1.

1. 1. Sokféleség−másság; azonosságtudat, identitás

2. Indián név Írjatok a névjegykártyára egy jelzős indián nevet, amelyről úgy gondoljátok, hogy leginkább jellemez benneteket!

3. Különbözőség és azonosság • Az erős kávét szereti, és többször iszik belőle naponta. • Szereti az utazást, a különböző kultúrák, népek megismerését. • Családjában egyetlen gyermek volt. • Családjában vannak német (szász, sváb) származású ősök. • Tett látogatást külföldi iskolában. • Szeret sütni-főzni. • Nagyon sok viccet ismer, és gyakran meséli is azokat társaságban. • Nagyon szeret táncolni. • A teát kedveli, ismeri és élvezi a nagy teaválasztékot. • Inkább otthon szereti tölteni a szabadidejét, saját hobbijával, családja körében. • Többen voltak testvérek. • Nem találhatók a családjában német (szász, sváb) eredetű felmenők. • Soha nem járt más ország iskolájában. • Nem szeret sütni-főzni. • Nem szokott viccet mesélni, de kedveli azokat. • Nem szeret táncolni, vagy soha nem táncolt életében.

4. Családfa A földrajzi helyek és foglalkozások (változások) feltüntetése a családfán: • Családi stratégiák • Migráció és a mobilitás Beszélő nevek Vezetéknevek − származás; névváltoztató divatok, kényszerek Keresztnevek − névadásra vonatkozó szokások, hagyományok; történetek

5. INTERJÚ: CSALÁD, GYEREKKOR • Az elbeszélés ideje (Hol kezdődik az egyéni időszámítás? Melyik generáció jelenti a családi időszámítás kezdetét: szülők, nagyszülők, dédszülők. A családi emlékezet ideje: hány év?). • Milyen tartalmakat, motívumokat tartalmaz az elbeszélés: vallási-települési hovatartozás, nyílt-rejtett társadalmi feszültségek-konfliktusok (pl. apám református gazdacsaládból származott, anyám szegény katolikus családból). • Fordulópontszerű történelmi esemény (pl. háború, deportálás, kitelepítés stb.). • Fordulópontszerű családi esemény (pl. születés, halál), családi pozitív-negatív jellegzetességek, siker-küzdelem stb. • Ezekből mi volt következményszerűen jelen az elmesélő identitását alakító családi szocializációban?

6. Az önazonosság elemei • Érzékelés az érzékszerveinken át érvényesülő információk • Név • A rabszolgák név nélküliek voltak (a család a nevét a rabszolgatartótól kapta) • A börtönben (és a haláltáborokban) számmal jelölnek (-tek) • Becenév − Gúnynév − Ragadványnév • Rutinok, jellemző mindennapi szokásaink • Család dinasztiák, valakikhez tartozás • Gravitációs központok: gyerek, munka, cél (addikció) • Otthon, lakás ahol élünk, ahogy élünk (saját környezetünk) • Társadalom/közösség • Belső én, ahogy én látom magamat • Külső én, ahogyan engem látnak mások (visszajelzés) • Társadalomban betöltött szerep • Férfi/nő • Családban betöltött szerep • Falun élő/városban élő • Munka/pozíció • Szerepek → értékes, fontos vagyok (Nyugdíjasság – szerepek elvesztése) • Civilizáció • Közös múlt, művészet (zene, mozgás stb.) • Közös értékek, szokások (étkezési szokások, ünnepek stb.) • Emlékezet • Összeköti életünk különböző szakaszait, állandóságot biztosít a változásban. • Kollektív emlékezet

7. Családtörténet és társadalmi-földrajzi mozgás (BoreczkyÁgnes) Kétféle család • Amellyel nap mint nap együtt élünk. • Szimbolikus család (Identitásunkat alakítja) A szimbolikus család működése: • Fontos személyek, szignifikáns mások (Első szint) • Családi ünnepek, szokások, rítusok, vakációk, albumok, dokumentumok (pl. levelezések, naplók) stb. (2. szint) • Mítoszok, eredettörténetek, történetek-epizódok (3. szint) − Narratívák • A családi rendszer egésze (4. szint)

8. A narratívákon keresztül közvetített tartalmak

9. Legitimáció – az identitások megerősítése és megkérdőjelezése az iskolában • Keressétek meg azokat a részeket a szövegben, amelyek a konfliktusokat érintik! Milyen jellegű konfliktusokról van szó (család, tanárok, társak, identitás stb.)? • Próbáljátok felidézni, hogy éltetek-e már át valami hasonlót, akár személyesen, akár testvéreken, barátokon keresztül? • Milyen megoldás lehetősége körvonalazódik az írás/interjú végén? • Milyen megoldás született a ti esetetekben?