PÉNZÜGYI ISMERETEK

1. PÉNZÜGYI ISMERETEK

2. A gazdaságpolitika fogalma A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. Gazdaságpolitikaa gazdaság mozgásába történő tudatos és célszerű beavatkozás. A kormány feladata célok kijelölése, megvalósítása az állami vezetés feladata.

3. A gazdaságpolitika A gazdaságpolitika lehet: • expanzív, (fejlesztő, kiterjesztő), • restriktív, (visszafogó, szűkítő). A gazdaságpolitika gyakorlatában két elem különíthető el a célok és a cselekvések időhorizontja figyelembevételével: • a gazdaságpolitikai stratégia, • a gazdaságpolitikai taktika. A cselekvés módja szerint lehet: • gazdaságpolitikai koncepció, • gazdaságpolitikai gyakorlat.

4. A gazdaságpolitikai eszközrendszer a) magatartásra utasító eszközök: • termeléspolitika, • árpolitika, • bér- és munkaerő-politika, • külgazdasági politika. b) magatartást indukáló eszközök: • rendszerszabályozási politika, • folyamatszabályozási politika, • információs politika, c) magatartást egyeztető eszközök.

5. Gazdaságpolitikai arzenál

6. Elsődleges vagy közvetlen aktorok Tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson nyugszik a választók akaratának megfelelően – működésük tehát legitim.Belföldiek állam parlament kormány központi közigazgatási szervek központi bankKülföldiek nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

7. Másodlagos vagy közvetett aktorok Szövetségek pártok tényleges szövetségek közjogi jellegűek magánjogi jellegűek lobbykTanácsadók tanácsadó intézmények szakértői testületek, tanácsok, csoportok

8. A pénzügypolitika A pénzügypolitika azon makroszintű döntések, intézkedések összessége, amelyek a pénzmozgásokat, pénzkapcsolatokat meghatározzák. A pénzügypolitika nem más, mint a pénzügyi rendszer működését biztosító alrendszerek és jogszabályok összessége.

9. A pénzügyi politika feladatai - a gazdaságban keletkező jövedelmek feladatokkal arányos elosztása a jövedelemtulajdonosok között; - az áru-pénz egyensúlyhoz szükséges vásárlóerő szabályozása a gazdaság fő piacain; - ösztönzés a gazdasági hatékonyság javítására, a jövedelemtermelő képesség fokozására, hogy az egyéni és vállalkozási teljesítményekkel arányos jövedelmek képződjenek;

10. A pénzügypolitika részei • A költségvetési vagy fiskális politika a közvetlen állami pénzügyi kötelezettségekre és a gazdaságpolitikát szolgáló állampénzügyi beavatkozásra vonatkozó koncepciók, elvek, döntések összefüggő rendszerét jelenti. • A monetáris politika intézményi kereteit azon pénzügyi intézmények jelentik, amelyek a gazdaságban a likviditást biztosítják. Ezek: • monetáris hatóságok • monetáris intézmények • nem monetáris intézmények A monetáris politika alkalmazásának sarkalatos pontja a célkitűzések meghatározása. Ezek: • végső célkitűzések, • közbeeső célkitűzések, • operatív célkitűzések. • A devizapolitika olyan döntések, intézkedések összessége, amely a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának és az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét adja. Lehet gazdasági eszközökről beszélni, és lehet adminisztratív eszközökről beszélni. A devizapolitika több részterületből épül fel, ezek: • nemzetközi pénzforgalmi politika, • valuta-árfolyampolitika, • fizetési mérleg politika • nemzetközi hitelpolitika, • tartalékpolitika.

11. PÉNZ FOGALMA Általánosan elfogadott fizetőeszköz, amely alkalmas - fizetési tranzakciókra (forgalmi és fizetési eszköz)- megtakarításra (felhalmozás eszköze)- értékbeli nyilvántartás, összehasonlítás készítésére (elszámolási eszköz, ármérce)

12. MODERN PÉNZ - belső érték nélküli hitelpénz - teremtése, megszűnése a bankrendszerben történik - sok féle pénzhelyettesítő Típusai:a) formája szerint: - készpénz - számlapénz b) létrejötte szerint: - jegybank által teremtett pénz: - készpénz - jegybanki számlapénz- kereskedelmi bank által teremtett pénz: számlapénz Készpénz és számlapénz is képes az összes pénzfunkció betöltésére.

13. A pénzek tartalmi és technikai csoportosítása • Kétfajta szempont, négyfajta pénz mátrixszemléletben

14. MODERN PÉNZHELYETTESÍTŐK • Monetáris piacok sok olyan pénzügyi terméket hívtak életre, amelyek a pénzfunkciókat nagyrészt képesek betölteni. Ezek a pénzhelyettesek. • Technikai pénzhelyettesek: csak forgalmi eszköz funkciót tudják betölteni, Pl: bankkártya, elektronikus pénztárca, pontgyűjtő kártyák, egészségkártya, étkezési utalvány, üdülési csekk, • Közgazdasági pénzhelyettesek: fizetési és forgalmi eszköz funkciót is be tudják tölteni Pl: váltó, értékpapírok, hitelkártyák, utalványok

15. Pénzkínálat MNB-ben alkalmazott mérőszámok M0 M1 M2 M3 M4

16. PÉNZ KERESLETE - KINÁLATA Pénzkereslet = MD=MDT(Y)+MDSP(r)=MD(Y,r) Pénzkínálat = MS : jegybanki monetáris politikától függ Egyensúlyt a kamatlábak teremtik meg: MS r MD

17. Hogyan teremt pénzt a JEGYBANK? • hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak: - direkt módon: jegybanki számláján hitelösszeg jóváírása- indirekt módon: értékpapír vásárlással • váltó viszontleszámítolással: a kereskedelmi banknál lévő váltókat megvásárolja egy csökkentett áron • repo ügylettel: jegybank értékpapírt vesz a kereskedelmi banktól, és megállapodnak, hogy a kereskedelmi bank egy későbbi időpontban visszavásárolja azt egy ma meghatározott áron. b)valuta, deviza, aranyvásárlás a kereskedelmi bankoktól

18. Hogyan teremt pénzt aKERESKEDELMI BANK? • hitelt nyújt a gazdasági szereplőknek- direkt módon: számlapénzt jóváír- értékpapírt vásárol a gazdasági szereplőktől: pénzhelyettesítőt számlapénzre váltja • valuta, deviza vásárlással Kereskedelmi bankok pénzteremtésének korlátja:csak annyi számlapénzt teremthet, hogy - mindig képes legyen készpénzre váltani a számlapénzt - mindig fenntartsa a jegybanknál kötelezően elhelyezendő tartalék szintjét Kereskedelmi bankok pénzteremtését meghatározza: 1. készpénz mennyiség jegybanki pénzteremtés 2. kötelező tartalékráta nagysága

19. A pénzteremtés A jegybankok és a kereskedelmi bankok hitelnyújtással és devizavásárlással teremthetnek pénzt. A jegybank: készpénzt vagy számlapénzt A kereskedelmi bank: csak számlapénzt teremt. Pénzteremtés függ: • A bankrendszer szintjétől (egyszintű vagy kétszintű). • Jegybanki vagy kereskedelmi banki pénzteremtésről van szó. A kereskedelmi bankok pénzteremtésének korlátozása a monetáris politika keretében történik.

20. PÉNZMULTIPLIKÁTOR A multiplikátor jelzi, hogy a jegybankpénz mennyisége (készpénz, ami keres. bankokban számlapénzzé alakul) hányszorosára növekszik adott időszak alatt. Példa: m = 1/0,25 = 4 pénzállomány növekedése= ΔM= 6millió teljes pénzállomány = M= 2mill+6mill=8millió

21. A megtakarítás és a beruházás kapcsolata • A megtakarítás egy adott időszak jövedelmének az adott időszakban fogyasztásra fel nem használt része: S=Y-C A megtakarítók jelenbeli pénzt kínálnak felhasználók jövőbeli pénzéért. Tehát a pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. • A befektetés magában foglalja azokat a tranzakciókat, amelyek révén jelenbeli pénzt jövőbenire váltunk. • A beruházás anyagi javak vásárlását jelenti.

22. Megtakarítás alapvető formái • anyagi beruházás, • értékpapír-vásárlás (részvény, kötvény), lekötött bankbetétbe helyezés • pénzkészlettartás (készpénz vagylátra szóló betét formájában) pénz-megtakarítás

23. A megtakarítás útja • Önfinanszírozás: a megtakarítás a beruházónál képződik • A megtakarító pénze újraelosztással a beruházóhoz kerül: • végleges újraelosztással (adók és támogatások, közadakozások stb.) • ideiglenes újraelosztással 1. ideiglenes közvetlen újraelosztással (pl. kötvény) 2. ideiglenes közvetett újraelosztással (pl. valamely pénzintézeten keresztül: lekötött bankbetétek - bankhitelek) • A bankrendszer pótlólagos pénzteremtése: implicit újraelosztás a pénzkészletet tartók és a beruházók között.

24. A pénzügyi közvetítés és intézményei A pénzügyi közvetítő rendszer intézményei a gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikhoz. • Közvetlen pénzügyi közvetítés: a tőkeáramlás közvetlen formája, a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát. (a befektető maga hozza meg a döntést és viseli a kockázatot) • Közvetett pénzügyi közvetítés: egy közvetítő intézmény bekapcsolódik a folyamatba, a végső döntéseket ő hozza. Megtakarítások felhasználói Pénzügyi közvetítők Megtakarítások

25. A megtakarítások áramlásának irányai értékpapír értékpapír Megtakarítás Értékpapír- kereskedők A megtakarítás végső felhasználója pénz pénz értékpapír közvetett követelések pénz pénz

26. A pénzáramok összevetése Megtakarító Pénzügyi piacok Beruházó Különböző időpontokban megjelenő pénzek cseréjének tere Jelenbeli pénzt cserél jövőbeni pénzre Jövőbeni pénzt cserél jelenbeli pénzre Különböző időpontban esedékes pénzáramok összevetése • Pénzügyi alapszámítások • Jelen- és jövőérték számítás • Speciális pénzáramok értékelése • Kamatok és hozamok

27. A számítások során használt alapfogalmak • Kamat • Kamatláb (r) • Kamatozási időtartam • A kamatláb érvényességi ideje (futamidő) • Konverziós periódus • Kamatszámítási módszerek • egyszerű kamatozás • kamatos kamatszámítás

28. Hogyan mozog a pénz a modern gazdaságokban? VÁLLALATOK bérfizetés HÁZTARTÁSOK vásárlás adók adók ÁLLAM megtakarítások hitelfelvétel finanszírozási források hitelfelvétel PÉNZÜGYI RENDSZER (BANKOK, TŐZSDE, STB)

29. PÉNZÜGYI RENDSZER • A pénzügyi intézményrendszer az a piac, ahol a kölcsönözhető, szabad pénzek kínálata és kereslete találkozik. • kamat: pénzkölcsönzés díja kamatláb % hitelkereslet hitelkínálat millió forint

30. PÉNZÜGYI RENDSZER A megtakarítások és azok felhasználóinak találkozási helye maga a pénzügyi rendszer. A gazdasági rendszerben 3 alapvető piac működik: • az erőforráspiac: a termeléshez az erőforrások megszerzését biztosítja (föld, munkaerő, tőke) • a termékpiac: a gazdaságban forgalmazott termékek megszerzésének helye • a pénzügyi piac: a pénz, a tőke és az értékpapírpiac összességét jelenti.

31. TŐKEÁRAMLÁS FORMÁI Megtakarítók és felhasználók között pénzáramlás két formában valósulhat meg: - közvetett: a megtakarítóktól a felhasználókhoz közvetítő intézmények segítségével jut el a tőke, a bankok összegyűjtik, majd átalakítják a szabad pénzeket olyan lejáratúvá és olyan nagyságúvá, amilyenre a hitelfelvevőknek szüksége van - közvetlen: megtakarítók és felhasználók közvetlenül kerülnek kapcsolatba, helyszíne a piac.A megtakarítók értékpapírokat kapnak pénzükért.

32. PÉNZÜGYI RENDSZER 3 előnyt nyújt a gazdaság szereplőinek: • Keresés minimalizálás: Megkönnyítik a hiteligénylők és a kölcsönözhető pénzzel rendelkezők egymásra találását. • Transzformálás:Összegyűjtve a kisösszegű megtakarításokat, átalakítják a szabad pénzeket olyan lejáratúvá és olyan nagyságúvá, amilyenre a hitelfelvevőknek szüksége van. • Kockázatminimalizálás:A pénzügyi intézmények viselik annak a kockázatát, hogy az adós nem fizet. A pénzügyi piacok pedig olyan diverzifikálási lehetőségeket nyújtanak a befektetőknek, amellyel csökkenteni tudják a kockázatokat.

33. PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMEI 1.) pénzügyi intézmények: • bankok, • befektetési társaságok, és • biztosítók, nyugdíjpénztárak 2.) pénzügyi piacok: • pénzpiacok • tőkepiacok

34. A pénzügyi piac A pénzügyi piac a pénz és a tőke cseréjének helyszíne. Itt határozódik meg a rendelkezésre álló hitel összege, kialakul a piaci kamatláb, és ezzel együtt az értékpapírok árfolyama. Csoportosítása: • Eszközök jellege szerint: értékpapír, bankbetét, deviza • Lejárat szerint: pénzpiac, tőkepiac • Kibocsátási mód szerint: nyílt piac, zárt piac • Forgalmazás szerint: elsődleges piac, másodlagos piac • Kötési mód szerint: azonnali, határidős

35. A monetáris politika célkitűzései • Végső célkitűzés: • gazdasági növekedés üteme • inflációs ráta • külső egyensúly • ár- és belső stabilitás, valamint azerőforrások kiegyensúlyozottnemzetközi allokációja. • Közbenső célkitűzés: Olyan aggregátumok beállítása, melyeknincsenek közvetlenül a monetárishatóságok ellenőrzése alatt. • Nem lehet együtt szabályozni az: • árakat és kamatokat, valamint; • a pénzmennyiséget. • Operatív célkitűzés:A monetáris hatóságok közvetlenellenőrzési lehetősége. • Nyújtott hitelek összege • Rövidlejáratú pénzpiaci kamatszint • Monetáris bázis aktív szabályozásával.

36. A monetáris politika eszközei • Direkt eszközök: a monetáris hatóság közvetlenül határozza meg a szabályozandó tényezőt, annak értékét. • Hitelkorlátok előírása • Kamatplafon előírása • Viszontleszámítolási plafon • Indirekt eszközök: a központi bank előírásai közvetett hatást gyakorolnak a bankok tevékenységére. • Kötelező tartalékráta • Refinanszírozás (klasszikus, repo, váltó viszontleszámítolás) • Kamatpolitika • Nyílt piaci műveletek (aktív pénz- és tőkepiaci beavatkozás) • Árfolyam-politika • Erkölcsi ráhatás

37. Befektetési jegyek Az értékpapíroknak egyre népszerűbbé váló csoportját alkotják a befektetési jegyek, amelyek egy úgynevezett befektetési alap vagyonából való részesedést testesítenek meg. A befektetési alapoknak, s így a befektetési jegyeknek két alaptípusa ismert: • Azárt végűbefektetési alapok meghatározott időtartamra (hazánkban általában három, vagy annál több évre) jönnek létre, s az alapok induló tőkéje az élettartam alatt nem csökkenhet. • Anyílt végűbefektetési alapok határozatlan időtartamra jönnek létre, s tőkéjük is az élettartam alatt folyamatosan változik.

38. A befektetési alapok A nyílt végű befektetési alapokelőnyei: • Könnyű a pénzt bennük elhelyezni. • Folyamatosan szakemberek figyelik a befektetést. • Kedvező hozam lehetősége. • Egyszerű a használatuk. • Biztonságosak. Nettó eszközérték:alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel csökkentett része. A befektetési alapok vagy értékpapírokba, vagy ingatlanba fektethetnek. Ez alapján megkülönböztethetünk: • értékpapíralapokat és • ingatlanalapokat.

39. A befektetési alapokat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk 1. Befektetési kör szerint: • nyilvános kibocsátású alap • zártkörű kibocsátási alap 2. Időtartamuk alapján: • zárt végű alapok • nyílt végű alap Típusai: • kötvényalap • Részvényalap • pénzpiaci alap • vegyes alap • speciális alap

40. A befektetési alapokat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk 3. Befektetés iránya, jellege szerint: • ingatlanbefektetési alap • értékpapír-befektetési alap 4. Értékpapír eredete szerint: - belföldi alapok - külföldi alapok - deviza alapok 5. Jövedelem szétosztása szerint: • jövedelmet rendszeresen felosztó • jövedelmet automatikusan újrabefektető

41. Származékos termékek - Származékos terméknek (derivatívok) általában azokat a pénzügyi piacokon forgalmazott termékeket nevezzük, amelyeknek értéke valamely más, elsődleges tőzsdei vagy tőzsdén kívüliértékpapír árfolyamától függ. • Hagyományos értelemben a származékos termékek piacait: - árutőzsdei cikkekre, - részvényekre, - részvényindexekre, - kamatlábakra és - devizaárfolyamokravonatkozó határidős kötések jelentik, ahol ezeknek a határidős kötéseknek az árfolyama az előbb felsorolt termékek árfolyamától függ. - Közgazdasági tartalmáttekintve három nagy csoportot különböztetünk meg: - határidős ügyletek, - opciós kötések, - swap-ügyletek. - Az adott termék a tőzsdén jegyzett, vagy a tőzsdén kívüli forgalombanszerepel.

42. EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK Váltó A váltó egy törvény által szabályozott, meghatározott alaki követelmények szerint kiállított fizetési kötelezettség. A váltó szereplői: a kibocsátó, címzett a rendelvényes, a kezes. A váltó funkció • fizetési eszköz • hiteleszköz • biztosíték • befektetési eszköz

43. EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK Csekk A csekk a kibocsátó írásbeli utasítása a pénzintézetnek, hogy meghatározott pénzösszeget fizessen ki a csekk bemutatójának. A csekkforgalomban való részvétel feltételei: - a kibocsátó csekk-képessége, - a kibocsátó számlája, - a számlafedezet, - a csekknyomtatvány és - a csekkszerződés. A csekk nem hiteleszköz, hanem fizetési eszköz.

44. EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK A közraktárjegya közraktár időrendben vezetett letétkönyvének szelvényrésze, amely két összefüggő, de egymástól szétválasztható részből áll. Egyik része az árujegy, amely a tulajdonjogot, az áru feletti rendelkezés jogát testesíti meg. Másik a zálogjegy, amely a közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön és járulékai mértékéig zálogjogot ad. A záloglevélfix kamatozású értékpapír, amely ingatlanra vonatkozó zálogjogot testesít meg, telekkönyvi bejegyzés alapján. Csak az erre feljogosított pénzintézetek bocsáthatják ki, közforgalmú értékpapír. Kibocsátásának célja, hogy a jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitelekhez szükséges forrást részben megszerezze.

45. Pénzpiac Tőkepiac Értékpapírpiac A részpiacok összefüggései Miután az értékpapírpiac a pénzügyi piac szerves része, elmondható, hogy az értékpapírpiacnak is van: - elsődleges és másodlagos, - nyílt és zárt, - azonnali és határidős változata. Az értékpapírpiacokat az adás-vétel tárgya szerint (például: részvénypiac, hosszú lejáratú kötvények piaca) vagy a kibocsátók szerint (például: állampapírok piaca, záloglevelek piaca) is lehet csoportosítani. A pénzügyi piacok egyes részpiacai abban hasonlítanak egymáshoz, hogy egyaránt a pénz cseréjének a helyszínei, míg a részpiacok közötti különbségek abban jelentkeznek, hogy különböző időpontbeli pénzek cseréjének helyszínei.

46. A TŐZSDE • A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) adásvétele szigorúan előírt szabályok szerint történik. • Nyilvános, központosított és szervezett piac. • A kereskedelem alapintézménye sajátosan szervezett, szigorú szabályok szerint működő nyílt piaci forma, amely koncentrálja a tőzsdére bevezetett és forgalmazott cikkek keresletét és kínálatát. • A tőzsde a tőzsdére bevezetett áru keresletét, kínálatát és kereskedelmét koncentráló központi piac. • A tőzsde az általa képviselt gazdasági szféra folyamatait és a tőzsdére bevezetett termékekkel kapcsolatos folyamatokat leíró információs központ. • A tőzsde helyettesíthető, homogén tömegáruk koncentrált piaca, ahol szervezett keretek között, szokványok szerint zajlik a kereskedés.

47. A TŐZSDE A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint: • Árutőzsde, ahol fizikai áruk adásvétele történik. Az áruk jellegéből elsősorban az következik, hogy a megvalósuló ügyletek egy része úgynevezett effektív ügylet. a) Általános: többféle árucsoport is forgalmazásra kerül (például: hús, gabona). b) Speciális: a forgalmazott áruk egy meghatározott árucsoporthoz tartoznak, vagy az is lehet, hogy csak egyféle áru kereskedéséről van szó (például kávé). - Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik. a) Általános: egyidejűleg kerül forgalmazásra arany, deviza és értékpapír, valamint ezekre kötött származékos ügyletek, illetve a felsorolt termékcsoportok közül legalább kettő forgalmazható az adott tőzsdén. b) Speciális: vagy csak deviza, vagy csak értékpapír kerül forgalmazásra, illetve az ezekre kötött származékos ügyletek. - Áru- és értéktőzsde: a fenti kettő fajta feladatait egyaránt ellátja.

48. A TŐZSDE A közgazdasági szakirodalom a fentiek figyelembevételével, a forgalmazott árucikkek alapján a következő csoportokba sorolja a tőzsdéket: • egyik fő csoportot az árutőzsdék alkotják. • másik csoportot az értéktőzsdékjelentik. A tőzsdéket szokás megkülönböztetni jogállásuk szerint is, ekkor lehetnek: • európai vagy kontinentális típusú tőzsdék, amelyek közjogi jellegűek. • angol-amerikai típusú tőzsdék, amelyek magánjogi jelleggel működnek. A tőzsdeügynök lehet brókervagy alkusz, olyan tőzsdei bizományos, aki kizárólag megbízásból dolgozik, hivatásszerűen, megbízóikkal alkalmi kapcsolatot létrehozva. A jelen időszak brókerei általában brókercégek alkalmazottai, akik megvásárolják számukra a tőzsdetagságot. A dealerek, akik munkájukat megbízás alapján és saját számlára is végzik. Bevételeia tagság befizetéséből: - belépési díj és éves tagsági díj, - az értékpapírok bevezetési és forgalomban tartási díja és - a szolgáltatásokért fizetett díjak.

49. A tőzsdei szokványok A szokvány írásba foglalt szokás, amely adott piacon a racionális tevékenység létrejöttét biztosítja. Vannak: • általános szokványok, • különleges szokványok, a) minőségi szokványok, amelyek árutőzsdékre jellemzőek, előírják a tőzsdén jegyzett áruk szokásos (standard) minőségét, pontosan meghatározott minőségi ismérvekkel. Ez a szabványosítás. Az árutőzsdei ügyletkötést előre kialakított szerződésminták, ún. kontraktusok segítik. A kontraktus a tőzsde által kidolgozott típusszerződés. b) mennyiségi szokványok azt jelenti, hogy a tőzsdéken a mennyiséget is egységesítik, azaz meghatározzák azt a minimális mennyiséget, az ún. kötésegységet, amelyre vagy amelynek többszörösére üzletet lehet kötni.

50. A tőzsde • Az árfolyam kialakító szerepe miatt árfolyam-meghatározó, • egy-egy társaság értékét megmutató szerepe miatt vagyonértékelő szerepe van. • Ugyanakkor a tőzsdéknek tőkeelosztószerepet is tulajdoníthatunk, hiszen a tőkepiaci feltétel és hozamok meghatározásán keresztül a tőzsde közvetett tőkeáramlásban vesz részt, így rajta gazdát cserélt áruk áramlása egyben a tőkék áramlását is jelenti.