1 / 23

A finn nyelv rendszere és kutatása 2: 2013. tavasz

A finn nyelv rendszere és kutatása 2: 2013. tavasz A finn nyelv helye a világban: öröklött, szerzett/elvesztett és tipológiai tulajdonságok. Öröklött tulajdonságok. Miből állhat egy nyelv ősi öröksége? Morfémákból és szerkezetekből. Morfémákon belül: alapszókból (szabad morfémák)

maree
Télécharger la présentation

A finn nyelv rendszere és kutatása 2: 2013. tavasz

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A finn nyelv rendszere és kutatása 2: 2013. tavasz A finn nyelv helye a világban: öröklött, szerzett/elvesztett és tipológiai tulajdonságok

  2. Öröklött tulajdonságok Miből állhat egy nyelv ősi öröksége? Morfémákból és szerkezetekből. • Morfémákon belül: • alapszókból (szabad morfémák) • ősi toldalékokból, azaz ún. primér szóelemekből (kötött morfémák) (NB. A szótő is kötött morféma, de nem primér szóelem.)

  3. Öröklött tulajdonságok: alapszók • Alapszók: • névmások: mi − me, ti − te, ki − ke-, ku- stb. • számnevek: három − kolme, négy − neljä stb. • határozószók: alul − alla, elöl − edessä stb. • rokonságnevek: fiú − poika, vő − vävy stb. • testrésznevek: fej − pää, kéz − käsi stb. • természettel kapcsolatos főnevek: fa − puu, hal − kala, víz − vesi stb. • életmóddal kapcsolatos főnevek: nyíl − nuoli, vaj − voi stb.

  4. Öröklött tulajdonságok: alapszók • társadalommal kapcsolatos főnevek: név − nimi, had − kunta stb. • elemi igék: ad − antaa, él − elää, hall − kuulla, megy − mennä, fél − pelätä stb. • Az alapszók számát a finnben kb. 300-ra teszik; szövegbeli gyakoriságuk származékaikkal együtt kb. 85%.

  5. Primér szóelemek • Primér szóelemek: • képzők: -l − - ele- (ugrál, gyakorol − hypellä, harjoitella); -m − -mA (álom, födém, öröm − elämä ’élet’, kuolema ’halál’) stb. • jelek: -i- többesjel; -ne- módjel stb. • ragok: -On, -An − -nA (névszók esetragozása); 1sg -m − -n, 2sg -d − -t (igei személyragozás) stb.

  6. Öröklött tulajdonságok: szerkezetek Szerkezeten értendő: • a morfémák hangszerkezete • a morfémák alkotta szerkezetek (vagyis a kötött–kötött, szabad–kötött, szabad–szabad morfémakombinációk és felépítésük)

  7. Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai Hangszerkezeti sajátosságok pl.: • affrikáták megléte • kemény–lágy mássalhangzó-párok (pl. l–l', s–s') • zöngés zárhangok hiánya • f hiánya • szóeleji mássalhangzó-torlódás hiánya • a leggyakoribb szótagszerkezet a CVC(C)V • magánhangzó-harmónia

  8. Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai Szó- és mondatszintű szerkezeti sajátosságok pl.: • Agglutináció (< lat. agglutinare’odaragaszt’): • sok képző, jel, rag • hosszú szóalakok • gazdag ragozási paradigmák (l. pl. 14 névszóeset) • szintetikus jelleg (= egy szóalak – több morféma)

  9. Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai • Jobbszél-elv: • szuffixálás (szuffigálás) prefixálás helyett • alaptag a jobbszélen áll • csak a jobbszélen jelölődnek az NP morfoszintaktikai jegyei, azaz: nincs jelző–jelzett szó kongruencia • SOV szórend (ti. V a mondat "alaptagja")

  10. Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai • Egyéb: • tagadóige nemragozódó tagadószó helyett • nyelvtani nem hiánya • számnév után egyes szám és (alanyi funkcióban) nominativus • névszói állítmány (kopula hiánya, pl. m. Géza okos) • intranzitív birtoklásmondat (”x-nek van y-ja”)

  11. Szerzett/elvesztett tulajdonságok • Az öröklött tulajdonságok megváltozásának lehetnek ”belső” és ”külső” okai. Belső okon a nyelv állandó, természetes fejlődése értendő, külsőn pedig a más nyelvekkel való érintkezésnek, azon belül is főleg a huzamos kontaktusoknak, azaz az areális kapcsolatoknak a hatása. • A hangváltozások nagy része az előbbi kategóriába tartozik. Ezeknek köszönhető pl., hogy ami az uráli vagy finnugor alapnyelvben *jäne, *päne, *säne alakban hangzott, az ma a finnben jää, pää, sää, a magyarban pedig jég, fej ~ fő, ég alakú. • A külső hatásra bekövetkezett változásokra a következő diákon látunk példákat.

  12. Szerzett/elvesztett tulajdonságok: a finn nyelv areális kapcsolatai • Az indogermán nyelvekkel való kapcsolataiban a finn, ill. az ősfinn, ill. az ősfinn-lapp főleg átvevő szerepet játszott. A következő nyelvekről van szó: • ősbalti (a kontaktus kezdete: i.e. 3. évezred közepe, vége) • ősgermán (a kontaktus kezdete: i.e. 2. évezred közepe) • ősszláv (a kontaktus kezdete: i.sz. 600) • svéd (a kontaktus kezdete: i.sz. 800)

  13. Az indoerópai nyelvek családfája, benne az átadó nyelvekkel • indoiráni > perzsa, hindi, urdu, cigány stb. • balti-szláv > balti (lett, litván), szláv (orosz, lengyel, szerb stb.) • itáliai > olasz, francia stb. • kelta > ír, walesi stb. • germán > északi (norvég, dán, svéd stb.), északi-tengeri (angol), déli (holland, német) • egyéb (anatóliai, albán, görög, örmény, tokhár)

  14. Szerzett/elvesztett tulajdonságok: a finn nyelv areális kapcsolatai • A finn a közeli rokon nyelveivel is folyamatos kölcsönkapcsolatban állott, különösen a következőkkel (hogy miért épp ezekkel, az benne rejlik az előző óra anyagában): • lapp • inkeri • vót • E kontaktusokban a finn inkább az átadó fél volt.

  15. Szerzett/elvesztett tulajdonságok a morfémák szintjén: jövevényszók • kb. 130 balti, 500 germán, több száz szláv és több ezer svéd jövevényszó (l. Lehikoinen 1994: 242–251) • balti: hammas ’fog’, meri ’tenger’, silta ’híd’, tytär ’lánya vkinek’ • germán: kansa ’nép’, kauppa ’üzlet’, kuningas ’király’, ranta ’part’, rikas ’gazdag’

  16. Jövevényszók • szláv: ikkuna’ablak’, pappi ’pap’, risti ’kereszt’, tavara ’áru’ • svéd: herra ’úr’, kaupunki ’város’, lasi ’üveg’, maanantai ’hétfő’, sakset ’olló’, talli ’istálló’ • A XX. század második felében a svéd helyét az angol vette át, noha a finn–angol érintkezés nem nevezhető areálisnak: bändi ’együttes’, liftata ’autóstoppol’, meikki ’smink’, stara ’sztár’

  17. Jövevényszók Mikor lehet veszteségről beszélni a szókölcsönzésnél, mikor nyereségről? Az új szavakat vagy egy régi helyett kezdik használni (pl. hammas a finnugor eredetű pii helyett; utóbbi mai jelentése:’gereblye stb. foga’), vagy egy új, korábban ismeretlen fogalom neveként veszik át (pl. risti, lasi).

  18. Szerzett/elvesztett tulajdonságok a szerkezetek szintjén Talán kontaktushatással magyarázhatóak a következő hangszerkezeti változások: • affrikáták eltűnése (vö. ősgerm., ősbalti) • lágy/kemény párok eltűnése (vö. ősgerm., ősbalti) • A d svéd hatásra jelent meg a XVIII-XIX. sz.-i művelt finn köznyelvben, a t gyenge fokú párjaként.

  19. Szerzett/elvesztett tulajdonságok a szerkezetek szintjén Kontaktushatással magyarázható szó- és mondatszintű szerkezeti változások: • kongruencia megjelenése az NP-ben (vö. balti, germán, szláv) • SVO szórend megjelenése (vö. svéd) • kopula megjelenése (vö. balti, germán)

  20. Továbbá: • csak többes számban előforduló szók megjelenése (jauhot’liszt’, silmät’szempár’, sakset ’olló’, tanssit ’táncmulatság, bál’; vö. balti) • a partitivus megjelenése grammatikai esetfunkciókban (alanyként, tárgyként, számnév után; vö. balti) • kérdőszavas eldöntendő kérdés használata (vö. balti, szláv) • összetett igealakok megjelenése (vö. germán) • birtokos személyragozás visszaszorulása (vö. balti, germán, szláv) • az alany-NP és a birtokos-NP kitételének (majdnem) kötelezővé válása

  21. Tipológiai tulajdonságok • A szóalakokban a fúziós jelleg megjelenése az agglutinációs mellett: • relatíve gyakran jut egy szóelemre több jelentés (pl. többes genitivusi -ten, indik. pres. 3sg -V) • a hangváltozások eredményeképp néha viszonylag magas a tő- és a toldalékváltozatok száma, pl. nsg vesi, essg vete-nä, insg vede-stä, psg vet-tä, inpl ves-i-stä; gpl mies-ten: mai-den: kaloj-en: pappe-in(kokous) • gyakori a tő és a toldalék fúziója (pl. psg kalaa, indik. pres. 3sg sanoo)

  22. Tipológiai tulajdonságok • Az analitikus jelleg megerősödött a szintetikus rovására: • segédszókkal kifejezett grammatikai kategóriák (pl. igeidő) • kötelező alany-NP és birtokos-NP a beszélt nyelvben • birtokos névmás használata birtokos személyrag helyett a beszélt nyelvben • vagyis: egy szóalakra a korábbihoz képest kevesebb morféma jut, azaz megnő a mondat–szó arány.

  23. Tipológiai tulajdonságok • Számos hangszerkezeti jellegzetesség jobban megőrződött, mint a magyarban. Ezt bizonyítják a következő finn–magyar szópárok: kala–hal, neljä–négy; rakuuna–dragonyos, ranska–francia, ill. az olyan sűrűn hallható ejtések is, mint Pudabest, kulassi, virma. • Alapvetően megőrződött a szavak szintetikus jellege (viszonylag magas az egy szóalakra jutó morfémák száma). • Megőrződött a ragozási rendszerek gazdagsága.

More Related