1 / 22

A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése

A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése. A családon belüli munkamegosztás, kommunikáció, valamint a felek társadalmi kötéseinek a párkapcsolati kohézióra gyakorolt hatása. MSZT konferencia, 2009/11/14, Debrecen. Szél Bernadett

luisa
Télécharger la présentation

A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése A családon belüli munkamegosztás, kommunikáció, valamint a felek társadalmi kötéseinek a párkapcsolati kohézióra gyakorolt hatása MSZT konferencia, 2009/11/14, Debrecen Szél Bernadett Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológiai Doktori Iskola, doktorjelölt KSH E-mail: bernadett.szel@uni-corvinus.hu

  2. 1. kutatás fókusza • az összetartó család fennmaradásának problematikája • korábbi kutatások: a sikeres hosszú távú párkapcsolat fennmaradását elősegítő tényezők → bizonyos mértékben megfigyelhető a kapcsolatok elpszichologizálódása • jelenleg: kutatás mélyítése és bővítése; bizonyos alapvető családi feladatoknak a párkapcsolatra gyakorolt hatásának vizsgálata

  3. 2. hipotézisek (1) Munkamegosztás • Willmott és Young nyomán → szimmetrikus és nem szimmetrikus minták azonosítása • „szimmetrikus” (Durkheim nyomán): nem mechanikus (=mindenki mindenből ugyanannyit végez el), hanem organikus: egyenlőségen alapul, figyelembe véve a nemek közti természetes biológiai adottságokat • így az alapjelentéstől nem térünk el a kutatás során, viszont a kontextus kialakítása és a háttérváltozók kiválasztása a hazai sajátosságoknak megfelelően történik

  4. 2. hipotézisek (2) Kommunikáció • családon belüli kommunikációs- és vitakultúra mérése • napi problémák megoldása, stratégiai kérdések megvitatása és lelki szükségletek dialógusokban való megélésének lehetősége (3) Külső kapcsolatháló • rokonok, barátok, ismerősök hatása • pl. családon belüli transzferek, gyermekgondozásban és –nevelésben nyújtott segítség • botti hipotézis: ki az összetartóbb; aki sok segítséget kap, vagy amely házaspár magára utalva oldja meg a problémákat?

  5. Elhatárolások • framing elmélet hatása: a kezdeti hozzáállás hogyan módosítja a problémák megoldásának kimenetelét • kapcsolat jogi státusa szerinti elkülönítés: házas és élettársi kapcsolatot folytatók vizsgálata külön-külön • családon belüli életciklus szerinti elhatárolás: párnak van még vele élő gyermeke vagy már nincs

  6. A kutatás áttekintése

  7. Módszertan • Másodelemzés • KSH Népességtudományi Intézet „Életünk fordulópontjai” c. kutatása, 2002 és 2005. évi adatok; a demográfiai státusváltások okait és következményeit kutató survey • European Social Survey • Mélyinterjúk: • kisgyermekes, 40 év alatti, budapesti anyák • házasok és élettársak

  8. A sikeres hosszú távú párkapcsolat min alapul?(főkomponens-elemzés) • Érzelmi harmónia (35%) → hűség, lojalitás, szeretet és szerelem, áldozatvállalás • Életvitelbeli egyezések (11%) → anyagiak, meghittség, közös ízlés és érdeklődés, egyéni célok megvalósításának lehetősége • A kapcsolat kontinuitásának kérdése (8%) → őszinteség, közös gyermek, jól vezetett háztartás

  9. Mennyire fontos a jó házassághoz a …?

  10. Mennyire jellemző az Önök jelenlegi kapcsolatában a …?

  11. Háztartáson belüli munkamegosztásTeljes minta, K-meanscluster

  12. Háztartáson belüli munkamegosztásCsak nők, K-meanscluster

  13. Háztartáson belüli munkamegosztás, teljes minta MDS, Alscale eljárás, centrírozott adatokkal

  14. Kommunikáció és vitakultúra • Vitakultúra: • Konfliktuskerülés – saját vélemény elhallgatása • Agresszió – sértődéstől a tettlegességig • Kooperáció – nyugodt, higgadt megbeszélés(re törekvés) • Válás és vitakultúra fejlettsége összefügg • 52% válás a fejlett, 45% a fejletlen vitakultúrával rendelkezők közül • Min nem vitázunk? • Féltékenység • Szülőkkel való kapcsolat • Gyermekvállalás • Munkamegosztás (!) • A felbomlott kapcsolatokban már a válás előtt kimutatható a kommunikáció destruktív változása • A vélemény „megtartása” az ép kapcsolatokban gyakoribb • ∑∑: fejletlen vitakultúra

  15. Családok közti transzferek

  16. Családok közti transzferek • A támogatásoknak a párkapcsolatok kohéziójára gyakorolt hatása további vizsgálatokat igényel • Elváltak 66%-a nem kapott segítséget • Együtt maradtaknak 76%-a • 3 kategóriában is több segítséget kaptak az elváltak • Bott igazolása? Interjúk ellentmondanak • Mindhárom területen kapott segítség ösztönzi a gyermekvállalási kedvet (első gyermek esetén és további gyermekek vállalása esetén szintúgy)

  17. Válás és jövedelemAz összevont háztartási jövedelmi ötödök és a válás kapcsolata

  18. Válás és jövedelemAz összevont nettó személyes jövedelmi ötödök és a válás kapcsolata

  19. Válás és jövedelemAz összevont háztartási jövedelmi ötödök és a válás kapcsolata

  20. A válás szubjektív megközelítésben • Az elváltak 78%-ának az előző évben még nem merült fel a kapcsolat megszakításának gondolata; 2%-nak igen • Elidegenedés: • Ahol a válás nem merült fel, 83% boldog • Válásgyanús esetekben 33% boldog • Anómiás index tanulsága: Támasz, társ-tudat és melegség, meghittség érzése véd legjobban a válástól (logisztikus regresszió)

  21. Tanulságok • Elpszichologizálódó kapcsolatok, de Magyarországon a megfelelő anyagi háttér meghatározó a párkapcsolatok sikeressége szempontjából • „Pozitív érzelmi viszonyulás” fontossága • megértés, türelem, figyelem képes megváltoztatni a háztartáson belüli folyamatokat → háztartási munka leosztása, kommunikáció minősége • családok közötti transzferek további vizsgálata fontos: interjús csoportokban az életminőséget növelik, nagymintán azonban nem egyértelmű a kapcsolat a kapcsolat sikere és a segítség kapása között

  22. Hivatkozások Elisabeth Bott: Family and Social Network. New York, Free Press, 1971. HartmutEsser: Soziologie: SpezielleGrundlagen. Frankfurt, New York, Campus, 1999 Paul M. de Graaf, MatthijsKalmijn: Divorce Motives in a Period of Rising Divorce. Evidence from a Dutch Life-History Survey. Journal of Family Issues, Vol. 27, No. 4. (April 2006), pp. 483-505. Paul M. de Graaf, MatthijsKalmijn: Change and Stability in the Social Determinants of Divorce: A Comparison of Marriage Cohorts in the Netherlands. European Sociological Review, Vol. 22, No. 5. (Dec. 2006), pp. 561-572. PongráczTiborné – MurinkóLívia: Háztartásimunkamegosztás. AzonosságokéskülönbségekEurópábanKézirat. AzelőadásazAndorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság és a Népességtudományi Kutató Intézet által Cseh-SzombathyLászlóemlékérerendezettkonferenciánhangzott el 2008. novemberében. PPT: http://andorkaweb.tarki.hu/konferenciak.html A letöltésideje: 2009. július PongráczTiborné – S. Molnár Edit: A gyermekvállalásimagatartásalakulása URl: http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/ponracz97.html A letöltésideje: 2009. július Szél Bernadett: A hosszú távú párkapcsolati elköteleződések sikerességének mérése. Statisztikai Szemle, 2008/5. pp. 440-457. http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/STATSZEMLE/STATSZEMLE_ARCHIVUM/2008_ARCHIVUM/2008_05/SZEL%20TORD2.PDF Takács Judit: Férfiak és nők otthoni munkamegosztása európai összehasonlításban. Társadalmi Regiszter 2008/2., MTA PTI – MTA SZKI, 2008, pp. 9-31. Michael Young, Peter Willmott: The Symmetrical Family. Pantheon Books, New York, 1973., p. 398.

More Related