C Y P R U S

1. C Y P R U S Nevezetességek: Kerínai-hegység: A Kerínia-hegység egy hosszú, keskeny hegylánc, amely megközelítőleg 160 kilométer hosszan fut végig Ciprus északi partvidékén. A hegység jellemzően mészkőből és márványból áll. Legmagasabb pontja a Kiparisszóvunosz néven is ismert. E nevet időnként az egész hegységre kiterjesztve is használják. Legmagasabb pont: Kiparisszóvunosz (1024 m) Közet: üledékes kőzetek Hosszúság: 160 km Tróodosz-hegység: A Tróodosz-hegység Ciprus legnagyobb hegyvonulata. A hegység a sziget nyugati felén helyezkedik el, legmagasabb pontja az 1952 méter magas Ólimbosz-hegy. A hegység mind kulturális, mind földrajzi, mind földtani és kőzettani értékekben gazdag. 1985-ben kilenc, majd 2001-ben egy további 11-16. századi templom és kolostor került fel az UNESCO világörökség listájára, a bennük fellelhető bizánci korszakból származó festmények miatt. A hegységben található többek között Ciprus legnagyobb kolostora a Kykkosi-kolostor, aminek szerzetesi éveinek kezdetén lakója volt III. Makariosz érsek, Ciprus első elnöke is. Kükkosz kolostor: A hegység jelentős része a közel tízezer hektár kiterjedésű Tróodosz Nemzeti Parkhoz tartozik. A gazdag (770 fajból álló) növény- illetve állatvilág mellett a területen geológiai szempontból érdekes képződmények is találhatók. A nemzeti park területén körülbelül 50 kilométernyi tanösvény található. A hegység a téli időszakban fontos télisport célpont, a tél elmúltával pedig rengeteg kirándulóhelyet kínál. A tavasz egy rövid szakaszában a még üzemelő sípályákról egy óra alatt elérhető a már élvezhető hőmérsékletű tenger. A hegységben számtalan hegyi falu található, amelyek egyedülállóan békés hangulatuk mellett olykor egyedi értékeket is hordoznak, mint például Lefkara amely több száz éves hímzés- és csipkekészítő hagyományáról és ezüstművességéről híres. Értékei miatt a Tróodosz fontos turisztikai célpont, amelyet a szigetre érkező évi több millió turista jelentős része meglátogat. Ólimbosz: Az Ólimbosz vagy más néven Kionísztrasz Ciprus legmagasabb hegye, amely a Tróodosz-hegységben, aLimassoli Kerületben, Limassol városától 34 kilométerre található. A csúcs közelében megtalálható ofiolit miatt a hegy geológiai szempontból is érdekes. A hegy a Tróodoszi Nemzeti Erdőpark területén található és – a Tróodosz-hegység többi részéhez hasonlóan – a sziget egészéhez viszonyítva csapadékosabb és hűvösebb. Elhelyezkedése: Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km². A sziget a Földközi-tenger keleti medencéjében található, Törökországtól kb. 70 km-re délre, Szíriától kb. 100 km-re nyugatra. Fekvése Földközi-tenger Terület 9251 km² Hosszúság 225 km Szélesség 90 km Jellemző növényei: ciprusfélék Elhelyezkedésük: Az északi földgömb melegebb vidékein, különösen Perzsia, Kelet-India, Mexikó és Kalifornia hegyvidékein honosak. Perzsiából az iráni nép tűzimádó kultuszával terjedtek nyugat felé, mert kemény, illatos és égetve is kellemes szagot árasztó fájukat örökkévalónak és elpusztíthatatlannak tartották. A ciprus fájából teherhajókat, templomajtókat, koporsókat, emléktáblákat és istenszobrokat is készítettek. Jellemzők: A kifejlett fák kérge általában narancsszín-vörösbarna árnyalatú, vastag és szálas, gyakran függőleges irányban hámlik, egyes fajok esetében azonban sima, kemény, négyzetesen törő. Jellemzően pikkelylevelük van, amelyek nemtől függően vagy spirális, egymással 90 fokot szöget bezáró párokban; vagy 3-4 tagú spirálokban helyezkednek el. Virágaik általában egyivarúak, tehát van porzós és van termős virág, szélbeporzásúak, pollenjeik légzsákosak. A porzók barkaszerű csoportokat alkotnak. Az elfásódó termőlevelek füzérszerű csoportja a toboz, amely 2-3 év alatt érik meg. Az alapfajokat magvetéssel szaporítják, fajtáit pedig oltással Felhasználása: A ciprus régente híres építő- és haszonfa, melyet az ókorban hajóépítésre, istenek és bálványok faragására, az egyiptomiaknál múmiakoporsók készítésére használták. Éghajlata: A sziget mediterrán éghajlatú, forró csapadékban szegény nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemzik. A csapadék éves mennyisége átlagosan 480 milliméter, de az egyes területek között jelentős eltérés található: a hegyvidékeken 450 – 1100, a síkságokon és tengerparti területeken 300 – 350 milliméter. Hó az alföldeken ritka, jellemzően csak 1000 méter felett, a hegységekben esik december és április között – a Troódoszon akár síelésre alkalmas mennyiségben is. A hőmérséklet a tengerszint feletti magasság szerint változik, a hegyekben alacsonyabb, az alföldeken magasabb. Az átlagos hőmérséklet januárban 10, júliusban 35 °C. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 45,6 °C volt, amelyet 2010 augusztus 1-jén mértek. Tengere: A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika. Területe mintegy 2 520 000 km² (a Márvány-, a Fekete- és az Azovi-tengerrel együtt 2 966 000 km²). Átlagos mélysége 1500 m, legmélyebb pontja 5267 méter, a jón-tengeri Calypso-árokban. Partvonalának hossza kb. 46 000 kilométer. Kelet-nyugati irányú kiterjedése az ázsiai partoktól Gibraltárig csaknem 4000 kilométer.