Kiválasztás alkalmassági vizsgálatok stressz kezelés az EURÓPAI gyakorlatban

1. Kiválasztás alkalmassági vizsgálatok stressz kezelés az EURÓPAI gyakorlatban Dr. Fehér Éva főtanácsos Vezető főorvos Terrorelhárítási Központ HR Igazgatóság Egészségügyi Szolgálat 2013.11.08.

2. 2012. Litvánia Nemzetközi Konferencia

3. 2013. Finn ország Nemzetközi Konferencia

4. Finn Rendőrakadémia

5. Campus

6. CEPOL European Police College Gyakorlati modellek Európában: • Osztrák modell Salzburg • Olasz modell Róma • Francia modell • Szlovén modell • Finn modell • Peer, mint fogalom • Holland modell • Német szövetségi modell • Izland modell • Magyar modell

7. Osztrák modell – SalzburgIrmgard Üblagger Kiválasztás régiónként (5-6 nagy régió) • Lépés: - személyügyi elbeszélgetés - kiválasztás, kérdőívek, dokumentumok ellenőrzése • Lépés: - fizikai kritériumok teljesítése (nemcsak a fiatalokat részesítik előnyben) - pszichológia (MMPI v. CPI + kiegészítő tesztek) - orvosi vizsgálat (háziorvosi dokumentáció és szükséges szakorvosi leletek)

8. Minősítések: „alkalmas” Az eredményt bizottság dönti el, csak ilyen minősítést mondanak ki „alkalmatlan” Dokumentáció -> bécsi bizottság -> tanulmányozás (Van olyan eset ahol eldöntik az alkalmatlan minősítést a dokumentumok alapján. Van akit behívnak és újra ismételtetnek vele bizonyos vizsgálatokat.)

9. A bizottság • elnöke orvos • a minősítést nem egy fő dönti el • tagjai között van: pszichológus, fizikai erőnléti szakember • bizottsági szint: szakorvosi-, szakpszichológusi vélemény kérés Miért van kevés rendőr-alapellátó orvos a rendszerben? (Betegállományt csak biztosítóval szerződött háziorvos adhat ki.)

10. Olasz modell – RómaDr. Armando Angelucci • kiválasztás rendvédelmi kórházban történik • bizottság dönt - elnöke mindig orvos • Igény esetén: szakorvos/szakpszichológus is tag • kötelező időszakos alkalmassági vizsgálat nincs • munkakörre szűrnek: • felvétel előtt,beosztásváltás során • továbbtanulásnál; hosszú betegállomány után • újraalkalmazásesetén (GYED, GYES). • a nyugdíjkorhatáregyenlő a civilekével

11. Francia modell - SWAT TEAM Marie-Anne Laouenan • kiemelt alakulat – rendőri állományból történik a kiválasztás, min. 5 évi gyakorlat után • bizottság dönt, tagja a pszichológus • nincs fellebbezési lehetőség • használják az MMPI, CPI, ha szükséges több napig is történhet a pszichológiai exploráció • Első lépés: személyügy • Második lépés: fizikai, taktikai, pszichológiai, orvosi felmérés, mely több napig is tarthat • Ismétlések - > Bizottsági döntés a végén

12. SZLOVÉN modell SWATT TEAM Elizabet Vorko • 6 hónapon keresztül tart a kiválasztási folyamat • Nincs időszakos alkalmassági vizsgálat • A pszichológus tréning kapcsán 1x havonta mindenkivel találkozik • SOLOMON, R. (2010) Workshop script által vezetett technikák

14. PEER, mint fogalom „PEER”, mint szó angol-magyar fordításban: társ, méltó párja valaminek,egyenrangú A PEER tulajdonaképpen pszicho szociális támogató, akit a nyugati gyakorlatban széles körben alkalmaznak. Ők az állomány tagjai. Több éves gyakorlattal rendelkeznek, egy idősebb korosztályhoz tartoznak, több funkciójuk van.

15. PEER-ek legfőbb feladatai: Felmérni sokkoló események expozíciós fokát/trauma szintjét amely az állományt érheti: • előkészíti az állományt a negatív külső reakciókra, hatásokra. • elvégzi a lehetséges utókövetéseket • állomány pszichoszociális problémáinak idő előtti felfedezése • rizikó növelő faktorok kutatása • pre-, peri- és poszttrauma kezelésének megoldása • vizsgálja a munkahelyi elégedettséget és munkával kapcsolatos specifikus problémákat (biztonság hiánya, a bizonytalanság szerepe, stb.)

17. Hollandiában agresszió növekedést észleltek a rendőri állomány körében, amely a médiában nagy publicitást kapott. Ezért jelentős erőfeszítéseket tettek a sokkoló eseményeknek kitett állomány monitorizálására. Készítettek egy Holland útmutató (guide-line), amit összeállított a mentőszolgálat, honvédség, rendőrség, kutatók. Multidiszciplináris guide-line: • Rendvédelmi szervekben dolgozók pszicho szociális támogatására kifejlesztett útmutató • Szakirodalom: Ausztrál – posztgraduális központ mentális egészségügyi kiadványai és a Delphi metódust.

18. A kiadvány elkészítésének vezetője: Peter-Paul Lucker. A Hollandiában elkészített guide-line: bizonyított tényeken alapuló, elmélettel és gyakorlattal támasztja alá a PEER-ek szükségszerűségét. A PEER szerepet játszik a megelőzésben, mivel szakmai tapasztalata elegendő ahhoz, hogy felmérje a sokkoló események bekövet-kezésének lehetőségét. A PEER monitorizálja az állományt és eldönti mikor van szükség magasabb szintű szakmai segítségre.

19. A Torontói Egyetem stressz kutató csoport szerint Judith Anderson professzor és Konstaninos Papazoglu ph. hagglató: több előadást tartottak a stresszről, traumáról és az ezt követő szövődményes betegségekről: A megelőzésben kiemelkedő szerepe van a tréningeknek, melyet a rendvédelmi szerveiken belül a PEER-ek közreműködésével is tartják.

20. Több éve foglalkoznak a stressz által okozott elváltozások kutatásával. Véleményük szerint a nem kezelt illetve nem felfedezett poszttraumás szindróma (PTSD) háttérként szolgálhat olyan szervi betegségek megjelenésében, mint a magas vérnyomás, kardiológiai, gyulladással társuló, mozgásszervi, endokrinológiai, pajzsmirigy diszfunkciók, irritábilis bélszindróma, elhízás, légzőszervi, idegrendszeri megbetegedések.

21. Finn Modell • Előnyben a PEER-ek. Finn ország lakossága 5,43 millió fő: • Rendőr: 7800 fő, melyre 6 fős pszichológus csapat jut • Peer team – csapattag és Peer driver – vezető • Nagy szerepük van az állomány kommunikációs nyitásában (a résztvevőknek lehetőségük van beszélni a munkáról, gondjaikról, családjukról stb.) A tamperei 3 napos konferecia délutáni szekcióit a finn peerek tartották. Elméleti és gyakorlati bemutatókkal, melyek nagyon hasznosnak bizonyultak.

22. Magyar modell Magyarországon a Belügyi Szerveknél az 57/2009 (X.30.) IRM-ÖM-PTNM rendelet szerint történik a kiválasztás, alkalmassági vizsgálatok és FÜV eljárások.

23. A rendőri életpálya modell vezetése egészségügyi és pszichológiai szempontokból tökéletesen követhető lesz mindaddig, amíg egységes állami biztosítóhoz tartozik az állomány. A betegállomány jogköre az alapellátó orvos kezében van.

24. Magyarországon a belügyminisztérium vezetőségének elképzelése a következő: Centralizált ellátás követése: • 1000 főre 1 fő orvos és 1 fő asszisztens jut • 1 fő pszichológus 1 fő pszichológus asszisztenssel Az Egészségügyi Szakemberek elosztása az ország területén illetve a szerveken belül nem egyenletes, de már közelít a megvalósítás a létszámbeli tervezethez!

25. „Az információ gyűjtés a jó gyakorlat egyik fő pillére” A következő vitatémákat javaslom a 2014-es évre: • A hivatásos szolgálatra a kiválasztás továbbra is a kizárólagosság elvén működjön (fizikai-, pszichikai-, orvosi alkalmasság)? • Ki hozhatja meg a döntéseket „Alkalmas”, „Alkalmatlan”, I. fokon, II. fokon? Egy személy vagy bizottság dönt? • Maradjanak-e a kötelező időszakos alkalmassági vizsgálatok , milyen időszakot kellene megszabni? (honvéd példa, korhatárhoz kötve) • PEER = egészségügyi megbízott?

26. JŐVŐ ? 75000 FŐ 2013 18 ÉV 30 ÉV 50 ÉV 62 ÉV 40 ÉV Rendőr Életpálya modell – Stressz kezelés

28. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Dr. Fehér Éva