Az európai integráció története

1. Az európai integráció története 5. előadás

2. Európai egység helyett – kontinentális megosztottság • Európa a győztesek politikai terveiben • Európa a győztesek gazdasági terveiben • A transz-atlanti katonai együttműködés megalakulása • Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái

3. Európa a győztesek politikai terveiben • Közös európai felelősség • A háború végkimenetelét két kontinensen kívüli hatalom döntötte el – antagonisztikus kooperáció • Közös döntések - 1943 október – Európai Tanácsadó Bizottság felállítása (Molotov – Hull) – feladat: a háború utáni európai helyzet vizsgálata, No. felosztása • Morgenthau javaslat (1944. szeptember 11-16.) – Németország felosztása, reagrarizálása, kitelepítés

4. Az USA eleinte nem támogatott semmiféle európai integrációs törekvést (Roosevelt halála – 1945.04.12) • Inkább nemzetállami rehabilitáció, nem támogat európai integrációs törekvéseket • Nagy-Britannia nem képes az egyensúly fenntartására • „százalékos megállapodás” – 1944 október Churchill – Sztálin (Görögo., Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Magyarország) • Dean Acheson – „one world” koncepció- izoláció feladása – az amerikai demokrácia exportálása, az európai erőegyensúly fenntartása • Négy világcsendőr elve • Atlanti Charta liberális modellje

5. A SZU elutasító a regionális integrációs tervekkel szemben • A Baltikum annektálása, kelet-közép-európai érdekszféra • 1947 szeptember Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája - KOMINFORM • „két tábor” elmélet • 1947. november – 1948. július – barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések a SZU és a népi demokratikus országok között • KGST – 1949. január 28.

6. Nagy-Britannia –másodrangú hatalom - Churchill • 1946. március – Fultoni beszéd • 1946. szeptember 19. Zürichi beszéd – francia-német megbékélés ajánlása • 1948. január 22. Ernest Bevin nyilatkozat – az angol hivatalos politikai irányvonal módosulása • Franciaország – „Jalta-komplexus” • Amerika- és szovjetellenesség • Transz-atlanti együttműködés halogatása • Dunkerque-i paktum

7. Európa a győztesek gazdasági terveiben • 1944. július 1-22. – Bretton Woods-i megállapodások • Nemzetközi Valutaalap (IMF) – fizetési mérleg hiány esetén hitelek • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) – beruházásokhoz hosszú lejáratú hitelek • ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága – háborús károkra • UNRRA segélyek • Az amerikai „Erős Európa – gyenge Németország” koncepció felváltása - Truman-doktrína • 400 m $ segély Görög- és Törökországnak • Amerika az európai együttműködés támogatójává vált

10. Európai Újjáépítési Program • Marshall-terv 1947. szeptember 22. • igény: 17 állam 28 md $ - folyósítás: 14 md $ 90 % közvetlen segély, 10 % kölcsön • Gazdasági Együttműködési Hivatal – amerikai koordinálás • Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OEEC, 1961-től OECD) - Jean Monnet • Integráció alapja (?) • Nemzetállami igényekhez igazodott • Európai Fizetési Unió – feladata: multilaterális fizetési rendszer (350 m $-os valutakosár – átmeneti fizetési nehézségekre) • 1948. január 1. BENELUX államok vámuniója

11. A transz-atlanti katonai együttműködés kialakulása • 1947. március 4. – Dunkerque-i paktum Franciaország - Nagy-Britannia • 1948. március 17. – Brüsszeli Szerződés – Fanciao. – Nagy-Britannia - BENELUX • 1949. április 4. – Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) • A Brüsszeli Szerződés tagjai – Dánia – Izland – Norvégia – Olaszország – Portugália – USA – Kanada • 1951 Törökország és Görögország, 1955 NSZK, 1982 Spanyolország

12. Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái • Bizónia – 1947. január 1. • Trizónia – 1948. augusztus 1. • A nyugat-német márka bevezetése – 1948. június 18. • Berlini blokád (1948 június 24. – 1949 május 12.) • NSZK – 1949. szeptember 7. • NDK – 1949. október 7. • Az NSZK felfegyverzése

13. Az európai integráció története 6. előadás

14. Társadalmi csoportok Európa egységéért • Az ellenállási mozgalmak Európa tervei • Szu, Jugoszlávia, Belgium, Franciaország, Olaszország területén • Céljuk: az államok háború indítási képességének megvonása, nemzetek feletti autoritások kialakítása • A Népszövetségnél nagyobb érdekérvényesítő és szankcionáló képesség. • Példa: a svájci és az amerikai államberendezkedés • Az ember faji alapon történő megkülönböztetésének eltörlése • Az európai ellenállási mozgalmak legnagyobb bázisát a kommunista vezetésű és a keresztény csoportok alkották

15. A „harmadik erő” Európája • Európa önálló erőként való újjászervezése • A kontinensek közötti egyensúlyi politika kialakítása • Angol Munkáspárt – „Európai Szocialista Egyesült Államok” • Paul van Zeeland: Benelux államok, Franciaország, Nagy-Britannia – „nyugati föderáció” megteremtése = híd az USA és a SZU között

16. 1946 december – Európai Föderalista Unió (UEF) - Párizs • Az amerikai demokráciát egyesíteni a szovjet szociális rendszerrel • Páneurópai Mozgalom • Levél 4000 nyugat-európai parlamenti képviselőnek • – „az ENSZ keretében működő európai föderáció” – Európai Parlamenti képviselők Uniója (EPU) • Cél: Európai Alkotmányozó Gyűlés összehívása

17. Egyesült Európa Mozgalom • 1947. május 14. Churchill beszéde a londoni Albert Hallban • A német kérdés megoldása, Németország talpra állítása szükséges • A SZU kiszámíthatatlan politikája miatt szükséges az európai egység megteremtése • Megalakul a Egyesült Európa Mozgalom (UEM) • Főtitkára: Duncan Sandys • Elutasította a nemzetállamok feletti Európa gondolatát

18. A Hágai konferencia • 1947 december – Európai Egységmozgalmakat Koordináló Nemzetközi Bizottság (tanácskozás Hágában 1948 május 7-10.) – 16 ország • A kontinens gazdasági-politikai egységének megteremtése – négy szabadság elve, (mely a demokrácia és a szabadság alapelveire épül) • Európai tanácskozás összehívása (parlamenti küldöttel) - kidolgozni a gazdasági-politikai unió alkotmányos és jogi kereteit • Két bizottság kialakítása - Kialakítani az Emberi Jogok Chartáját és a demokratikus kormányzás ismérveit • Ellenőrző bizottság felállítása a demokratikus és emberi jogok betartatására • Németország Európába történő integrálásának elősegítése • Európai Uniót vagy Föderációt kell teremteni • Európa az egységes világ záloga

19. 1948. október 25. – Európa Mozgalom megalakulása – nemzeti tanácsok összefogó szerve • 1948. december 10. – az ENSZ elfogadja Az emberi jogok egyetemes chartáját • Megalakul az Európai Emberjogi Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága

20. 1953. szeptember 3. életbe lép az európai Emberjogi Konvenció, mely alapján minden embert megillet: • Az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog • A tisztességes tárgyaláshoz való jog – mind polgári jogi, mind büntetőjogi ügyekben • A választás és a választhatóság joga • A gondolat-, a lelkiismeret és a vallás szabadsága • A véleménynyilvánítás szabadsága • A tulajdon védelme • Az egyesülési jog

21. Tilos: • A kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés • A halálbüntetés • A kényszermunka és a szolgaság • A hátrányos megkülönböztetés alkalmazása minden garantált jog vonatkozásában • Saját állampolgárok kiutasítása vagy hazatérésük megtagadása • Külföldiek kollektív kiutasítása

22. Az Európa Tanács • A hágai konferencia kezdeményezője lett az Európa Tanács megalakulásának • 1949. május 5. – Londonban megalakul az Európa Tanács (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Franciaország, Írország, Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország, Olaszország) – strasbourg-i székhellyel • Kormányközi szervezetként • A föderalista tagok Föderális Paktum megkötését szorgalmazták • Az angolok nem támogattak semmiféle szupranacionális együttműködést.

23. Eredmény: • Angol javaslatra az NSZK-t felvették az Európa Tanácsba • Fontos szerepe volt az európai egység előmozdításában • Demokratikus politikai rendszerek támogatása, emberi jogok védelme • Fontos feladatának tekintette az európai kulturális identitás megőrzését. • Megfigyelő státusz • Teljes jogú tagság • Ma 46 ország a tagja

24. Jelentős szerep az EU szimbólumainak kialakításában • Európa zászló (1986) • Európa Nap (1964 – május 5. – 1985 – május 9. • Európa Himnusz (Beethoven IX. szimf.)

25. Az európai integráció története 7. előadás

26. A Schuman-tervtől a Római Szerződésig • A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása • Kísérlet az EVK megteremtésére • Az NSZK teljes rehabilitációja • A Római Szerződés – az EGK megalakulása • A közös agrárpolitika kezdetei

27. A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása • Hidegháborús légkör (a nemzetközi feszültség állandósulása, Berlini blokád) • Francia-német rivalizálás • A térség egysége = a német kérdés megoldása, a nagyhatalmi versengés kizárása • Jean Monnet – a francia vasérc és a német széntermelés közös irányítás alá vonása – hadviselés kizárása (stratégiai jelentőségű nyersanyagok) • 1950. május 9. – Schuman-terv „a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fennhatóság alá helyezése” – más európai országok számára is nyitott lehetőség

28. A nyugat-németországi fogadtatás: • Fenntartásokkal • Lehetőség • A németek felé táplált antipátia feloldásának lehetősége • Nehézipari kapacitások feloldása • Hozzáférés a francia vasérchez • Teljes állami szuverenitás visszaszerzése felé • 1951 január 11-én a bonni parlament elfogadta a Schuman-tervet

29. A francia közvélemény fogadtatása: • Fenntartásokkal • Szakítani kell az un. richelieu-i tradícióval (Franciaország mindenkori biztonságát Németország gyengesége szolgálja) • Megoldaná az ország krónikus szénhiányát • Javulna az ország európai diplomáciai tekintélye

30. 1951. április 18. – Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) - (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK, Olaszország) • Életbe lépése: 1952. július 25. • Első elnöke: Jean Monnet • Szervezeti felépítésében szupranacionális és kormányközi kompetenciák keveredtek • Főhatóság, Tanács, Közgyűlés, Bíróság • Határozatait a nemzeti parlamenteknek kellett jóváhagyni • Önálló költségvetési szervként működött („európai adó”) • 1958-ig az acélforgalom 157 %-al, az acéltermelés 65 %-al nőtt

31. A megállapodás történelmi jelentősége: • Elősegítette a francia-német megbékélést • Megoldotta Elzász-Lotaringia, és a Ruhr-vidék hovatartozásának vitáját • Kezelhetővé tette a Saar-vidék problémáját (1955. október 23. – népszavazás) • A szén és az acélszektor a gazdaság vezető ágazatává vált • Pozitív tapasztalatokkal segítette elő a további integrációs folyamatot

32. Kísérlet az EVK megteremtésére • Az Európa Tanács javaslata egy közös európai hadsereg megalapítására (1950. augusztus) • 1950. október – francia javaslat az Európai Védelmi Közösség létrehozására • Pleven-terv: - közös hadsereg felállítása vegyes nemzetiségi egységekből • Anglia nem támogatta a hadsereg irányításának nemzetek feletti jellegét • A Montánunió tagjai 1952. május 27-én aláírták az Európai Védelmi Közösség alapokmányát • Francia „nem” – az EVK kudarca

33. Az NSZK teljes rehabilitációja • 1954. október 23. – Deutschland-Vertrag – Nyugat-Németország teljes rehabilitációja • 1955. május 9. Németország felvétele a NATO-ba • Nyugat-európai Unió (a Brüsszeli Szerződés átalakulása) • A SZU félelmei – 1955. május 14. Varsói Szerződés (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, SZU)

34. A Római Szerződés – az EGK megalakulása • Sztálin halálával (1953. március 5.) nemzetközi politikai enyhülés • 1956. február SZKP XX. Kongresszusa • Gazdasági verseny a blokkok között • Ösztönzőleg hatott az európai integrációs folyamatokra is • Az ESZAK messinai megbeszélése 1955 június – a Montánunió tapasztalatai, folytatás?)

35. 1956. május - velencei szerződéstervezetek • Teljes vámunió • Az atomenergia békés célú felhasználásának terve 1957. március 25. – Európai Gazdasági Közösség megalakulása (életbe lépés: 1958. január 1.) A Montánunió és az EGK mellett megalakult az Európai Atomenergiai Közösség (EURATOM) • A vámuniót három szakaszban 12 év alatt szándékoztak megvalósítani (USA gyanakvása) • 12 év alatt szándékoztak megvalósítani a négy szabadságelvet (egyén, áru, tőke, szolgáltatás) • Kilátásba helyezték az Európai Beruházási Bank megalapítását • Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Bíróság • Európai Szociális Alap

36. A közös agrárpolitika kezdetei • Megkülönböztetett figyelem, a szektor elmaradottsága, nem megfelelő ellátás • Agrárimport • Termelés magas önköltségű, drága belső fogyasztás, lehetetlen a világpiaci értékesítés • Franciaország sürgette a közös mezőgazdasági politika megteremtését • 1958. július 3-11. – a Közösség stresai tárgyalása: a Közösség agrárgazdaságának működési alapelveiről

37. A Római szerződés csak a főbb alapelveket rögzítette – termelékenység növekedése, a jövedelmi viszonyok rendezése, piac-stabilizálás, ellátás biztonsága, kedvező árszínvonal • CAP alapelvek: • Egységes agrárpiac elve • Közösségi preferencia elve • Pénzügyi szolidaritás elve

38. Az európai integráció története 8. előadás

39. A 60-as évek közösségi viszonyai • Ellentétes folyamatok Nyugat-Európában • De Gaulle elnök Európája • Francia vétó az angol EGK csatlakozásra • A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése • A de Gaulle korszak vége

41. Ellentétes folyamatok Nyugat-Európában • 60-as évek – integrációs és dezintegrációs folyamatok • Egyre nehezebbé vált a Hatok piacára történő bejutás • Nagy-Britannia – ellenpiac létesítése -1960. január 4. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) – Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország, Portugália, Svájc • A tagországok között komoly gazdasági érdekellentétek • Kilépések (1973 N-B, Dánia; 1985 Portugália; 1995 Ausztria, Svédország, Finnország) • Belépés (1970 – Izland, 1985 – Finnország)

42. 1960 január 4. – stockholmi egyezmény - EFTA

43. De Gaulle elnök Európája • Sajátos Európa felfogás • 1958 – köztársasági elnök • De Gaulle nem osztotta a nemzeti szuverenitások fokozatos feladásának brüsszeli koncepcióját – „nemzetek Európája” • Európa központját Párizsban kell berendezni • A tagországoknak teljes körű vétójog

44. Fouchet-terv (1961. november) Hozzanak létre: • kormányfői, vagy külügyminiszteri tanácsot, amely határozatait vétójog biztosításával hozza, • Kormányközi alapon működő párizsi székhelyű titkárságot • Külügyi, védelmi, kereskedelmi és kulturális kormányközi állandó bizottságot • Nemzeti parlamentek tagjaiból álló európai közgyűlést „európai Európát” az „atlanti Európával szemben”

45. Közvetlenebb kapcsolat a SZU-val • Francia atom-védernyő • Kilépés a NATO katonai szervéből, székhelyét Párizsból Brüsszelbe helyezték át. • 1963. január 22. – francia-német barátsági szerződés • „Párizs-Bonn tengely”

46. Francia vétó az angol EGK csatlakozásra • 1961 – a britek (Harold Macmillan) hirtelen támadt EGK-pártisága • A Közösség nem fogadhatta el az angolok mezőgazdaságra vonatkozó 12-15 éves derogációs kérelmét. • 1963. január 14. francia „nem” • Az elnök terve egy francia-brit nukleáris együttműködésről • 1967. november (Harold Wilson) – második francia „nem”

47. A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése • 1962 a KAP bevezetése • Felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket és közösségi szintre emelték. Közös agrárpiac alakult ki magas külső vámokkal. • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (1962) – struktúrapolitika, szerkezetátalakítási feladatok, intervenciós ügyek • Orientációs Szekció: struktúrapolitikai és szerkezetátalakítási feladatok • Garancia Szekció: intervenciós ügyek • Családi gazdaságok támogatása, felvásárlási árak alakítása, intervenciós árak alkalmazása - túltermelés

48. Hallstein-javaslat – a lefölözésből származó bevételek kerüljenek a közösségi kasszába • 1965. július – „üresen hagyott székek” • 1966. január 29 – luxemburgi kompromisszum – „minősített többséggel” történő szavazás – a kizárólagos vétójog megszüntetése

49. A de Gaulle korszak vége • 1968 nyugat-európai diáklázadások • Csehszlovákiai események • 1969 április de Gaulle vesztes a referendumon – visszavonulás a politikától • Új elnök: Georges Pompidou • 1973. január 1. Kilencek (Dánia, Írország, Nagy-Britannia –(Norvégia nem szavazza meg)) • 250 millió lakos, a világkereskedelemből való részesedés több, mint 20 %

50. Európai Szociális Karta elfogadása (életbe lépés: 1965) • 1967. július 1. Európai Közösség (egyesítette a Montánuniót, az EGK-t, és az Európai Atomügynökséget) • 1969. december 1-2. Hágai konferencia • Előtérbe kerül a nemzetek feletti Európa megszervezése • Teljessé vált a vámunió (1968) • Egységes agrárrendtartás (1962) • Acquis communautaire – az alapszerződések közös vívmánykén való kezelése