Tan ári szerep, hatalom és tekintély problémái

1. Tanári szerep, hatalom és tekintély problémái 2. előadás

2. Státus - szerep • Státus • egy pozíció, melyet betöltünk a társadalomban. • A társas együttélés során betöltött helyünk. • Szerep • A társadalomban elfoglalt helyzet (státus) által megkövetelt és kulturálisan előírt viselkedés. Pl. orvos – beteg: kiszámítható a viselkedés.

3. A szerep fogalma • Vannak szerepek, melyek kultúrafüggőek. Pl. anyaszerep minden kultúrában van, sámán szerep nem mindegyikben. • Átható szerepek (pervazív szerep): minden szituációban elkísérik a személyt és átszínezik más szerepben gyakorolt viselkedését. Pl. nő, gyerek

4. Szerepeink…egészítsük ki.

5. Sajátosságai • A szerepviselkedés megjelenik, amikor adott szituációba kerül az egyén. (személyiségvonássá is merevedhet) • Pl. a tanár otthon is értékeli a gyermekét. (veszélyes lehet, a tanár elveszítheti egyediségét, a valódi átélés képességét, mely elidegenedéshez vezet.) • A szerephez elvárások tartoznak: • Kemény: pl. a tanárnak értékelnie kell a diákokat. • Puhább: pl. nincs előírva, hogy pontosan hogyan kell értékelnie.

6. Szerepmegvalósítás módja • Szerepazonosulás: a személy teljes mértékben azonosulni tud a felvállalt szereppel. • Szereptávolítás: a személy nem kíván megfelelni bizonyos előírásoknak, mert nem érzi a személyiségéhez illőnek (pl. nem visel köpenyt stb.)

7. Szerepkonfliktusok • Konfliktus az ember különböző szerepei között. (pl. anya, tanár; gyereknél: igaz barát, a tanár segítője) • Adott szerepen belüli ellentétes elvárások okozta konfliktusok (pl. tantervi előírások – a gyermekre figyelő oktatás) • Nem megfelelő szerepilleszkedésből származó konfliktusok. • Szerep-én konfliktus (Nem tudunk megfelelni a szerep által előírt elvárásoknak. pl. szülő választ pályát gyermekének) • Státusinkongruencián alapuló konfliktus (valaki rangon aluli szerepbe kényszerül, nem kapja meg a státusának kijáró elismerést).

8. A szerepkonfliktusokból adódó feszültség feloldásának lehetőségei (Gross, 1973) • A morális igazodás stratégiája – mérlegeljük a különböző elvárások jogosságát, legitim voltát, és döntünk. • Kibúvókereső stratégia – azt a viselkedést választjuk, amelynek elmulasztása nagyobb büntetéssel jár. • Morális kibúvókereső stratégia – az előző kettő kombinálásából ered, figyelembe veszi a legitimitást és a szankciókat is.

9. A szerepkonfliktusokból adódó feszültség feloldásának lehetőségei (Sarbin - Allen, 1987) • Instrumentális cselekvések – a konfliktust előidéző körülmények megváltoztatása. • Konfliktusos szerepek elkülönítése (cigiző fiatal) • Szerepek összeolvasztása (szakfelügyelő: segít és értékel) • Elmenekülés a helyzetből. • Figyelemváltás (csak az egyikszerepre figyel) • Vélemények megváltoztatása (pl. magyarázat, miért nem kell megfelelni az egyik elvárásnak) • Nyugtatók és serkentők (csak tüneti oldás) • Sikertelen konfliktusfeloldás (feszültség, megbetegedés)

10. Szereptanulás folyamata • Szocializáció – különböző szerepekkel való megismerkedés, a hozzájuk tartozó elvárások tisztázása, megtanulása. • A tanulás formái: • modellkövetés • utánzás, • azonosulás. • A szerepelsajátítás módja: • Gyermekeknél: szerepjáték, „mintha” helyzet. • Felnőtteknél: a kivívott szerepbe bele kell tanulni. Befolyásolják az előzetes szerepeink.

11. Tanári/tanítói szerep megtanulása • Pozitív tanári példaképek jelentősek. • A szerepelsajátítás szakaszai: • Képzés előtti élmények. • Képzés (elmélet és pedagógiai gyakorlat) • Munkába állás utáni első időszak. • A képzés során a rejtett tanterv hatása is erős (sokszor erősebb, mint a direkt oktatás).

12. A tanári/tanítói szerep • A szerepelvárások társadalmanként változtak. Quintilianus: a tanító önfegyelemre képes, atyai szigorral gyámolító szülőhelyettes. Comenius: a tanár jámbor, szorgalmas, becsületes férfi, aki példájával ösztönzi a növendéket helyes viselkedésre, irántuk atyai érzéseket táplál. ‘70-es évek: korrekt, szolgálatkész, igazságos, figyelmes, barátságos. • Iskolatípusonként is változnak a szerepelvárások.

13. Trencsényi László szerint a tanári szerepkör 3 szerepet foglal magába: • Nevelő • Szaktanár • Tisztviselő, hivatalnok.

14. Tanári szerepelvárások dimenziói • Személyiségvonások dimenziója. • Intellektuális viselkedés dimenziója (tárgyi tudás, kommunikáció) • Tanítási módszer és készségek dimenziója. Érdekesség: - Legkevésbé értékelt a kiszámíthatatlan viselkedés és érzelmi reakció.

15. Hatalom és tekintély • Tekintély: ellentmondásosan értelmezett fogalom a pedagógiában. • Farell (1995): • Személyes tekintély • Jólinformáltság, • szaktudás, • Felkészültség. • Kapcsolatban jelentkező tekintély – a gyerekekkel szemben elfoglalt pozícióból származik.

16. Tekintély (Gordon) • Kiérdemelt vagy feltételezett tekintély: a másoknak tulajdonított szakértelmen alapul • Hatalmon alapuló tekintély – eszközei: • Megerősítés: jutalmazás, büntetés • A tanártól való függés az életkor előrehaladtával egyre csökken,ezért a hatalmon alapuló tekintély veszít az erejéből. • A tekintély alapja a kölcsönös tiszteleten alapul.

17. Hatalomgyakorlás lehetőségei Vezetés, vezetési stílusok Fegyelmezés Ellenőrzés, értékelés

18. Vezetés, vezetési stílusok Csoportmunka: • Milyen személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal rendelkezik a jó vezető?

19. A vezető legfontosabb tulajdonságai (Baron, Byrne 1994) • Hajtóerő, drive – magas ambíció, kitartás, az akadályoktól nem hátrál meg. • Őszinteség, becsületesség – megbízható, hiteles. • Vezetői motiváció • Személyes hatalmi motiváció • Társas hatalmi motiváció • Önbizalom • Kognitív képesség – intelligencia. • Szakértelem – átlássa a szervezet szakmai irányítását. • Kreativitás – problémamegoldás képessége. • Rugalmasság – nyitottan hozzáállni a problémákhoz.

20. Vezető-faktorok • A csoport céljainak elérését szolgáló képességek • Kapcsolattartási, kommunikációs képességek • motiváció

21. Csoportfunkció – vezető kapcsolata • A csoportfunkció, az adott helyzet határozza meg, milyen csoportvezetőre van szüksége egy szervezetnek. • Két alapvető csoportfunkció: • Csoportcél elérése • Csoport fennmaradása.

22. Vezető – vezetettek interakciója • A vezetőnek meg kell felelnie a csoport követelményeinek, elvárásainak is, mely az előzetes tapasztalatok alapján alakul ki. • Mérei vizsgálata (gyerekek körében): • Parancsoló stratégia • A tulajdon megszerzésének módszere • „kerülő út” megoldás A működő csoportban a hagyományok, közös élmények összetartóvá teszik a csoportot, mely erő nagyobb, mint a vezető szociális hatékonysága. A vezető előbb megismeri a csoport normáit, majd fokozatosan kezdi el irányítani azt.

23. Vezető – feladat – csoport. • A vezető hatékonyságát három tényező határozza meg: • A vezető és a tagok kapcsolata • A feladat strukturáltságának mértéke • A vezető pozíciójából fakadó hatalma. A fentiek függvényében különböző helyzetekben más-más vezetési stílus lesz hatékony.

24. Vezetési stílus – a csoport teljesítménye, a vezető elfogadása • Kiegészítés az előzőekben tárgyaltakhoz: • Az autokratikus stílus esetében megnő a gyermekek agresszivitása, illetve visszafojtott feszültsége. • A demokratikus nevelési stílus kedvez leginkább a csoport összetartó erejének, az egymásra való odafigyelésnek. • A laissez faire stílus esetében a gyermekek nem elégedettek sem a légkörrel, sem a vezetővel, feladatteljesítésük pedig mind mennyiségi, mind minőségi szempontból alacsony.

25. A fegyelmezés • A fegyelmezés a tanítási idő mintegy felét teszi ki, komoly gondot okozva a pedagógusoknak. • Része a pedagógus vezető szerepkörének. • A fegyelmezés és a társas közeg kölcsönösen befolyásolják egymást.

26. Szabályalkotás szabályai • Az évkezdéskor kijelentett szabályok, a tanulásszervezés során megfogalmazott szabályok segítenek a gyerekeknek a tájékozódásban, s a fegyelmezésben is.

27. Szabályalkotás szempontjai • Ne legyen túl sok! • Vonjuk be a gyermekeket is a folyamatba! • Legyenek rugalmasak, változtathatóak! • Ténylegesen segítsék az optimális tanulási környezet kialakítását! • Legyenek egyértelműek! • Inkább állító, mint tagadó formájúak! • Legyenek ellenőrizhetőek és betarthatóak! • Legyenek szembeötlőek!

28. Az órai munka hatékony szervezése A fegyelem kulcsa a csoport működésének vezénylése. Feltételei: • Éber jelenlét – megelőzni a bajt. • Figyelemmegosztás. • Egyenletes óratempó. • Az órakezdés pontos tervezése. • Ne nyújtsuk el a magyarázatot! • Az átmenetek pontos irányítása. • Az óra vége – legyen befejezett, ne fussunk ki az időből. • Gördülékenység – az óra lendületének biztosítása. • Figyelemfelhívó, figyelmeztető jelzések használata (jelek, szóbeli jelzések).

29. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás Előnyök Hátrányok Fokozza a teljesítményt Folyamatos tanulást biztosít Visszajelzés a tanulónak. Visszajelzés a tanárnak. Az ismétlést szolgálja. Siker esetén növeli az önértékelést. Informálja a szülőket. Szorongást okoz. Fokozza a rivalizálást. Nem reális Konfliktusforrás tanár és diák között Időigényes Kudarc esetén csökkenti az önértékelést Csökkenti a kreativitást.

30. Osztályzat és tanár-diák viszony • A tanár-diák viszony megítélése függ a diák osztályzatától az illető tantárgynál. • Az életkor növekedésével romlik a viszony, de a tanulmányi teljesítmény is. • A tanár-diák viszony befolyásolja az értékelés hatékonyságát. • Sajnos: az osztálytermekben több a negatív visszajelzések száma, mely rontja a tanár-diák viszonyt.