A lexikográfia kialakulása és története

1. A lexikográfia kialakulása és története

2. Meghatározás • Lexikográfia: • a szótárkészítés tudománya • (mások) nemcsak a szótárak készítésével foglalkozik, hanem a szótárak történetével, fejlődésükkel, készítésük alapkérdéseivel, egy adott történelmi kor vagy szerző lexikai repertoárjának összeállításával, egyszóval mindazzal, ami a szótárral kapcsolatos • Hartmann & James szerint a lexikográfia olyan szak- és tudományterület, amely szótárakkal és más forrásművekkel foglalkozik, és két fő területe van: • a szótárkészítés elmélete • a szótárkészítés gyakorlata

3. Történelmi mérföldkövek • ókor és a középkor • glosszák és glosszáriumok (szószedetek, szógyűjtemények) • megvalósult a betűrendes katalogizálás • Európában a latin és a vulgáris latin szétválása majd az újlatin nyelvek kialakulása vezetett a kétnyelvű szótárak megjelenéséhez

4. humanizmus és reneszánsz • utazók, kereskedők világjárók különböző nyelveket beszélő területeken fordultak meg  poliglott szótárak • a régebbi korok írásainak a tanulmányozása és a görög, arab, héber művek olvasása számtalan szótárt eredményezett • a könyvnyomtatás fontos szerepet játszott az írás és olvasás terjedésében • a latin nyelv visszaszorulásával a tanult emberek számára szükségessé vált a szótárak használata

5. az első nagy európai szótárak a XVII. században készültek, és ekkortól számítják a modern lexikográfia kezdetét • az első jelentős szótár a Vocabolario degli Accademici della Crusca (1612) • a XVIII-XIX. sz. a lexikográfiai kodifikáció időszaka, amikor véglegesen kialakult a nyomtatott szótárak szerkezete • a XX. sz. az új kezdeményezések százada, és a számítógépek felhasználásával a szótárkészítés és szótárhasználat új módja válik lehetővé

6. A szótárak fejlődése • a legkorábbi szótárak két- vagy többnyelvűek voltak • nyelvjárási és szakszavakat, illetve ritka nyelvi alakokat magyarázó szójegyzékek voltak • a görögök már az V. században írtak glosszákat, amelyek a nehéz szavakat magyarázták, pl. Homérosz műveiben • az ilyen glosszákból később jegyzékeket - glosszáriumokat - állítottak össze • az első fennmaradt magyar szójegyzék (a Königsbergi szójegyzék) a XIV. század második feléből származik, és mintegy 100 magyar szót tartalmaz

7. a szótárkészítés gyökerei a kétnyelvű, angol-latin, magyar-latin stb. szójegyzékekig nyúlnak vissza • a szótárkészítés kiinduló pontjaként Angliában Robert Cawdrey 1604-es A Table Alphabeticall című munkáját tekintik • ugyanebben az évben (1604-ben) jelent meg magyar nyelvterületen Szenczi Molnár Albert Dictionarium Ungarico-Latinum-ja, amely a magyar szókészlet első nagyszabású számbavétele, a magyar lexikográfia elindítója volt

8. a szótár-tudomány következő 150 évét lassú és egyenetlen fejlődés jellemezte • nem volt kiforrott a szótár készítés módszere, és az sem volt egyértelmű, hogy mi a szótár tárgya • Cawdrey-tól kezdve a XVII. századi szótárak mind „nehéz”, vagyis idegen, elsősorban latin eredetű szavakat tartalmaztak • ezek jelentős mértékben támaszkodtak az elődök munkájára, így nem szolgáltak túl sok újdonsággal

9. a XVIII. század elején John Kersey az olvasók általánosabb igényét próbálta meg kielégíteni azzal, hogy ‘mindenféle’ szót felvett az 1702-ben megjelent A New English Dictionary című munkájába • Nathan Bailey An Universal Etymological Dictionary (1721) c. szótára • elsőként törekedett arra, hogy megjelenítse az élő nyelvet • figyelemre méltó a definíciók megfogalmazásának kifinomultsága

10. a korai angol lexikográfia 1755-ben érte el csúcspontját Samuel Johnson Dictionary of the English Language kiadásával • megteremtette az egynyelvű szótárak napjainkig fennmaradt szerkezetét • Johnson érdeme nem eredetiségében, sokkal inkább szervezői tehetségében rejlik • saját szótárában összegezte elődei munkájának legjobb tulajdonságait

11. Samuel Johnson szótára • nagy számú példamondatot gyűjtött össze saját olvasmányaiból, amelyeket cédulákon rögzített • felsorolta és megszámozta a szavak különböző jelentéseit: • ‘természetes és primitív’ jelentések • ‘következtetett’ jelentések • metaforikus, poétikus jelentések • hétköznapi jelentések • egyedi jelentések (amelyeket egy-egy ‘nagy szerző’ a szokásostól eltérő módon használt) • az így felosztott jelentéseket ‘elsőrangú íróktól’ vett idézetekkel szemléltette

12. a szótárt 8 évvel megelőzte a Terv (Plan of a Dictionary of the English Language) • Samuel Johnson ebben kijelentette, hogy a nyelvet ‘tiszta állapotában’ kell rögzíteni • a szótár-tudományban Johnson volt az első, aki megfogalmazta a preskripció gondolatát • a szótár megjelenésének idejére belátta ennek megvalósíthatatlanságát és átértékelte nézetét

13. A szótár újdonsága: • a nyelv egészének tudományos jegyzéke kívánt lenni - ez alapvetően megkülönbözteti a korábban véletlenszerűen összeállított, „nehéz” szavakat tartalmazó szótáraktól • a nyelvhasználatban előforduló példák korpuszára épült, főként az 1560-tól 1660-ig tartó időszakból; bizonyos szótípusok nem kerültek be (pl. tulajdonnevek - ez a döntés jelentős különbségeket eredményezett a későbbi angol és amerikai szótárak között, mivel az előbbiek követték Johnsont, az utóbbiak nem) • magában foglalta az irodalmi nyelvhasználatot is, s így eltért a korábbi gyakorlattól, mely a szakszavakra összpontosított. Johnson összes idézeteinek fele Shakespeare-től, Drydentől, Miltontól, Addisontól, Bacontól, Pope-tól és a Bibliából származik. A szótár így igazán a „legjobb” írók nyelvét tartalmazza

14. az első magyar egynyelvű szótárak a XVIII. sz. végétől tűntek fel • Baróti Szabó Dávid (1784) Kisded szó-tára ritka, nyelvjárási eredetű szavakat tartalmazott • 1852-ben kezdték meg a Grimm-fivérek nyelvtörténeti szótáruk munkálatait. Tevékenységük hatással volt az egész XIX. századi lexikográfiára.

15. Angliában a Filológiai Társaság (Philological Society) felhívást tett közzé egy új típusú szótár elkészítésére • erre azért volt szükség, mert egyre nyilvánvalóbbá váltak az angol szótárak hiányosságai • minden egyes szó külön jelentését időrendi sorrend szerint csoportosított idézetekkel kívánták illusztrálni • ez a kezdeményezés James Murray monumentális Oxford English Dictionary című munkájában teljesedett be, melynek kötetei 1888 és 1928 között, 40 év alatt jelentek meg

16. a XIX. századi magyar szótárírás jelentősebb eseményei: • Kresznerics Ferenc (1831-1832) kétkötetes Magyar Szótára I-II. (80 ezer szó és szószármazékot tartalmaz) • a Magyar Tudós Társaság 1838-ban kiadta a Magyar Tájszótárat • Czuczor Gergely - Fogarasi János 1862-1874 között hat kötetben kiadta A magyar nyelv szótárát I-VI.

17. a XX. században a lexikográfia elismert tudományterületté vált • a nyelvtudomány hatására sokat fejlődött • világszerte lexikográfiai akadémiai társaságok alakultak: • Dictionary Society of North-America • EURALEX (European Association for Lexicography)