I. A gazdasági elemzés általános vonásai

1. I. A gazdasági elemzés általános vonásai

2. 1.A gazdasági elemzés fogalma, célja,feladata és tárgya • Fogalma: olyan módszer, amellyel - a gazdasági vezetés részére a tájékoztatás biztosított - a vállalkozás tevékenysége megismerhető, bírálható és tovább fejleszthető - a gazdálkodás és fejlesztés, a vállalkozás eredményének vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység

3. Célja: Feltárja és számszerűleg értékeli azokat a körülményeket, • - amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, • - a vezetés döntéseinek előkészítését • - megtett intézkedések végrehajtását A céltudatos intézkedések nélkülözhetetlen előkészítő eszköze!

4. Feladata: A hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése, a különböző variációk kidolgozásával az optimális döntés elősegítése. Ennek érdekében: - a gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak előkészítése - a fejlődési tendenciák mérése - a feladatok végrehajtásának minősítése, az elérések okainak feltárása - a kapacitáskihasználás mérése, a belső tartalékok feltárása

5. - a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata - a gazdálkodás ellenőrzése Tárgya: A vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési, termelési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése.

6. Az elemzés alapjául szolgáló információk: - a számvitel - a statisztika - a tervek - a különböző szabályzatokban rögzített nyilvántartások külső és belső információi - a hatályos jogszabályok

7. 2. A gazdasági elemzés fajtái, szakaszai • Különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: • az elemzés időpontját tekintve = vezetői döntéseket előkészítő (előkalkulációs jellegű) =végrehajtás szakaszában készített (operatív) =időszaki elemzés (utókalkulációs jellegű, revíziós elemzés)

8. Terjedelme szerint: = Átfogó = Részleges Átfogó: - a vállalkozás egészét teszik a vizsgálat tárgyává, vagy - egy- egy témát teljes mélységében vizsgál (pl. a vállalkozás tárgyi eszköz gazdálkodását) Részleges: - egy-egy szervezeti egység gazdálkodását vizsgáljuk, vagy - egy feladat teljesítését elemezzük, vagy - egy meghatározott témán belül egy részterülettel foglalkozunk

9. Statikus és dinamikus - statikus: a jelenségeket álló helyzetben vizsgálja (pl egy adott időpontban a készletáll.) - dinamikus: a fejlődést, a változást elemezzük

10. Az elemzéshez használt adatok milyensége szerint: = műszaki-gazdasági elemzés = gazdasági elemzés Müszaki, gazdasági elemzés: a természettudományokkal leírható összefüggéseket vizsgáljuk (Pl. üzemanyag felh.) Gazdasági elemzés: mindig az értékadatok alapján történő vizsgálatot jelent, középpontjában a vállalkozás eredményelemzése

11. 3. A gazdasági elemzés módszerei • Az elemzés céljának, a vizsgált tevékenység jellegének megfelelően kell megválasztani. • Végrehajtható : - deduktív (levezető) és - induktív (felépítő) módszerrel deduktív: - átfogó eseményekből kiindulva a részeredmények felé haladunk, - a vizsgált jelenségeket elemeire bontjuk - a felbontás során figyelemmel kell lenni az ok-okozati összefüggésekre

12. Induktív: - az egyszerűbb tevékenységből az átfogóbb, összetettebb felé halad - kiindulás a részletekből történik - az összefüggések ismeretében, a gazdálkodás törvényszerűségeit figyelembe véve kalkulációk készítésével jutunk el a jelenségek elemeihez, majd a jelenségekhez - a jelenségeket mindig kölcsönös kapcsolatban, egymástól való függőségükben , fejlődésük irányában kell vizsgálni

13. A gazdasági elemzés módszerei az elemzés három szakaszában eltérőek:

14. - fel kell tárni a gazdasági összefüggéseket - ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni, ez az elemzés legfontosabb követelménye - fő cél az un. eredendő okok megkeresése - az okok láncolatában visszafelé kell haladnunk, amíg az alapvető okot meg nem találjuk - fel kell tárni a gazdasági és műszaki összefüggéseket - elő kell segíteni a hibák és a hibákat előidéző okok feltárását - az ok-okozati összefüggés teljes láncolatát kell feltárni,mert az elemzés csak így segítheti a gazdálkodás sikeres megvalósítását

15. 4. Az elemzési feladat végrehajtása • Az elemző munka megkezdése előtt pontosan meg kell határozni • Az elemzés célját • Területét • Terjedelmét • Mélységét Az elemzési feladat fontosabb elemei: • Adatok kijelölése, gyüjtése,ellenőrzése,egyszerűsítése • Adatok feldolgozása, ezen belül

16. = az adatok csoportosítása, összehasonlítása • = különféle számítások, értékelések elkészítése • = eltérések okainak számszerűsítése a)Az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gyűjtése egyszerűsítése - az elemzés céljának megfelelően kell kijelölni és összegyűjteni - meg kell győződni az adatok megbízhatóságáról, számszerű helyességéről (szükség esetén ellenőrzés) - minden olyan információ forrást igénybe kell venni, amely segíti a helyes következtetések levonását, az adatok hosszabb időt figyelembe véve azonos tartalommal álljanak rendelkezésre - a felhasznált adatok egyszerűsíthetők

17. b) Az adatok csoportosítása, összehasonlítása • Csoportosítás • Az elemzés céljának megfelelően csoportosíthatjuk az adatokat • Csoportosítás lehet: - területi - időbeli - minőségi - mennyiségi ismérv szerint.

18. Csoportosítás eredménye = statisztikai sorok • Statisztikai sorok lehetnek • Területi, • időbeli, • minőségi, • mennyiségi statisztikai sorok • Lehetnek még leíró sorok, amelyek különböző fajta adatokat tartalmaznak

19. Statisztikai sorok egymással összekapcsoltan statisztikai táblák formájában jelennek meg • Statisztikai tábla lehet: • Egyszerű (nem tartalmaz csoportból származó adatokat) • Csoportosító (egy ismérv szerinti csoportosított adatokat tartalmaz) • Kombinációs (legalább két ismérv szerint csoportosítja az adatokat)

20. Adatok összehasonlítása • Összehasonlítás módszere: két vagy több adat szembeállítása, egymáshoz való viszonya • Kifejezhető: • együtthatós vagy • százalékos formában Fajtái: • Megoszlási viszonyszám (résznek az egészhez viszonya) • Dinamikus viszonyszám (időbeli változást elemezzük)

21. Lehet: - bázis - lánc viszonyszám Bázis viszonyszám: az idősor adatai mindig egy állandó bázisként meghatározott időszak adataihoz viszonyítjuk. Láncviszonyszám: Az idősor adatait közvetlenül a megelőző időszak adataihoz viszonyítjuk.

22. Teljesítmény viszonyszám: az összehasonlítás tárgyát képező adat a tényleges teljesítményt fejezi ki. Ezt viszonyítjuk az optimális normához vagy tervhez. Koordinációs viszonyszám: a csoportosítás során keletkezett statisztikai sor részadatait viszonyítjuk egymáshoz Területi összehasonlító viszonyszám: területi sorokból számítunk viszonyszámot Intenzitási viszonyszám: különböző fajta adatokból képezhető leírások elemzéséhez használható

23. Bázis: olyan időszakok adatát helyes választani, amelynek nagyságát kivételes, véletlen körülmények nem befolyásolják • Jelölhető: • Előző év • Előző tervidőszak utolsó éve • A tervidőszak első éve • Több év átlaga

24. C) Különféle számítások, értékelések elkészítése • Mutatószám: gazdasági jelenségeket , összefüggéseket és eredményeket mennyiségileg jellemző szám • Lehet: • abszolút szám (számlálás, mérés) • származtatott szám (több abszolút számból számítjuk • Fajtái: • Viszonyszámok • Átlagok • indexek

25. Csoportosításuk: Kifejezési módjuk szerint • Természetbeni, naturális mutatók • Értékbeni mutatók Bennük foglalt feladatok szerint mennyiségi mutatószámok minőségi mutatószámot Minőségi mutatószámon belül műszaki-gazdasági gazdasági mutatószámok

26. Képezhetők: terv- és tényadatok felhasználásával, de viszonyítási alap lehet valamilyen norma is. • Átlagok: • Számított középérték (számtani, mértani, harmonikus, négyzetes) • Helyzeti középérték (modus, medián)

27. Számtani átlag: • egyszerű: az átlagolandó értékek csak egyszer fordulnak elő • Súlyozott: egy-egy átlagolandó érték többször is előfordul Mértani átlag: az átlagolandó értékek szorzata közvetlen tárgyi lejtéssel bír. Láncviszonyszámok alapján a fejlődés átlagos ütemét mérhetjük vele Harmonikus átlag: az átlagolandó számok reciprok értékei összege. (súlyozott, ha egy átlagolandó érték többször is előfordul) Négyzetes átlag: az átlagolandó értékek négyzet- összegének van tárgyi értelme

28. modusz: a sorban leggyakrabban előforduló érték • medián: az a középérték, amelyiknél ugyanannyi kisebb, mint nagyobb érték fordul elő a sokaságban. • Kronológikus átlag: ha hosszabb időszak egészéről kívánunk összképet alkotni, állapot idősort vizsgálunk. • Számítása: első és utolsó adat felének, valamint a közbenső adatok teljes értékének összegét eggyel kevesebbel osztjuk, mint ahány adatunk van.

29. Indexek: idősoros elemzéshez használjuk. • Számítása: valamilyen szempontból együvé tartozó, de az adatok jellegét tekintve különnemű, közvetlenül nem összesíthető mennyiségek együttes, átlagos változását mutató összetett dinamikus viszonyszám • Fajtái: • Érték • Volumen • Ár index

30. Értékindex: a termelési érték(árbevétel) átlagos változását mutatja • Árindex: az árak változásának hatását mutatja • Volumenindex: a mennyiség változásának hatását mutatja • Képletek: • Értékindex: Σq1p1 /Σq0p0 q:mennyiség, p: ár

31. Árindex: Σq0p1/Σq0p0 vagy Σq0p0 / Σq1p0 • Volumenindex: Σq1p0/ Σq0p0 vagy Σq1p1/ Σq0p1 • Indexek közötti összefüggés: Volumemindex * értékindex= árindex

32. D) Az eltérések okainak számszerűsítése • Módszerei: • Tervektől, bázistól való eltérés nagyságának megállapítása • Eltérések okainak megállapítása • Módszerei: • - láncbehelyettesítéssel • - abszolút különbözetek módszerével • - százalékos eltérések módszerével

33. Standardizálást alkalmazunk és minden esetben csak egy tényezőt tekintünk változónak, a többi standard marad • Csak akkor alkalmazható, ha az elemzés tárgyát jelentő mutatószám az alkotó tényezők hozadékaként állítható elő.

34. E) Gazdasági számítások: • Tevékenységek folyamatos célja mindig valamilyen eredmény • Az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát • Gazdaságosság: relatív fogalom, mindig több legalább két változatot kell összehasonlítani, hogy megállapíthassuk melyik a gazdaságosabb, értékelése különböző számítássorozattal történhet. • Gazdaságossági számítások mutatószámának formája lehet – hányados vagy egyéb forma

35. Hányados forma • Egységnyi ráfordításra jutó = E/R (gazdaságosság egyenes mutatószáma) • Egységnyi eredményre jutó = R/E (gazdaságosság fordított mutatószáma) • Egyéb forma • szélsőérték-számítás (pl. az adott eredmény mikor érhető el minimális ráfordítással, vagy az adott ráfordítás mikor hoz maximális eredményt) • Gazdaság kalkuláció • Mátrix számítás • Matematikai programozás

36. F) gazdasági kalkulációk készítése • Elemzés alapja: a döntési változatok várható hatásait felmérő gazdasági kalkuláció • Elemzés célja: a lehetséges változatok közül a legkedvezőbb kiválasztása, az optimális intézkedések biztosítása • Gazdasági kalkuláció: vezetői döntést előkészítő vagy ellenőrző számítás • Gazdálkodás bármely területén végezhető • Egy meghatározott időszakban elérhető hozam számításaira épül

37. Nem termékszinten,hanem a döntésnek a vállalkozás egészére gyakorolt hatását méri fel. • Elkészítésük ideje szerint lehet • - előkalkuláció • - utókalkuláció • Módszerei: a kalkuláció konkrét tárgya szerint rendkívül változatosak lehetnek. Az alapvető módszerek azonban hasonlóak, de speciális módszerekre is szükség lehet • Alapvető módszerei s fedezeti költségszámítás értékelési sajátosságait hasznosítják.

38. Gazdasági döntéseket megelőző és ellenőrző kalkulációk sémája: 1.Értékesítés nettó árbevétele 2.Értékesítés közvetlen önköltségei 3.Fedezeti összeg (1-2) 4.Értékesítés közvetett költségei 5.a)Egyéb bevételek (+) b)Egyéb ráfordítások (-) 6.Üzemi(üzleti) tevékenység eredménye (3-4+5)

39. Árbevétel: a teljesítés időszakában értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások ellenértéke • Értékesítés közvetlen önköltsége: az értékesített termékek, anyagok, áruk teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei • Értékesítés közvetett költségei: az értékesítés költségei, az igazgatási költségek és az egyéb általános költségek