EU-Ismeretek 3. EA.

1. EU-Ismeretek3. EA. Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék

2. EU-Ismeretek2. Előadás • Gazdasági és Monetáris Együttműködés • Az Európai Integrációs Térség • Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) • Gazdasági és Monetáris Unió (EMU)

3. Gazdasági és Monetáris együttműködés • Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló Római Szerződés középpontjában a közös piac megvalósítása szerepelt • Ekkor még nem volt szó szorosabb monetáris együttműködésről

4. Gazdasági és Monetáris együttműködés • Egyfelől létezett egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, a BrettonWoods-i rendszer, amely rögzített árfolyamrendszert takart • Másfelől az alapító „Hatok” között a gazdasági különbségek az 50-es évek végén nem voltak jelentősek, tehát egy homogén gazdasági teret alkottak. • Harmadrészt nem akartak szorosabb együttműködést

5. Gazdasági és monetáris együttműködés • Milyen okok késztettek mégis a monetáris integráció irányába? • 1968-ban létrejött a vámunió • A vámunió rávilágított arra, hogy pl. a német ipari termékek versenyképesebbek a francia termékeknél, ezt a különbséget az akkori árfolyamok nem fejezték ki (árfolyam leértékelési nyomás)

6. Gazdasági és monetáris együttműködés • 1968-ban diáklázadások törtek ki több nyugat-európai országban is • Franciaországban a diáklázadásokat munkáslázadások követték, jelentős béremelésre került sor, ami csökkentette a francia termékek versenyképességét • Új politikai vezetés: de Gaulle visszavonult, helyette Georges Pompidou az új miniszterelnök • Németországban Willy Brandt az új kancellár

7. Gazdasági és Monetáris együttműködés • 1969 augusztusában komoly árfolyam-módosításra került sor: • A francia frank-t 11,1%-al leértékelték • A német márkát 10 %-al felértékelték • Egy ilyen jelentős árfolyamváltozás hátrányosan befolyásolhatja a tagországok egymás közötti kereskedelmét, így mindezek együttvéve már fontossá tették a monetáris együttműködés megkezdését.

8. Gazdasági és Monetáris együttműködés • 1969 Hágai Csúcs-Hágai deklarációban a tagországok megállapodtak, hogy szükség van monetáris együttműködésre • Ennek keretében megbízták Pierre Werner luxemburgi miniszterelnököt, hogy dolgozza ki az új integrációs forma megvalósítási programját

9. WERNER-TERV • A dokumentum 1970-re készült el, célja • Árfolyamrögzítés • Konvertibilitás • Gazdaságpolitikai döntéshozó központ (erős gazdaságpolitikai koordináció) • 1972-ben megindult az árfolyamrögzítés • A Werner-terv megvalósítása nem lett sikeres, ennek világgazdasági okai voltak

10. Gazdasági és Monetáris együttműködés • A stabilnak tartott nemzetközi BrettonWoods-i pénzügyi rendszernek ekkor mutatkoztak első válságjelei • Hátterében a romló amerikai gazdasági helyzet állt • Az egyre költségesebbé váló vietnámi háborút külföldi hitelekből fedezték

11. OLAJVÁLSÁG • Nyersolajárak emelkedése (70%) • A nehéz gazdasági helyzet miatt az akkori elnök Nixon – megszorító csomagot vezetett be, az un. Nixon-csomagot • Felfüggesztették a dollár aranyra válthatóságát • 1973-ra összeomlott a BrettonWoods-i rendszer

12. Az EU integrációs térség A jogi alapok változása: • Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) 1951-ben létrehozó Párizsi Szerződés - 2002 nyarán hatályát vesztette • Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés, melyet többször módosítottak • 1993. novemberétől Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz) volt a hivatalos elnevezése

13. Az EU integrációs térség • Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) /Maastrichti Szerződés/ 1993. novemberében lépett életbe • Létrejött az integráció három pilléres modellje: • az 1. pillért a korábbi közösségek képezték (a gazdasági együttműködés)

14. 3 Pilléres Modell • A kormányközi jellegű 2. és 3. pillér: a közös kül- és biztonságpolitika, valamint eredetileg a bel- és igazságügyi együttműködés. • Ez utóbbi az Amszterdami Szerződés hatályba lépésével (1999. májusától) büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozik

15. Az EU integrációs térség • 2007. decemberében aláírták a Lisszaboni Szerződést, amely 2009. december 1-jén lépett hatályba: • Jogilag a Lisszaboni Szerződés sem több a korábbi módosító szerződéseknél • (az Egységes Európai Okmánynál, részben a Maastrichti Szerződésnél – amely egyszerre volt módosító és új szerződés is –, valamint az Amszterdami és Nizzai Szerződéseknél)

16. Az EU integrációs térség • A szerződés az EKSz-t az Európai Unió működéséről szóló szerződéssé (EUMSz) nevezte át • Amásik szerződés (az EUSz) - Maastricht -elnevezését változatlanul hagyta • Tartalmilag jelentős változás, hogy a pilléres rendszer megszűnt, és az EUSz-ben már csak a közös kül- és biztonságpolitika maradt

17. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 2. cikke definiálja az Unió hatásköreinek típusait és területeit • Egyértelművé válik, hogy: • mely területeken kizárólagos az Unió hatásköre • mely területeken megosztott a tagállamok és az Unió között • mely területeken rendelkezik hatáskörrel az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére

18. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 3. cikke az alábbi politikák esetében határozza meg az Unió kizárólagos hatáskörét: • vámunió • a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása • monetáris politika azon tágállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró • a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében • közös kereskedelempolitika

19. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 4. cikke sorolja fel az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskör alkalmazásának területeit: • belső piac • a szociálpolitikának a szerződésben meghatározott vonatkozásai • gazdasági, társadalmi és területi kohézió • mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését • környezetvédelem • fogyasztóvédelem • közlekedés

20. Az EU integrációs térség • transzeurópai hálózatok • energiaügy • a szabadságon, a biztonságon és a jog érvénysülésén alapuló térség • a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak a szerződésben meghatározott vonatkozásai • EUMSz 4. cikke külön bekezdésekben említ két politikát: a kutatás, technológiafejlesztés és az űrkutatás területét, valamint a fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás területét, ahol az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, de ez nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában

21. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 5. cikkében megfogalmazódik, hogy a tagállamok összehangolják gazdaságpolitikájukat, amihez kapcsolódóan a Tanács fogad el intézkedéseket és átfogó iránymutatásokat • Az Unió a foglalkoztatáspolitika összehangolása céljából is intézkedéseket hoz, és iránymutatásokat dolgoz ki • Emellett a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából is kezdeményezéseket tehet

22. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 6. cikke sorolja fel azokat a területeket, ahol az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására vonatkozóan rendelkezik hatáskörrel: • az emberi egészség védelme és javítása • ipar • kultúra • idegenforgalom • oktatás, szakképzés, ifjúság és sport • polgári védelem • igazgatási együttműködés

23. Az Európai Monetáris Rendszer Létrejötte • 1978: Brémai Csúcs:Döntés az Európai Monetáris Rendszer létrehozásáról • 1979-től 1992/93-ig működött az Európai Monetáris Rendszer, voltak árfolyam-kiigazítások, de viszonylag nyugodtan működött • 1992/93-ban az Európai Monetáris Rendszer válságba kerül.

24. Az Európai Monetáris Rendszer Működése • Árfolyam lebegtetési mechanizmus: • Az árfolyam-mechanizmus a rendszerben résztvevő valutákra a központi bankok által un. központi paritásrácsból indult ki (a valutaingadozások minimalizálásának eszközeként) • A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg

25. Az Európai Monetáris Rendszer • A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5%-os lebegést tett lehetővé • A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni

26. Az Európai Monetáris Rendszer (EMR) • A rendszer fontos eleme volt a közös valuta irányába mutató ECU (nem bankjegy, csak közös pénzegység) • Az árfolyam-mechanizmus az ECU irányába is működött (célja a tagállamok valutái közötti ingadozás mérséklése)

27. Az Európai Monetáris Rendszer (EMR) • A tagállamok valutái az ECU napi árfolyamával szemben is +/-2,25%-ra térhettek el, ellenkező esetben a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni. • A központi bankok beavatkozásaikhoz a tagországok tartalékaiból létrehozott Európai Monetáris Együttműködési Alap rövid lejáratú ECU-ben kibocsátott hitelkonstrukcióit vehették igénybe.

28. Az Európai Monetáris Rendszer • Az Európai Monetáris Rendszer indulása egybeesett a második olajválsággal (78-80), ezért a rendszer kialakulásának kezdeti szakaszát a bizonytalanság jellemezte • 1983-tól lehet számítani az Európai Monetáris Rendszer második szakaszát, amely már a rendszer folyamatos stabilizálódását hozta

29. Az Európai Monetáris Rendszer • 1987-től új Európai Monetáris Rendszerről szokás beszélni • A Basel-Nyborgegyezmény értelmében a központi bankok már azelőtt beavatkoztak, mielőtt a valuták elérték volna a kijelölt paritáshatárokat

30. Az Európai Monetáris Rendszer • Meglehetősen szilárd lett az árfolyamstabilitás • Mindenekelőtt a frank-márka paritás • 1990-ben csatlakozott az Egyesült Királyság is (6%-os lebegési sávval)

31. Az Európai Monetáris Rendszer • 1989-ben csatlakozott Spanyolország • 1992-ben Portugália • Az akkori 12 állam közül csak a folyamatosan magas inflációval küzdő Görögország maradt ki

32. Az Európai Monetáris Rendszer • Az 1992-es pénzügyi válság és recesszió hatására a monetáris rendszerből kilépett a brit font és az olasz líra • Több valutát le kellett értékelni! • 1991 USA-ban pár hónapos recesszió, Európában 1,5 éves visszaesés (árfolyammozgások)

33. Az Európai Monetáris Rendszer • 1993 augusztusától a tagállamok kénytelenek voltak a lebegési sávot a +/-2,25%-ról a +/-15%-ra emelni • Spekulációk! (deviza spekulációk) • 1994 elejétől a pénzügyi válság elmúlásával az árfolyamok visszakerültek az eredeti szűk sávba

34. Delors-terv : EMU • Delors Terv: 1989. április: az EMU megvalósításáról • 1991. december: Maastrichti csúcs Az EMU megvalósításának 3 szakasza: • 1. szakasz: 1990. júl. – 1993 vége célok: - tőkemozgások teljes körű liberalizálása - konvergencia erősítése - gazdaságpolitikák közelítése - az ECU minél szélesebb körű használata nem igazán sikeres szakasz – inkább divergencia a recesszió miatt

35. Európai Monetáris Unió • 2. szakasz: 1994. jan. – 1998. vége - Európai Monetáris Intézet felállítása (az EKB előfutára, feladata a tagországok monetáris politikáinak figyelemmel kísérése) - felkészülés a 3. szakaszra, konvergencia-kritériumok teljesítése - 1997. július: Stabilitási és Növekedési Paktum - 1998. május: döntés a 11 tagországról (N-Br., Dánia, Svédo. nem akart bekerülni, Görögo. csak 2001-től) - 1998. július: Európai Központi Bank

36. Európai Monetáris Unió • 3. szakasz: 1999. jan. – 2002. febr. 28. - árfolyamok stabilitása - az euró bevezetése bankszámlapénzként - fokozatos áttérés (3 szakasz) - 2002. január: készpénzként bevezetik az eurót (2 hónap párhuzamos valutahasználat) - 2002. március 1-től 12 országban kizárólagos fizetőeszköz

37. Gazdasági és Monetáris Unió • A EMU legfőbb problémája: • A Gazdasági és Monetáris uniót úgy alkották meg, hogy nem számoltak válság jelentkezésével • Nem hoztak létre olyan intézkedéseket, intézményeket, amelyek alkalmasak lennének a válság kezelésére

38. Gazdasági és Monetáris Unió • Konvergencia-kritériumok: • Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%) • Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát

39. Gazdasági és Monetáris Unió Konvergencia-kritériumok: • Stabil költségvetési helyzet • Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) • Államadósság (GDP max. 60%-a) /a tendencia is méltányolható/ • Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig) • Jegybanki függetlenség

40. Gazdasági és Monetáris Unió Az eurózóna tagjai: • 1999-ben 11 ország • 2001-től Görögország • 2007-től Szlovénia • 2008-tól Ciprus, Málta • 2009-től Szlovákia Jelenleg tehát összesen 16 tagország A jelölteknek konvergencia-programot kell készíteniük

41. Gazdasági és Monetáris Unió • Az euró legfőbb előnyei: • Eltérő valutakockázatok megszűnése • Átváltási költségek megszűnése • Átutalási költségek csökkenése • Átlátható piac

42. Gazdasági és Monetáris Unió • Hátrány: • A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás – de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség-javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni • Komoly dilemma: • Egységes monetáris politika ↔ nemzeti fiskális politika, csak gazdaságpolitikai koordináció

43. Gazdasági és Monetáris Unió • nagyobb piaci tér  optimális termelési méretek  méretgazdasági előnyök • intenzívebb verseny  hatékonyság növelése  termelési költségek csökkentése • munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök  specializáció és kooperáció) kiaknázása

44. Gazdasági és Monetáris Unió • Előnyei: • A vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső versenytársakkal szemben. • A fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék. • Atagországok makrogazdasági teljesítménye: gyorsabb gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság.

45. Gazdasági és Monetáris Unió • Hátrány: • Megvalósult ugyan egy pénzügyi rendszer, a monetáris unió, gazdasági részével azonban problémák vannak: • Nincs egységes gazdaságpolitika • Nincs egységes adórendszer • Aszimmetrikus gazdasági formához vezet!

46. Gazdasági és Monetáris Unió • Mundell: ”Optimális valutaövezetek elmélete” (1961) • Valutaövezet akkor megfelelő, ha a tagországok elfogadják a tőke és a munkaerő szabad áramlását • Ehhez hasonló szerkezetű gazdaság kell • Rugalmas munka – és termékpiaccal • Teljes mértékben összehangolják költségvetési politikájukat

47. Gazdasági és Monetáris Unió • A közösségi szintű monetáris politikát nem támasztja alá közösségi szintű költségvetési politika • A költségvetési politika tagállami hatáskörbe tartozik • A közös monetáris politika mögött nem egy kormány, hanem annyi kormány áll, ahány éppen a GMU tagja (jelenleg 16)

48. Gazdasági és Monetáris Unió • A közösségi szintű monetáris politika ellentmondásba kerülhet a nemzetállami szintű fiskális politikával. • Ahhoz, hogy a költségvetési politika közösségi szintre emelkedhessen, ennek feltétele a politikai unió létrejötte. • Ezt 2005-ben a franciák és a hollandok elutasították az Alkotmányszerződéssel.

49. Gazdasági és Monetáris Unió • A politikai unió hiánya kikezdheti a Gazdasági és Monetáris Unió legitimitását • Ebből nem következik az, hogy a Gazd. És Mon. Unió összeomlik, az akár több évtizedig is fennmaradhat, de várható időtartama véges lesz • Tagjai új tagokat óvatosabban fognak felvenni, ezért felerősödhetnek a tagállamok közötti ellentétek.

50. Gazdasági és Monetáris Unió • Az EU tagsággal a tagállamok magukat arra is kötelezték, hogy rövid vagy hosszútávon belépnek a GMU-ba. • Konkrét határidőt nem kellett megjelölniük. • Magyarország is és a többi EU-tagállam is a GMU derogációval rendelkező tagja, ami annyit jelent, hogy minden intézkedést meg kell tennie a konvergencia kritériumok teljesítése érdekében.