Helyi gazdaságfejlesztés – vidéki munkahelyteremtés

1. Helyi gazdaságfejlesztés – vidéki munkahelyteremtés Előadó: Kőváriné dr. Bartha Ágnes elnök Mórahalom, 2011-05-19

2. Előzmények: Válogatás a kamarai közhasznú munkákból 1996-2011 • Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója mezőgazdasági fejezetének elkészítése. (1996.) • Dél-alföldi regionális erdőtelepítési stratégia kialakítása (1999-2000. PHARE program) • Dél-alföldi régió hungarikumainak és speciális termékeinek marketing stratégiája. • Kecskemét és Kiskunfélegyháza kistérségek az agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja agrárfejezetének összeállítása. (1999.) • Kiskunhalas és Kiskőrös vidékfejlesztési kistérség SAPARD programjának témavezetése – elemző stratégia, operatív. (2000.) • Tanfolyamok: kecsketenyésztés, minőségi sertéstenyésztés, biogazda tanfolyam gyógynövényismerő és termesztő, csomagolási ismeretek, marketing ismeretek minőségbiztosítási, kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és - értékesítés • A Széchenyi terv keretében valósult meg a Duna-Tisza köze hungarikumainak, kiemelkedő termékeinek összegyűjtése és katalógusban való közreadása (SZT-RE-2), • Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi szakmapolitikai programja (2001), • Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja (2002), • Bács-Kiskun megye agrárgazdaságának EU csatlakozása felkészítési programja (2002). • A Homokhátság szárazságtűrő és alternatív növények termesztési gyakorlatának kialakítása és piacra jutásának elősegítése és kapcsolódó projektek(2002 – 2007). • Duna-Tiszaköze agrár- és vidékfejlesztéséért konferencia sorozat: (2003-2004) • “Trainingmaterial of herbsforsupportingfor SMES” Acronym: HERBS (2010-11) Leonardo da Vinci

3. A direktértékesítés helye, szerepe A helyi gazdaságfejlesztés célja, hogy kiépítse egy térség gazdasági kapacitását annak érdekében, hogy biztosítsa a térség gazdasági jövőjét, és a népesség megfelelő életszínvonalát. Ez egy olyan folyamat, melyben az állami és az önkormányzati, a vállalkozói és a magánszektor partnerei közösen dolgoznak azért, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a gazdasági növekedés és a munkaerőpiac számára.

4. Üzleti inkubátorok Egy olyan gazdasági fejlődést elősegítő eszköz, melyet elsősorban arra dolgoztak ki, hogy előremozdítsa egy településen új vállalkozások létrejöttét egy bizonyos épületen vagy területen belül. Az üzleti inkubátorok különböző támogató szolgáltatásokkal segítik elő az üzleti élet előmozdítását, mint pl. a fejlődő vállalkozások adminisztratív segítésével, marketing tervek kidolgozásával, menedzsment képességek fejlesztésével, tőkeszerzéssel, és egyéb specializált szolgáltatások biztosításával. Továbbá rugalmasan bérelhető területeket kínálnak, ahol meg lehet osztani a felszerelést és az adminisztratív szolgáltatásokat a központilag fenntartott munkahelyeken. Helyi gazdasági fórum: Ez egy koordináló mechanizmus, mely azért jön létre, hogy biztosítsa a helyi gazdasági szolgáltatások fejlesztését és korszerűsítését. Helyi szereplők (Stakeholders): Olyan egyének és csoportok, akiknek valamilyen érdekeltségük van a szóban forgó ügyekben. Résztvevőként általában a saját érdekeiket képviselik.

5. Vállalkozás beindító támogatás Azon szolgáltatások teljes körét foglalja magában, amelyekre azoknak van szükségük, akik először kezdenek valamilyen üzleti vállalkozásba. Ezek közé tartozik a képzés, az üzleti tanácsadó szolgáltatás, a vállalkozói a hálózatok kiépítése, a mentor-programok, anyagi támogatás (ezen belül a segélyek, a hitelek, a kamattámogatás a hagyományos módszerek közé tartoznak; a gazdasági támogatásnak ennél sokkal innovatívabb formája az, amikor megpróbálunk bevonni egy vállalkozásba a közpénzeken kívül minél több magántőkét.) Vállalkozás megtartó stratégiák Ennek a szisztematikusan felépített stratégiának az a célja, hogy a helyi cégek elégedettek legyenek és ne mozduljanak el jelenlegi helyükről. Ezek a módszerek elsősorban azt célozzák, hogy a cégek képesek legyenek meggyürkőzni a változó gazdasági feltételekkel, segítenek új piacok felkutatásában és a még a cégen belüli problémák megoldásában is.

6. Direktértékesítési lehetőségek a közétkeztetésben Közvetlen cél: Biztonságos (egészséges, ellenőrizhető) élelmiszer a gyermekek és idősek részére; A mezőgazdasági termelés lehetőségeinek megtartása a családi gazdaságok számára Közvetett cél: Piac, értékesítési lehetőség a településen gazdálkodók számára Munkahely /részfoglalkoztatás/ teremtése, általában nőknek Előnyök: Csökken a segélyre szorulók száma Nő a gazdálkodás társadalmi megítélése, Épül a közösség, csökken a bizalmi deficit, Rövidül a terméklánc, csökken a környezetterhelés

8. 1. szakasz: Szervezés Agrárkamara, Polgármesterek találkozói, közös döntések: mit, miért, hogyan, mikor, kivel 2. szakasz: A helyi gazdaság feltérképezése Alapja: vidékfejlesztési program, települési tervek, kérdőívezés 3. szakasz: A program kialakítása A kedvezményezettek (gazdálkodók) és a szükségszerűen érintett szereplők érdekeinek összehangolása A végrehajthatóság érdekében szükséges előzetes döntések meghozása 4. szakasz: A program megvalósítása Problémák : intézmény fenntartói - élelmezésvezetői – gazdálkodói - logisztikai, stb. 5. szakasz: A program felülvizsgálata, időtáv módosítása, tartalom kibővítése, stb.

9. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Kőváriné dr. Bartha Ágnes Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Elnöke www.bacsmagrarkamara.hu www.kamra-tura.hu M: 06 30 955-9255