1 / 24

Vállalati működési és finanszírozási kockázat

Vállalati működési és finanszírozási kockázat. Működési kockázat fogalma. Üzemi, üzleti kockázat: a termelési és értékesítési tevékenységgel kapcsolatban jelentkező kockázat! Az árbevétel változás (növekedés) milyen hatást gyakorol az adózás előtti működés eredményességére?

minnie
Télécharger la présentation

Vállalati működési és finanszírozási kockázat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Vállalati működési és finanszírozási kockázat Ulbert József

  2. Működési kockázat fogalma • Üzemi, üzleti kockázat: a termelési és értékesítési tevékenységgel kapcsolatban jelentkező kockázat! • Az árbevétel változás (növekedés) milyen hatást gyakorol az adózás előtti működés eredményességére? • A hatás erőssége attól függ, hogy a működési költségeken belül milyen arányt képviselnek a fix költségek! Ulbert József

  3. Finanszírozási kockázat • A vállalat finanszírozási tevékenységgel kapcsolatban felmerülő kockázati tényező. • A működési eredmény változása milyen hatást gyakorol az adózás utáni eredményességre? • A hatás erőssége attól függ, hogy a finanszírozás fix jellegű költségei és az adókulcs milyen mértékűek ? Ulbert József

  4. Példa • Két, egymástól csak a finanszírozás struktúrájában eltérő vállalat: L és U, • Mérlegeik eszközstruktúrája azonos, forrásstruktúrája eltérő, • Eredménykimutatásaik csak a pénzügyi műveletek ráfordításai miatt térnek el egymástól, • Adókulcs ugyanaz mindkettőnél (30%). Ulbert József

  5. Mérlegek Ulbert József

  6. 1.Eset: EBIT = 800 Ulbert József

  7. 2.Eset: EBIT = 2000 Ulbert József

  8. 3. Eset: EBIT = 600 Ulbert József

  9. 1. Semleges finanszírozási áttétel • EBIT = 800 • U vállalatnál minden ráta megegyezik • ROA = ROE (L és U vállalatnál is) • ROA = ROE = adózás utáni kamatláb • Ebben és csak ebben a pontban (értsd: ezen az EBIT szinten!) a finanszírozás módja nem gyakorol hatást a vállalat jövedelmezőségére Ulbert József

  10. 2. Kedvező finanszírozási áttétel • EBIT = 2000 • U vállalatnál minden ráta megegyezik • ROA mindkét vállalatnál ugyanaz • ROA meghaladja a kölcsöntőke adózás utáni költségét • ROE nagyobb ROA L vállalatnál, ez mutatja, hogy kedvező a finanszírozási áttétel, mert jövedelmezőséget javít Ulbert József

  11. 3. Kedvezőtlen finanszírozási áttétel • EBIT = 600 • U vállalatnál minden ráta megegyezik • ROA mindkét vállalatnál ugyanaz • ROA alulmúlja a kölcsöntőke adózás utáni költségét • ROE kisebb ROA az L vállalatnál, ez mutatja, hogy kedvezőtlen a finanszírozási áttétel: jövedelmezőséget ront Ulbert József

  12. Következtetések: EBIT szintek • Meghatározható a semleges finanszírozási áttételhez tartozó EBIT-érték: indifferencia szint • Efelett kölcsöntőke bevonás indokolt. • Ez alatt ellenkezőleg. Ulbert József

  13. U vállalatnál D=0 miatt ROE=ROA ROE nagyobb ROA, ha ROA nagyobb, az idegen tőkeköltség adózás utáni értékénél Ellenkező esetben kedvezőtlen áttétel, ami kockázatot jelent! Következtetések: ROA-ROE Ulbert József

  14. Áttételek • Áttételi hatás → profitsokszorozás. Miért? • Fix működési költségek • Fix finanszírozási költségek (kamat, elsőbbségi osztalék) • Működési áttétel foka (DOL) • Az árbevétel 1%-os változása ?%-os változást vált ki az EBIT-ben? • Finanszírozási áttétel foka (DFL) • Az EBIT 1%-os változása ?%-os változást vált ki az EPS-ben? • Kombinált áttétel foka (DCL) • Az árbevétel 1%-os változása ?%-os változást vált ki az EPS-ben? Ulbert József

  15. Áttételi hatás DOL DCL DFL 2014.09.08. Ulbert József Oktató 15 Egy részvényre jutó nyereség (EPS)

  16. Kockázati mértékek Ulbert József

  17. Példa: Semleges (EBIT=800) Ulbert József

  18. Példa: Kedvező (EBIT = 2000) Ulbert József

  19. Példa: Kedvezőtlen (EBIT=600) Ulbert József

  20. Következtetések: U • DFL mindig 1. Mivel U vállalat nem használ idegen tőkét, ezért DFL minimuma 1, a zérus finanszírozási kockázathoz tartozó érték. • Hasonlóképpen belátható, hogy DOL minimuma is 1, amit akkor ér el, ha a fix működési költség zérus. • U vállalat működési kockázata (DOL) a legkisebb EBIT szinten a legnagyobb. Ulbert József

  21. Következtetések: L • Legnagyobb EBIT szinthez tartozik a legkisebb DFL, ez a kedvező áttétel. • DFL minden esetben nagyobb 1-nél. • Legnagyobb EBIT szinthez tartozik a legkisebb DOL érték is. Ulbert József

  22. Összehasonlítás: L versus U • DOL a finanszírozás módjától független, azaz minden esetben mindkét vállalatnál megegyezik. A működési kockázat nem függ a finanszírozás módjától. • DFL L vállalatnál minden esetben magasabb, mint U vállalatnál. Az idegen tőke használata kockázatot növel. Legkisebb mértékben a kedvező áttétel esetén. Ulbert József

  23. Köszönöm a figyelmet! Ulbert József

  24. A témakör irodalma • Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek IV/17 492-510. o. • Bélyácz Iván: A vállalati pénzügyek alapjai 13. fejezet 261-278. o. Ulbert József

More Related