1 / 23

NŐÍRÓK

NŐÍRÓK. KAFFKA MARGIT, BERDE MÁRIA. INDOKLÁS. Méltatlanul háttérbe szorított szelete irodalmunknak: a XX. Század első felében élő 367 nőalkotó közül 1 került be az irodalmi kánonba;

megara
Télécharger la présentation

NŐÍRÓK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NŐÍRÓK KAFFKA MARGIT, BERDE MÁRIA

  2. INDOKLÁS • Méltatlanul háttérbe szorított szelete irodalmunknak: a XX. Század első felében élő 367 nőalkotó közül 1 került be az irodalmi kánonba; • A maszkulin kritika mostoha bánásmódja az idők folyamán:(Gyulai Pál alkatilag alkalmatlannak tartja mindenféle műalkotásra a nőt, Osvát Ernő számára az írónők tevékenysége nem több bájos jelenségnél, Német Gábor 2003-ban kirobbantja a „ridikül- vitát”); • A jelenség fonáksága ellen szót emel többek között: Török Sophie, Bán Zsófia, Weöres Sándor; • A „(…)kirakatba engedett nőírók- írónők- nőszempontú írók tehát végre kinyitották az ajtót a többieknek …” • Méltatóik: Ady, Móricz, Szabó Csaba, Szabó Magda; Balázs Imre József , stb;

  3. KAFFKA MARGIT(1880- 1918)Költő, író,publicista, tanár „Egész külön mítoszvilága, mondaköre és irodalma van az ember történetén belül az asszonyi sors különarcú tragikumának, amit e néhány szomorú szóba lehetne össze-foglalni: tehetetlenség és epedés, lekötöttség, várás, félés, tűrés; - szívós és gyötrő erőfeszítések a passzivitásból kitörésre (…) - a másik oldalon néhány elbűvölően gyönyörű életremeklés- (…) A legújabb idő – úgyszólva a szemünk láttára -nagy és hirtelen, válságos változásokat hozott az asszonyi lélekben; kifejlődött a new-woman (az új nőideál), az új asszony kétségtelenül értékes és egyre terjedő típusa.” Kaffka Margit: Az asszony ügye

  4. SZÍNEK ÉS ÉVEK • A „nő- kérdésre” keresi a választ; • Portelki Magda élete a konvencióknak való megfelelés története, maga is egy rítus; • Önmagát, saját szabadságát csak a konvenciókon kívül találhatná meg, de azok végigkísérik és meghatározzák életét; (hálóban vergődő hal); „Tudom, hogy egypárszor nagyot lendíthettem volna a sorsomon, egészen másfelé… De most már úgyis mindegy volna” • Az öregkor „szép, nagy csendessége” az a pont, ahol megszűnnek a konvenciók; • Kudarc ez, vagy a nő rátalálása önmagára emlékeiben, „ az önmagáért való csillogásban”?

  5. EMLÉKEK; EMLÉKEZÉS- REGÉNY NŐI OLVASAT FÉRFI OLVASAT • P.M. „olvassa újra” saját történetét öregasszony emlékezőként; • Az éppen- történő események sodrában a jeleneteken nem szembetűnő a felépítettség; • Inkább az emlékezésre magára vonatkozó mondatok teremtik meg az emlékezés műfaját a regényben; • Az emlékeknek szubjektivi-tásuk, ismerős voltuk válik hangsúlyossá; • Nincs egy már-jobban-tudó hang; • Nincs felszabdalt, keveredő időrend, amely a spontán emlékezés hatását keltené, hogy az emlékezés mechanizmusát hitelessé tegye;

  6. KIREKESZTETTSÉG- TÁVOLODÁS • Mások- által- élés filozófiája; • Gyermekkori játékuk Sándor öccsével: birodalmuk a felnőtt számára a bűn világává alakul át; Sándor őrülete a nő- szerepre- figyelő olvasatot arra irányítja, hogy a „saját szoba” , a magánvilág a nő számára tiltott övezet; „Te lány! Te kíváncsi liba, szégyelld magad!” • Tiltások által avatódik be a vagyoni konvenciók által (is) behatárolt nőszerepbe; a kötélverő lányával való barátkozásnak „nincs jövője.” • A felnőttek világából való kizártság; „Minket,gyermekeket kizárnak, és mellőznek mindenből a nagyok!” • A férfitársaságból való kizárások megélése;

  7. SZERELEM • P.M. szerelme „örökölt” szerelem; nemzedékek közötti folytonosság szabályozza; „Így, régi holmik, emlékek, adomák hogy összetapasztják a családot – mennyire emlékeztetik, hogy csak folytatói vagyunk az előttünk élt életeknek; és mindez valami nagy biztonságot jelent.” • Öröklődnek tárgyak, adomák, pletykák, rituálék: bálok, gardírozás, udvarlás; • Megélni szépen a szerelmet; „Virulni, páváskodni, elfogadni a hódolatot, kiélni fiatalon, kényünkre, táncosan, módosan minden szépet. Szépen a szerelmet!” • Fin’ amor- játék; Tabódi Endre:„… ha az a szó jutott eszembe >>asszony, nő<<, én mindig, öntudatlanul is magát értettem alatta. Mi ehhez képest az, hogy nem magával voltam egy fedél alatt huszonöt esztendeig?” Magda válasza: „Isten ments, hogy mi együtt éltünk volna! (…) De amit így az ember mondhat egymásnak, lássa, már tudom, hogy ez a legtöbb. A legnagyobb emberi ajándék a szó, a szó!”

  8. NŐI NETWORK- FÉRFI KLIENSEKKEL • 13 nőalak: úrinők, szolgáló- és parasztasszonyok, polgárasszonyok, dzsentri dámák kavarognak egymás körül • Sugdolóznak, egymás sorsát kibeszélik vagy világgá kiáltják, ki méltósággal és tartózkodón, ki hangos kacagással, ki kelletlenül, fogát összeszorítva, szemlesütve; • A férfi megjelenése hullámot ver, felgyorsítja a kavargást, amely elültével a maga ritmusát felvéve folytatja bejáratott köreit; • A férfitársadalom párhuzamos világot alkot politikájával, választójogával;

  9. NŐI NETWORK- FÉRFI KLIENSEKKEL(HÁLÓ)

  10. KI A VADÁSZ ÉS KI A PRÉDA? • A férfiak tartják forgásban a körülöttük nyüzsgő asszonynépet, minden őértük létezik; • A nő a férfiért küzd: „megfelelő” férjhez jutni kellő időben, aztán a házasságban kezdődhet a férficélokért küzdés; • Közben észre sem veszik, hogy nem saját életüket élik; • A háttérpozíció minden felelőssége rájuk hárul: uraik felettük állnak, a nők élete az ő szolgálatuk, mégis nagyon sok szálat ők mozgatnak a háttérből; • Csak férjek révén juthatnak előre, ha tetszik nekik, ha nem;

  11. A NETWORK MŰKÖDÉSE • Sajátos sorsközösség, láthatatlan fonál szövi egybe a női hálót; • Az álmodott karrier a nő számára önerőből nem érhető el, s nem építhető újjá; • A nő lehetőleg kösse le magát egy házasságban, különben kirekesztett lesz, és szabad prédává válik; • Kegyetlen farkastörvények szerint működik a network: óv – véd, míg a szabályokat betartja a nő, de keményen megtorol minden önállósodási kísérletet; • P.M. határpozícióban él: a régi világ már nem az övé, az újat még nem képes magáévá tenni; • Az oltáregylet titkárnéja: vágyálmának karikatúrája, a vágyott pozíciót az új Melanie - tanonc, Kallós Ágnes nyeri el;

  12. BERDE MÁRIA JULIANNA (1889-1949)Író, költő, műfordító, tanár „A Berde–életmű tenge-lyében az írónő küldetés-szerűen vállalt kedvenc témája áll: a férfi és a nő viszonyának örökké időszerű vizsgálata mellett az asszonyi lélek, érzelemvilág bemutatá-sa, s a fonákságok fel-tárása a nők társadalmi, erkölcsi megítélésében” (Molnár Szabolcs)

  13. TÜZES KEMENCE • Felvetett problémája: bűn és bűnhődés a szerelmi életben; • Példázat arról, hogy a szerelmi kapcsolatok meglazulnak, megtörnek a humánum törvényeit felforgató háborúk idején; • A regény a „győzedelmes lelkierő krónikája” (M. Sz.); • Berde: „ Két női nemzedéket kívántam szembeállítani, a nagyanyákatés az unokákat”

  14. A RECEPCIÓ- TÖRTÉNETBEN: Valentin Tascu:- „szerelmi költemény”; -„(szigorú és puritán)erkölcsi traktátus”; - „törvényes és törvénytelen Eroszról szóló lélektani mű”; Schöpflin Aladár: „ a megtévedt asszonyok regénye”; „erkölcsregény, de (…) lélektanilag bonyolultabb, mint erkölcsileg”; Szentimrei Jenő, Jancsó Elemér, Kovács György a legjobb háborúellenes regények közé sorolja; Benedek Marcell: „Azt hiszem, az utolsó nemzedék va-gyunk, amelyet egy ennyire finom erkölcsi kérdés érdekel még.”

  15. Párhuzamok: A lelkiismeret „tüzes kemencéje” A konkrét tüzes kemence, a nagymama „profán oltára”

  16. MI TESZI NŐI REGÉNNYÉ? • I. A kompozíció: - az elbeszélt történet távlatait szűk keretek közé szorítja, így műfajilag a novella benyomását kelti, holott a koncepció bonyo-lultsága, az epikus bőség regénnyé avatja; - 4 találkozás köré sűrűsíti a történéseket: 1. a narrátor barátnője vendégeként a háború előtti falusi kúrián nyaral; 2. 1917 - benismét meglátogatja barátnőjét hadiözvegységében; 3. hat év múlva a hadifoglyok haza- kerülésekor a Szia bűnhődésének és a barátnő lelki válságának szemtanúja; 4. Villiék városi lakásán, évek múlva, a lelkiismereten való győzelemről értesül; - az időrendet megbontja; váratlan fordulatok;

  17. TOVÁBBI ISMÉRVEK: • II. A narrátor szerepei:- barátnőként szemtanú; -a főhős Villi vallomásait hall- gatórezonneur; - véletlenül kihallgatott beszél- getések által titkok tudójává avatódott , részben szubjektív elbeszélő; Elbeszélői szólamok váltása: narrátori e. sz./ I.sz. elbeszélés + V. vallomása ( a narrátor ugyan kívülálló, de empatikus magatartást tanúsít, apró, finom bíztatásokkal lendíti tovább Villi vallomását); A két nézőpont egymást kiegészítő történetet hoz létre, nem a valóság megismerhetetlenségéről szól;

  18. ASSZONYREGÉNNYÉ TESZI MÉG: • III. A három rendbeli „kegyes csalás”: 1. a hősnő (Villi) szerelmet hazudik a más (Palkó) öröméért; 2. a férjének nem vall, hogy össze ne törje; 3. a nagymamát ámítja, hogy az unoka sírját megtalálta, valójában egy ismeretlen katona sírjára véseti Palkó nevét; „ Nem a becsület a jóság, hanem a jóság a becsület”.

  19. ELTÉRŐ OLVASATOK Férfi olvasat: kritikusok Női olvasat: a szerző • Császár Előd: 1. a nő „áldozat-vállalását” nem tartja lélektanilag indokoltnak; 2. „művészileg” kifogásolja, hogy – bár a férj érdekében emberileg okosan- nem vallja be vétkét, ám a regény második része a férj feleletére volt beállítva; • Molnár Szabolcs: Villi „lekűzdhetetlen kényszerből” hazudott szerelme „ még akkor sem eléggé érthető, ha B. az elbukás freudi lélektani indoklásába beoltja a kálvini predesztináltság >>így rendeltetett<< dogmáját is” V. nem gyönyörűségből, hanem bonyolult lelki ösztönzés hatására lép túl erkölcsi kötöttségein; Úgy érzi, kegyes csalással oda kell adnia magát a halálbamenő öröméért; Békében nem tenné, de most maga válik kezdeményezővé, „ hadd legyen a bukás igazán bukás”; Nemcsak a házasságtörés bűntudata nyomja, hanem ráébredése, hogy tudat alatt egy ember halálát várja, sőt okozza : retteg a fiú életéért, s kívánnia kell pusztulását; Akarja, de soha mg nem teszi vallomását a férjnek, mert az egyre lehetetle-nebbé válik; csak így vezekeltetheti; V. vezekel és megtisztul; kegyelmi jel;

  20. ÉS: • IV. Líraisága: a nagymama levendulaszagú környezetének részletes leírása, a kellékek szerepe a culeurlocale (helyi színezet) létrehozásában; Jó komponáló készsége ( idejében alkalmazott leírások, pl. a kemence kenyérsütéskor); Stíluseszközei: közhely felfrissítése hasonlatban, találó képek, a nyelv szecessziós stilizált- sága (néhol ódonnak hat);

  21. ÉRTÉKELÉS ÉS A CÍM MÁSIK LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSE • Berde Máriának „ez a legasszonyibb alkotása, a szónak nem lefokozó, hanem legteljesebb értelmében. S nem is csak azért, mert hősei nők, hanem mert a mű érdes alapszövetét súlyos hímzések borítják az oly sok vérontás, világégés sújtotta századunk színváltásai között élő nő örök nagy kérdései (…). Az egyéni, asz-szonyi szenvedélyeket felfokozza a háború tüzes kemencéje, miáltal a regény egyben messzehangzó állásfoglalás az emberség, a nő teljes társadalmi elismerése mellett.” (VeronicaPorumbacu)

  22. KÖNYVÉSZET • Balázs Imre József: „Egymásra érezni tudva –véletlen mozdulatokon át.” Nőregény, Kaffka Margit, Színek és évek., in: http://balazs.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=60&p=4651; • Kapus Erika: Problémás nem. Nősorsok Kaffka Margit Színek és évek valamint Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében. 2009. Szakdolozatin: mek.oszk.hu/07700/07784/07784.pdf • Molnár Szabolcs: Berde Mária. Bukarest. Kriterion, 1986. 315. p. • Porumbacu, Veronica: Néhány szó Berde Máriáról. Steaua, 1973617 sz. • Tascu, Valentin: Berde Mária és a „női irodalom”. Utunk, 1974/15 sz. 3.p. • Szabó Magda: Fáklya, csillag. Főhajtás Berde Máriának. Új horizont,25.1997/4. sz. 3-9.p.

  23. KÖSZÖNÖM A SZÍVES FIGYELMET! www. pocsveilerilona.weboldala.net

More Related