1 / 50

Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf.

Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam. Tartalomjegyzék. Bevezetés 1. Mért infokom a példa? 2. Az infokom üzleti értéklánc és technológiai összetevői

moanna
Télécharger la présentation

Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam

  2. Tartalomjegyzék • Bevezetés • 1. Mért infokom a példa? • 2. Az infokom üzleti értéklánc és technológiai összetevői • 3. Az üzleti technológiai és funkcionális konvergencia • 4.Az infokommunikáció jövője – a konvergencia jövője • 5. Az infokomm szektor politikai, gazdasági és szakmai fejlesztési környezete

  3. Bevezetés - tanulási útmutató 1. Célja - elméleti rendszerezés, gyakorlati feladat megoldásának támogatása 2. Módszerek: áttekintések ,esettanulmányok, módszertani tanácsok, lépések, kifejtések, e-források, példák, linkgyűjtemények 3. ellenőrzési, értékelési formák: tesztek, zh, feladatmegoldások kritérium szerint

  4. Bevezetés - módszerek, eszközök Jegyzet Előadások Órai gyakorlatok Gyakorló feladatok, projektek E-források, tanulási útmutatók A kérdések - zh

  5. 1.MIÉRT INFOKOM A FŐ PÉLDÁNK? Részesedése nő a globális, regionális és nemzetgazdaságokban Szerepe dinamikus, meghatározza más szektorok hatékonyságát Gyorsak a változások Jól szemléltethetők a versenyt meghatározó szempontok, folyamatok Jól szemléltethetők az infolánc kapcsolatai, összefonódásai

  6. 1.1. Az infokom szektor összetevői, szerepe a társadalomban és gazdaságban 1.Az infokom szektor összetevői 2. Helyzete, súlya a nemzetgazdaságokban 3. Helyzete, súlya Magyarországon 4. Hatása a gazdaságra és társadalomra

  7. 1.2. Az infokom ágazat súlya, szerepea nemzetgazdaságban Infokommunikációs ágazat nagysága (bevételek, 2003) Összesen 1750 Mrd Ft,a GDP 9,4%-a Az információs társadalom technológiák által kínált lehetőségek nagymértékben járulnak hozzá az életminőség és a versenyképesség javulásához. Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

  8. 1.3. A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM GAZDASÁGI SZEREPE Információs társadalom Ny-Eu 2002 Tk3,4%; IT 3,3% USA ICT 8,5% Japán ICT8,2% 15%…. ICT6,7% HÁLÓZAT-ALAPÚ TUDÁS TÁRSADALOM Integrált információstársadalmialkalmazások Bevétel/GDP [%] 6...12% Ny-Eu 1996 Tk2,4%; IT 2,2% ICT 4,6% KONVERGENCIA 1,5…3,5% LIBERALIZÁCIÓ verseny- környezet kialakítása Mobil telefon InfokommunikációInternet … 1% ... TERMÉSZETES MONOPÓLIUMTelefónia Szélessáv,mobilitás, multimédia 1900 1985 2000 2010-15 [EITO 2003] Forrás: Sallai Gyula: Technológiai fejlődés és jogalkotás. Távközlési jogi konferencia, Pécs 2002

  9. 1.4. A magyar infokom szektor és piac részletesebb elemzése 1. Fejlődéstörténete 2. Szerkezete, összetevői 3. Összetétele a szervezetek típusai szerint 4. Szövetségek, egyesületek, tanácsok

  10. 1.5. Az infokom piac helyzetével foglalkozó szervezetek, felméréseik, jelentéseik Globális és európai helyzetelemzések, - értékelések Magyarországon készített helyzetelemzések, értékelések A Nemzeti Hirközlési Hatóság és partnerei információs anyagai A Magyar Infokommunikációs Jelentés /BellResearch Gazdaság- és piackutatók felmérései

  11. 1.6. Infokommunikációs innováció, kutatás-fejlesztés Az innováció és K+F szükségessége Az MTA-n folyó kutatások, fejlesztések Az ITTK és a Stratégiakutató Intézet A felsőoktatási intézmények szerepe az infokom kutatásban, fejlesztésben

  12. 2.Az infokom üzleti értéklánc és technológiai összetevői Figyeljük a következő ábrán a következőket Emlékeztet-e a korábban kifejtett infoláncra? Felfedezhetők-e a szerepek, a játékosok? Mik a szektorspecifikus sajátosságok? Mik a fő kulcsszavak? Van-e konvergencia? Mik a fő kapcsolódások a láncban?

  13. 2.1.Az információs értéklánc integrálódik: információs társadalmi szolgáltatások/infokom alkalmazások Információforrás A tartalomelőállítás és továbbítás vertikális technológiai integrációja „Content & Carriage” Tartalom digitáliselőállítása Termékelőállítás:Tartalom/AVmédia technológiák Tárolás, szerkesztéscsomagolás Átvitelgerinchálózaton Digitális technológia,számítástech. • Korlátok: • beruházás, ráfordítás • jogi tiltások • piacismeret hiánya • szakismereti hiány Távközlés, adatközlés, műsorterjesztés Elosztás hozzáférési hálózaton „Fogyasztás”, végkészüléken Felhasználó (forrás. Sallai Gyula: Infokom konvergencia, 2005)

  14. 2.2. Az infotechnológia és infokom technológia az üzleti információs láncban Mit jelent az, hogy infotechnológia? Mit jelent az, hogy infokom technológia? Mit az, hogy a technológiai konvergencia? Milyen további szinteken érvényesül a konvergencia, ezek hogyan függnek össze? Hogyan függ össze az Infomenedzsment /IM/ és az infokom-menedzsment /IKM/?

  15. 2. 3. Az üzleti infotechnológia értelmezése „azoknak az elveknek, módszereknek, eljárásoknak, szellemi és technikai eszközöknek a rendszerét, melyek segítségével az üzleti információs folyamatok optimálisan valósulnak meg adott üzleti felhasználói igények kielégítésére”

  16. 2.4. Az üzleti IM – IT- IKT • Az üzleti infomenedzsmentnek fejlett, közös IT-alapon kell megvalósulnia ! • Ebbe az irányba hatnak a globális, és nemzeti információs társadalom stratégiák, - ennek megfelelően stratégiai jelentősége van! • az IT biztosítja a közös nevezőt, a cserélhetőséget, a konvergenciát, az egymásraépülést! • az IT elégíti ki a jobb, hatékonyabb kommunikáció iránti igényt az infokommunikációs eszközpark/hálózatok segítségével. • az IT teszi lehetővé az üzleti élet gyors, komplex fejleményeivel kapcsolatos események követését (tőzsde, bankrendszer, számviteli, adózás, társadalombiztosítás stb.) Dobay Péter

  17. 2.5. Az infokommunikációs technológiák értelmezése „Azoknak az elveknek, módszereknek, eljárásoknak, szellemi és technikai eszközöknek a rendszere, melyek segítségével az információs és kommunikációs folyamatok integrált módon valósulnak meg adott felhasználói igények kielégítésére, a közvetlen emberi kommunikáció korlátait - egyes vonatkozásokban – meghaladva”

  18. 2. 6. Az infotechnológiák múltja, jelene, jövője? Papír-, és karton-alapú technológiák Lyukkártya-alapú technológiák Mikrofilm-technológiák Félautomatikus technológiák (manuális + automatikus), pl. KWIC, KWOC –indexek Automatikus technológák - internettechnológiák - automatikus indexelés, internetes keresőrendszerek, Kombinált megoldások: webkatalógusok, digitális könyvtárak és katalógusaik, adatbányászat

  19. 2. 7. Az infokommunikációs technológiák az információtechnológia (IT), a távközléstechnológia (TT) integrálódásából adódó területek az IT, TT és médiatechnológia (MT) integrálódósából adódó területek : infokomm eszközök + hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások (számítástechnikai, marketing, hirdetési, távközlési, elosztási, értékesítési stb.)

  20. 2. 8. Kommunikáció és infokomm történeti összefüggései üzleti életben A kommunikáció forradalmai A beszéd, szóbeliség Egyéb jelrendszerek Az írás A nyomtatás A telekommunikáció A számítástechnika - félautomatikus és automatikus technológiák Az infokommunikáció /e-learning, b-learning, az üzleti kommunikáció formái kiegészítik egymást/

  21. 3. Az üzleti technológiai és funkcionális konvergencia A konvergencia általános jelenség a tudomány és a technika legtöbb területén: közeledés, összetartás, fokozatos eggyé válás Infokommunikációs értelmezése: a távközlési, információs és médiatechnológiák konvergenciája (lásd következő ábra ) A digitális technológia a konvergencia alaptényezője „Minden út Rómába vezet” (lásd azt követő ábra)

  22. 3.1. Távközlési, információs és média technológiák konvergenciája - Terminológia Média-informatika Informatika Média-technológia KonvergensIST INFOKOMMUNIKÁCIÓ Médiaközlés műsorterjesztés Elektronikus hírközlés Adatközléstávinformatika Távközlés A távközlés infokommunikációvá szélesedik ICT = Information and Communication Technologies (IT, TT) IST = Information Society Technologies (IT, TT, MT) (Forrás: Sallai Gyula: Infokom konvergencia)

  23. Tartalom Beszéd Adat, szöveg AV programok Táv-beszélés Vezetékes,mobil telefon-hálózat Telefon készülék Adatátvitel,e-levelezés Számítógéphálózat Személyiszámítógép Műsor-terjesztés Kábeltv Műholdas, földfelszíniműsorszóró Rádió, televízió Szolgál-tatás Hálózat Infokom hálózatok Készülék Digitális kommunikációs, számítógép és médiatechnológiák 3.2. Digitális technológia: különféle tartalmak - konvergálódó szolgáltatások, hálózatok, készülékek (forrás. Sallai Gyula: Infokom konvergencia, 2005)

  24. 3.3. Reflektálás az ábrákra Hogyan hat a távközlési, információs és médiatechnológiák konvergenciája az üzleti információs termékekre és szolgáltatásokra? Hogyan hat a digitális technológia e termékekre és szolgáltatásokra, hálózatokra és rendszerekre?

  25. 3.4. Mely szinteken hat az infokom konvergencia? Technológiai, iparági, piaci, politikai-szabályozási szintek Piaci konvergencia, szolgáltatási konvergencia, végberendezés, fogyasztói eszköz-konvergencia A konvergenciszintek hatása a felhasználói oldalon. A NESSI víziója A konvergenciarétegek modellje

  26. 3.5. A konvergencia szakaszai • Politika és szabályozás • Szolgáltatások és piacok • Iparági szövetségek és fúziók • Technológia és hálózati platformok

  27. 3.6. az infokommunikáció alapelve • 3.6. (Bosch, Jan: The cooperation Vision : Together with other Technology Platforms, NESSI will make a full impact) www.nessi-europe.com/documents/J_Bosch_NESSI_Launch.pdf

  28. 3.8. A konvergencia meghatározó jelenség az infokom üzleti értékláncban Hogyan alakulnak a szektorszereplők főtevékenységei? Példák ??? Ld. következő ábra

  29. 3.9. Az üzleti infokom konvergenciából fakadó jogi szabályozási feladatok 1. Az e/m- alkalmazások és tranzakciók eljárásai, biztonsága 2. A tartalomszolgáltatás szabályozása 3. Az információhoz fűződő személyiségi jogok újragondolása

  30. 4.Az infokommunikáció jövője – a konvergencia jövője A horizontális konvergencia folyamatai: a tartalom és szolgáltatások, az átviteli csatorna és a végfelhasználói készülékek között A vertikális konvergencia folyamatai: a távközlés, a média és az informatika között Technológiai és szolgáltatási trendek

  31. 4.1. Az infokom üzlet szolgáltatási, technológiai meghatározottsága 1. Mobiltechnológiák - mobilpiac 2. Infokom részpiacok 3. Versengő technológiák 4. Interaktív média

  32. számhordoz-hatóság (2004) MMS (2002) GPRS (2001) WAP (2000) Vodafone, 1800 Mhz Pre-paidcsomagok (1999) (1997) SMS 900 Mhz Westel900, PGSM (1995) (1994) Westel450 (1990) 4.2. A MOBILPIAC FEJLŐDÉSE 1G: analóg 2G: keskenysávú, digitális 3G: mobil szélessáv 4G: NGN Forrás:Forrás: Tóth László: A mobilpiac fejlődése, trendjei. 2005

  33. 4.3. Részpiacok II. Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

  34. Hang Internet/Adat Videó PLC FTTx VoCTV kábel modem CTV/ DVB-C Vezetékes PSTN ADSL xDSL play WiFi/ WIMAX DVB-T VSAT Vezeték nélküli GSM GPRS/ EDGE 3G/4G DVB-H (?) Keskenysáv Szélessáv Vezető technológiák Kihívó technológiák 4.4. VERSENGŐ TECHNOLÓGIÁKA TRIPLE PLAY PIACTÉREN Tartalom, alkalmazások Hálózatok Végberendezések Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

  35. 4.5.AZ INTERAKTÍV MÉDIA ÚJ CSATORNÁJA • SMS • egyedi csengőhangok, háttérképek • játékok • MMS • m-fizetés • helyfüggő szolgáltatások • videotelefon • m-kormányzat, m-egészségügy stb. • zeneletöltés, fájlcserélés • mobiltévé Tartalom, alkalmazások tartalom, alkalmazások bevétele Hálózatok hozzáférés bevétele Végberendezések Forrás: Tóth László: A mobilpiac fejlődése, trendjei. 2005

  36. 4.6. A technológiai dimenzió trendjei 1. Az infokom „megatrendek” 2. Digitalizáció 3. A szoftver-hardver viszonyának változása 4. Méretcsökkenés 5. Kapacitásnövekedés 6. Ár- és költségcsökkenés 7. Globalizáció 8. Mobilizáció forrás: Vitaanyag a Nemzeti Hírközlési Hatóság.. stratégiájához

  37. 4.7. A szolgáltatási dimenzió trendjei 1. növekvő használat 2. az időben és térben való elérhetőség 3. az interaktivitás 4. a személyre szabott és kombinált megoldások 5. a biztonság 6 egyszerűség és az interoperabilitás iránti igény 7, az információs társadalom szolgáltatások iránti igény növekedése forrás: Vitaanyag a Nemzeti Hírközlési Hatóság.. stratégiájához

  38. 4.8. Az új hálózati paradigma - NGN • IP alapú (csomagkapcsolt hálózat) • A szolgáltatások funkciója független a gerinchálózattól • Nyílt hálózat • Integrált szélessávú szolgáltatások • A fogyasztó földrajzi helyétől független szolgáltatások • A hálózat „butább”, a végberendezések „intelligensebbek” Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

  39. 5. Az infokomm szektor politikai, gazdasági és szakmai fejlesztési környezete 1.Az infotársadalom építése az EU-ban 2. Az infotársadalom építése Magyarországon 3. Az infokom szektor összetevői, szerepe a társadalomban, gazdaságban 4. A magyar infokom szektor és piac elemzése 5. Az infokom piac helyzetével, fejlődésével foglalkozó szervezetek, felméréseik, jelentéseik 6. Az innováció, kutatás-fejlesztés szerepe

  40. 5.1. Az infotársadalomépítés az EU-ban 1. A lisszaboni stratégia 2. A félidős értékelés „Rethinking the European ICT agenda s az új program 3. Új kezdeményezések: i2020 Kezdeményezés eMobility NESSI konzorcium

  41. 5.1.1. (Forrás: Informatikai és Hírközlési Minisztérium)

  42. 5.1.2. Rethinking the European ICT Agenda (2004 August”) 1) Célkitűzések áttétele az elérhetőségtől a komplex ICT szolgáltatások szintjére 2) Szabványosított európai ICT környezet létrehozása 3) Alternatív, új technológiák piacra lépésének a felgyorsítása 4)„Bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platformon” 5) Az európai ICT ipar globális platformokon való vezető szerepének támogatása

  43. 5.1.2. folyt Rethinking the European ICT Agenda (2004 August”) 6) Munkahelyek alacsonyabb munkabérű országokba való áthelyezése 7) Az akadályok eltávolítása az elektronikus hírközlési ágazat fejlődése elől 8) Új, rugalmasabb spektrumkijelölési modell alkalmazása 9) Megoldások a fogyasztói, felhasználói bizalom és a biztonság megteremtésére 10) A „hozzáférés mindenkinek” elv helyett a „képességek mindenkinek” elv támogatása

  44. 5.2. Az infotársadalomépítés Magyarországon Az infotársadalomépítés stratégiai lépései és dokumentumai A stratégiák változó hangsúlyai, a Nemzeti Szélessávú Stratégia példája Az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság és albizottságai

  45. KÉPZETTSÉG HOZZÁFÉRÉS MOTIVÁCIÓ BIZTONSÁG TARTALOM HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK (INNOVÁCIÓ ESÉLYEGYENLŐSÉG) PIACI MECHANIZ- MUSOK SZABÁLYOZÁS FISKÁLIS, KÖZPOLITIKAI ESZKÖZÖK 5.2.1 Versenyre gyakorolt hatások Nemzeti Szélessávú Stratégia Az infokom üzleti értéklánc és technológiai összetevői Forrás:Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005, illetve: Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

  46. 5.2.2. A II. nemzeti fejlesztési terv és a reformok • Mennyire érintik az infokommunikációs szektort • - oktatási, képzési szinten • - termelési, szolgáltatási szinten • - információs társadalom/tudástársadalom szinten • Projektek /lásd projektmenedzsment/

  47. 5.3. Az infokom szektor info- ill. tudástársadalmi vonatkozásai

  48. 5.4. Az infokom szektor információs ill. tudástársadalom vonatkozásai

More Related