SZOCIÁLIS DIALÓGUS MEGERŐSTÉSE A TURIZMUSBAN

1. SZOCIÁLIS DIALÓGUS MEGERŐSTÉSE A TURIZMUSBAN SZOCIÁLIS DIALÓGUS: KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSKOR HASZNÁLHATÓ TECHNIKÁK

2. Mi is valójában a kollektív tárgyalás? „Önkéntes tárgyalás a munkáltatók vagy munkáltatói szervezetek és a dolgozói szervezetek között, azzal a szándékkal, hogy szabályozza dolgozókra vonatkozó feltételeket és kondíciókat a kollektív szerződésen keresztül.”

3. Megegyezés vagy sem? • Ne felejtsük el: ez nem azonos a kollektív szerződéssel, mert a kollektív tárgyalás egy folyamatra utal, melynek eredménye lehet a kollektív szerződés. Tehát a kollektív tárgyalás nem mindig vezet el a kollektív szerződésig. • A kollektív tárgyalásnak az év minden napjának 24 órájában kell tartania. És nem létezhet olyan lényegtelen kérdés, amiért a szakszervezeti megbízottnak nem kellene alkudoznia.

4. Kikből építsünk csapatot? • Választott szakszervezeti vezetőkből vagy kinevezett dolgozói megbízottakból? • Aktív tapasztalt tagokból vagy „friss vérből”? • Megbecsült dolgozókból vagy „pózolókból”? • Szenvedéllyel elkötelezettekből vagy olyanokkal, akik csak formális kötelességüknek tesznek eleget? • Harcosokkal vagy a dolgokat könnyen vevőkkel? • Férfiakkal, nőkkel, kisebbséggel, sérült emberekkel, fiatalokkal?

5. A csapat, mint tükör A tárgyaló csoportnak a dolgozókat kell reprezentálnia vagy, ha ez nem lehetséges (létszám miatt), akkor egy kis tárgyalócsoportot és köré az összes dolgozót képviselő csoportot kell létrehozni. Annak érdekében kell így tenni, hogy össze lehessen gyűjteni az információkat a vállalatban dolgozó nők, lehetséges kisebbségek, fiatalok, stb. megoszlásáról, mely aztán felhasználható, mintegy érv a képviselőcsoport számára.

6. Mit tehet a csapat? • dolgozik az előkészítés és a tárgyalás minden pontján • összegyűjti és analizálja az információkat a tárgyalást megelőzően

7. Mit szükséges a csapatnak tudnia? • Tárgyalás folyamata: tradicionális szokásokat és eljárásmódokat az adott vállalatnál. • Alapvető tárgyalási képességek: tekintetbe véve a különbségeket a csatázás és a tárgyalás között. • Használja a szakszervezet és a tagok segítségét, amikor zsákutcába kerül.

8. Mit szükséges ismerni a tárgyalásokat megelőzően? • szakszervezet, tagok • részletes információ a tagokról • szakszervezet általános helyzete és anyagi kondíciója • naprakész információ az aktuális bérekről, juttatásokról, rangsorolásról, tagok pozíciójáról • tagok hajlandósága és képessége, hogy segítse a szakszervezetet a sztrájkban • mit várnak el a tagok – mind nők és férfiak – a tárgyalásoktól

9. Miért kell felmérést készíteni a dolgozókról? • Tárgyalásokat megelőzően elterjedt, hogy a szakszervezet felmérést készít tagjairól, hogy elképzelése legyen arról, milyen változásokat szeretnének az emberek látni majd a szerződésben. A legjobb az lenne, ha az összes dolgozót megkérdezhetnénk, mivel a kollektív tárgyalás eredményezte előnyök mindenkit érintenek. • A jó kommunikáció a dolgozókkal emelheti a szakszervezet imázsát. • Felmérést/kérdőívet nagyon pontosan elő kell készíteni és az előzetes felmérések elvégzése után kell lefolytatni, így a szakszervezetnek már lesz ötlete, hogy milyen típusú kérdéseket tegyen a napirendi pontok közé.

10. Mit kell tudni a munkáltatóról? • teljes pénzügyi helyzet • szerep, társadalmi szerep • ágazati versenytársak • jövőbeli tervek • menedzsment • jelenlegi és múltbeli kollektív tárgyalások megállapodásai

11. Mit kell tudni az ország politikai, szociális és gazdasági helyzetéről? • Törvényhozás (Munka Törvénykönyv) • Ratifikált ILO konvenciók (No. 144, 172) és egyéb kötelező nemzetközi megállapodásokat, ahol alkalmazható • Gazdasági trendek, jövőbeli projektek • Átlag bérek, juttatások, kondíciók • Fő munkáltatók • Turizmus szektorra általánosan vonatkozó kollektív szerződés • Infláció, trendek • Munkanélküliségi ráta, trendek • Minimális szabályozás a bérekre, juttatásokra, munkavégzési kondíciókra • Tilalmak/szabályozások a szakszervezeti akciókra és sztrájkokra

12. Összefoglalva a következőket tetted (1) • Összegyűjtötted az összes szükséges információt a munkáltatóról és az ország helyzetéről. • Felmérted mit akarnak és várnak el a tagok a megállapodástól. • Analizáltad a korábbi megállapodásokat és a kapott információkat.

13. Összefoglalva a következőket tetted (2) Áttekintetted: • Hogyan rendelkezik az előző szerződés a nemi egyenlőségről és a hátrányos dolgozókról? • Megvédi-e a dolgozókat, akiknek családi kötelezettségei vannak? • Mennyit nyújthat a munkáltató? • Kik a szövetségeseink? • Hogyan gyakorolhatunk nyomást a munkálatóra, ha a dolgok keménnyé válnak?

14. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (1) 1. Határozd meg a céljaidat • Tisztában vagy vele mit akarsz elérni? • Világos ez a tagok számára? • Mi a legalsó szinted? • Mi az alternatív napirended? • Határozd meg az optimális és minimális céljaidat.

15. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (2) 2. Dolgozd ki a napirendet • A javaslat létrejöhet számos forrásból, mint felmérés a tagok között, szakszervezeti megbeszélések, múltbéli megállapodások áttekintéséből. • A szakszervezet komoly választás előtt áll, amikor a tárgyalási pontokat összeállítja. Reprezentálniuk kell a tagok akaratát és a legjobb eséllyel kell rendelkezniük a siker eléréséhez. • Tradicionálisan a megtárgyalandó kérdéseket érdemes monetáris és nem monetáris részekre bontani (pl. monetáris: 5% béremelés, nem monetáris: flexibilis munkaidő, stb.)

16. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (3) A. Egyensúly megteremtése a munka és család között • Tradicionális előírások (szabadság és szabadnapok száma) • Előírások, melyek engedélyezik, hogy bizonyos időt a családdal tölthessünk vagy fizetett szabadidőt biztosít családi krízis esetén • Túlóra, rendelkezésre állás esetén is megfontolhatóak rendelkezések, mivel a munkavállalók a családdal eltölthető időt áldozzák fel • Műszakpótlék, mely kompenzálja a normális életmenet megszakítását

17. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (4) B. Hátrányos/gyenge dolgozók • Hátrányos, gyenge dolgozók a nők, fogyatékosok, etnikai kisebbségek, regisztrálatlan dolgozók, stb. • Minden olyan dolgozó, akit diszkriminálnak és másképp kezelnek

18. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (5) C. Tradicionális alapkérdések • Bérek, munkaidő, műszakpótlékok • Járulékos egészség és nyugdíj kedvezmények, juttatások • Alkalmazási körülmények/feltételek, elbocsátás, végkielégítés, stb. (Ezen kérdések megtárgyalása nagy hatással van életünkre. Meghatározza hogyan lakjunk, milyen autót vehetünk, és szegények vagy gazdagok leszünk-e mire megöregszünk.)

19. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (6) 3. Javaslatok rangsorolása Következőket kell megfontolni az osztályzás során: • Tagság kívánságai és támogatása • Nehézség/könnyebbség elérni valamit • Nehézség/könnyebbség megmozdítani a támogatókat valamiért • Hatás a tagokra, szakszervezetre

20. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (7) 4. Javaslatok rögzítése írásban • Amikor a rangsor kész és osztályozott, meg kell adni a végső formáját, illetve meg kell minden taggal ismertetni, hogy elfogadják és támogassák • A szakszervezet javaslatait írásos formában a menedzsment részére kell bocsátani a tárgyalás előtt. • Általában ez csak a javaslatok felsorolása és nem a pontos nyelvezet, amit a végső szerződés tartalmazni fog.

21. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (8) Alapvető szabályok a szerződés nyelvezetét illetően: • Legyen olyan egyszerű és világos, amilyen csak lehet • Kerülje a feltevéseket és a „feltételes módot” (legyen specifikus és részletes) • Meg kell egyezni a definíciókban (ne csak feltételezzük, hogy mindkét oldal számára ugyanazt jelentik azok a szavak)

22. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (9) 5. Javaslatok számszerűsítése • Tudod-e mennyibe kerülnek a javaslatok? (pl. béremelés, több szabadság költségvonzata) Így a szakszervezet tudja mennyi pénzt kér a munkáltatótól, hogy elköltsön. • Rangsort használva kell kiszámolni a minimum és maximum költségét a javaslatoknak.

23. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (10) 6. Alternatív javaslatok kialakítása • Legyél rugalmas, mindig felkészült a változásokra, tehát rendelkezz alternatívákkal! • Rendezz „brainstormingot” vagy szerepjátékot annak érdekében, hogy megtaláld ezeket!

24. Tervek kidolgozása és tárgyalási stratégia (11) 7. Alsó határ ismerete • Fontos kérdés: Mi az abszolút minimum, amit még elfogadnál? A tárgyalás előtt mindig kell elképzelésnek lennie erről. • Az alsó határ meghatározásához a szakszervezetnek először az elvárásokat kell megfogalmaznia.

25. Tárgyalóasztalnál (1) 1. Tárgyalás szintjei • Bevezető szint: alapvetően a tárgyalási atmoszféra megteremtése a cél • Nyitó szint: javaslatok ismertetése, majd a másik oldal meghallgatása és megértése • Felderítő szint: maga a tárgyalás, a leghosszabb szakasz. Ez a folyamat szíve, ahol a javaslatokat megtárgyalják, ahol a felek állást foglalnak, tesztelik az elképzeléseket, és a problémák megoldását keresik. • Záró szint: megegyezés, legalábbis alapelvekben, illetve ennek írásos rögzítése. Ezen a ponton a folyamat befejeződhet vagy próbaszerződés jön létre vagy kinyilváníthatják a felek, hogy zsákutcába kerültek.

26. Tárgyalóasztalnál (2) 2. Kommunikációs képességek Hogyan határozható meg a jó párbeszéd? • Megértésen alapul. Nem azt jelenti, hogy egyet kell értenünk a másik oldallal, hanem meg kell értenünk azt. Hasonlóan, nekik is meg kell érteni a mi érdekeinket, még ha nem is értenek vele egyet. • Nem lehet bíráló. Nem szabad azonnal vitába szállni a másik féllel. • Nyitottság, tisztelet, empátia és kíváncsiság jellemzi a viselkedést.

27. Tárgyalóasztalnál (3) Tárgyalócsapat kommunikációs szabályai • Néha a szakszervezet szóvivőt használ, aki viszi a tárgyalást, és ő szólaltatja meg a többieket. Más esetben a csapat minden tagja szabadon vagy a tervezetnek megfelelően beszélhet. • El kell dönteni előre, hogy mikor, ki beszél • A csapattagok közötti nézeteltéréseket a tárgyalóasztaltól távol kell elrendezni (pl. szünet kérésével) • Sosem szabad egyedül menni egyetlen megbeszélésre sem

28. Néhány alapvető útmutatás a tárgyalóknak (1) 1. Soha ne szakítsd meg a társad (probléma esetén írd egy papírra, amit tudatni szeretnél és csúsztasd át vagy kérj szünetet). 2. Soha ne menj egyedül tárgyalni. Kettőnél kevesebb képviselő soha ne legyen. 3. Készülj fel a legrosszabbra és a legjobbra. A tárgyalási stratégiának az elejétől a végéig jól átgondoltnak kell lennie. Legyél rugalmas, de tudd, hogy milyen végső kimenetelt szeretnél. 4. A cél, elérni a megállapodást és építeni a szakszervezet. Ám tökéletes megállapodás sosem születik. A kompromisszum nem a legszebb megoldás, mégis jobb egy szilárd alap, amelyre lehet építeni a szakszervezetet, mint semmi.

29. Néhány alapvető útmutatás a tárgyalóknak (2) 5. Kommunikálj a tagsággal, hogy pozíciód biztosan a tagok szükségleteit és kívánalmait tükrözze. 6. Ismerd meg a folyamatokra vonatkozó törvényeket és szabályokat az adott területen. (pl. van-e kötelező sztrájk bejelentési kötelezettség? határidők?) 7. Gondosan válaszd meg a szavaidat: „mondd, ahogy érted és értsd úgy, ahogy mondod”.

30. Néhány alapvető útmutatás a tárgyalóknak (3) 8. Tisztázd a szerződés feltételeit a későbbi félreértések elkerülése végett. 9. Ne felejtsd el, hogy a szerződés nem ér semmit, ha nem teljesíthető. 10. Ha sztrájk lehetséges, tervezd meg előre. A jól előkészített sztrájk az, amelyikre valószínűleg nem is lesz szükség.

31. Néhány alapvető útmutatás a tárgyalóknak (4) 11. Hagyd a másik felet, hogy a gőzt kiengedje. Néha a legjobb stratégia az, ha eközben csöndben figyelsz a támadás méltatása nélkül. 12. Ne mosolyogj, mindig legyél komoly, ahogy a megtárgyalandó kérdések is komolyak.

32. Zsákutca és hogy lehet kijönni belőle (1) A tárgyalási folyamat azon pontján keletkezik zsákutca, amikor mindkét fél kinyilánítja, hogy további előrehaladás az egyetértés elérésében nem lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy gyakran az egyik fél azt hiszi, hogy a tárgyalás holtpontra futott, míg a másik esetleg nem.

33. Zsákutca és hogy lehet kijönni belőle (2) Ha a zsákutca bekövetkezik, milyen lehetőségei vannak szakszervezetnek? • új szövetségeseket találni • szakértőket megnyerni • nyomás (média használatával) • békéltetés és közvetítés • sztrájk • napirend megváltoztatása

34. Tárgyalások utáni nyomon követés (1) 1. Szerződés elfogadása Általában a tárgyalásban résztvevő csapat beleegyezésére van szükség, ami a szakszervezet vezetősége.

35. Tárgyalások utáni nyomon követés (2) 2. Szerződés teljesítése El kell magyarázni a tartalmát: a. Egyrészt szóban, szakszervezeti megbeszélés vagy más összejövetel keretében, másrészt írásban, összefoglalva a legfontosabb változásokat. b. A megbeszéléseken időt kell hagyni kérdésekre és vitákra. c. Oktatni kell a dolgozókat a szerződésről.

36. Tárgyalások utáni nyomon követés (3) 3. Szerződés alkalmazása Jogi alkalmazás: legtöbb helyen az aláírt kollektív szerződés jogerős szerződés a felek között, és alkalmazható, érvényesíthető a bíróságon.

37. Tárgyalások utáni nyomonkövetés (4) 4. Nyomás a munkáltatóra Ugyanolyan módon, ahogy a szakszervezet nyomást gyakorol a munkáltatóra, hogy legyen szerződés, ugyanígy elérheti, hogy alkalmazkodjon is hozzá. a. Munka beszüntetéssel, társadalmi vagy politikai nyomással, illetve tömeg támogatással vagy más taktikával. b. Minden taktikának stratégiailag alkalmazhatónak kell lennie, a munkáltatóról lévő információkra alapulva, világos céllal. c. Amikor munkáltató egyetért a követeléssel, és megmarad a szerződés mellett, a nyomásnak vége.

38. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!