásokat azok megbízhatóságának értékelésére? Adható-e nemleges válasz, amennyiben a külső szakértő igénybevételének szükségességét a kamarai tag dokumentáltan nem mérlegelte?

  33. A gyakorlatban felmerült kérdések: Kérdőív 5.1. kérdése A teljességi nyilatkozat és a vezetés által aláírt beszámoló dátumai összhangban vannak-e a könyvvizsgálói jelentés dátumával? Adható-e nemleges válasz, ha: a teljességi nyilatkozat, a beszámoló és a könyvvizsgálói jelentés dátuma nem azonos? a teljességi nyilatkozat és a könyvvizsgálói jelentés dátuma azonos, a beszámolóé korábbi? a dokumentáció nem tartalmaz eredeti aláírt beszámolót, csak a céginformációs szolgálatnál letöltöttet?

  34. A gyakorlatban felmerült kérdések: Kérdőív 5.2. kérdése A könyvvizsgálói jelentés tartalmazza-e a vonatkozó standard által meghatározott formai és tartalmi követelményeket, és azok sorrendisége megfelel-e a standard előírásainak? (Cím, címzett, bevezető rész, vezetés felelőssége, könyvvizsgáló felelőssége, záradék, egyéb jelentéstételi kötelezettségek, aláírások.) Adható-e nemleges válasz amiatt, hogy a jelentés a "záradék (jelentés)"  kitételt alkalmazza? az üzleti jelentés hiányzik?

  35. A gyakorlatban felmerült kérdések: Kérdőív 5.5./5.6. kérdése A minőség-ellenőrzés során bemutatott könyvvizsgálati dokumentumok elegendő és megfelelő bizonyítékot tartalmaznak és alátámasztják-e a könyvvizsgálói jelentést ? Esetenként következetlennek tűnő válaszadás: Bizonyítékgyűjtés területén adott több nemleges válasz ellenére igen válasz.

  36. A gyakorlatban felmerült kérdések: Elutasítható-e a bizottság részére a helyszíni ellenőrzést követően eljuttatott okirat, bizonyíték arra hivatkozva, hogy csak azok a dokumentumok értékelhetők, melyek a minőségellenőrzés időpontjában az eljáró minőségellenőrnek bemutatásra kerülnek? Ket. 102. § (2) bekezdése: akár a fellebbezésben is felhozhatók új tények és bizonyítékok.

More Related