Ideológiák, eszmeáramlatok

1. Ideológiák, eszmeáramlatok Az ideológiai- és eszmei termékek

2. Liberalizmus • a felvilágosodásból nő ki • céljai: szabadság, tolerancia, jog- és esélyegyenlőség • univerzális eszmerendszer → nem országkeretek között gondolkodik • a kapitalizmus eszmerendszeréhez kapcsolódik • De:látják a nyomort → ezért kettészakadt

3. középosztálybeli liberalizmus (a nyomor szükségszerű) • szociálliberalizmus (a szociális kérdések is fontosak, az államnak foglalkoznia kell velük) • Elitista politikafelfogás: a pártelit mozgatja a politikát • jogállamiság,képviselet,hatalommegosztás • mindig elitmozgalom, nem szeretik a tömeget → kis párt marad (nálunk SZDSZ)

4. Konzervativizmus • Ez is a francia forradalom szülötte • jellemzői: óvatosság, fanyalgás az újtól, tradicionális • összetartó erő: jog, állam, család, vallás,tradíció • status quo konzervativizmus (fontos a rend, a törvényesség, a tekintély; ami van, az jó) • liberál/reform konzervatívizmus (bizonyos változásokra szükség van, elismerik a piacgazdaságot, az emberi jogokat) • fontosak: család, tradíció (MDF, KDNP, Fidesz)) • reakciós konzervatívizmus (vissza a régihez, támadja a kapitalizmust, az alá-fölé rendeltség szükségszerű)

5. Szocializmus • „egyidős Jézussal” – mindig megjelenik • Marx és Engels teremti meg • egyenlőség, igazságosság • a munkásokat fel kell szabadítani • Cél: a proletárdiktatúra • internacionális, nem nemzeti karakterű • Lenin megvalósítja a vad kommunizmust → totális diktatúra • Bernstein → szociáldemokrata

6. Reformszocialisták, szociáldemokraták • modern társadalom • a munkásokat is beemelik a társadalomba • fő az igazságosság • fontos: a tolerancia, az egyenlőség, szabadság, szolidaritás, pluralizmus • MSZP(?)

7. Nacionalizmus • XIX. sz. 2. fele (amikor Európában a nemzetállamok kialakulnak) • Közép-Európában inkább kultúrnemzet → keveredés a népek között • pozitívum: hazaszeretet, a nyelv, a kultúra ápolása • negatívum: az ellenségkép • MIÉP, Jobbik, de a Fideszben is van ilyen

8. Populizmus • a fejlődés jó, mert új értékeket teremt; de rossz is egyben, mert a régi eszméket eltörli • harcot hirdet az idegen eszmék ellen • Előzmény: népi írók (Illyés) • jelszavai: harc az idegen tőke (bankok), a korrupció, a közbiztonság lazulása, a vallás lazulása, a nemzet elsatnyulása ellen • MIÉP, Jobbik, Fidesz • A populizmus: nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus keveréke

9. Anarchizmus • szabadság és egyenlőség • semmilyen függést nem fogadnak el • az egyén teljesen független • horizontális szerveződés • egyik ágából nő ki a terrorizmus • kevésbé tud pártosodni • (Az 1960as évek mozgalmai: kivonulás a társadalomból)

10. A szélsőbal- és szélsőjobb irányzatok • a mai kommunista pártok „szerényebbek”, nem feltétlenül akarják erőszakkal megdönteni a rendszert (reformkommunisták) • a mai szélsőjobb-oldali pártok már nem fasiszták, de jellemzi őket az idegengyűlölet, az erős ideológia • MIÉP, Jobbik bizonyos részei • Új mozgalom: a zöldek: környezetvédők liberális és szocialista értékeik vannak nálunk nincsenek hagyományai

11. PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK • Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport • Nálunk „pártoskodás” = negatív • Ma: a politikai rendszer intézményes összetevőihez tartozik • Politikai párt= társadalmi szervezet, mely az egyesülési és gyülekezési jog alapján szerveződhet

12. PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK • A politikai párt az a szervezet, amely megjeleníti a társadalmi érdektagoltságot és ezeket az érdekeket a hatalmi döntések tárgyává teszi • Cél: a hatalom és ezzel az állami intézmények feletti irányítás

13. PártokPártok típusai R. Michels • protopártok – előpártok,elitpártok (nincs pártszervezet, nincs ideológia) • szervezett pártok (nincs ideológiájuk, de programjuk igen) • tömegpártok (XX. sz.)

14. : Max Weber • 1. szakasz: honorácior pártok (összekötő kapocs a patronázs- a kölcsönös ellenszolgáltatás) • 2. szakasz: elvpártok (nézetazonosság alapján)

15. Tömegpártok megjelenési formái • világnézeti párt • osztálypárt (munkásmozgalomból indul ki) • érdekpárt (érdek alapján alakul) • regionális (helyi szerveződések, pl. városvédők; a város önkormányzatába bejuthatnak) • néppárt (több, mint tömegpárt; mindenkit meg akar szólítani; van egy karizmatikus vezetője) Európában a nagy pártok néppártok • totalitáriusok (demokráciába nem illeszthetők)

16. A pártok általános vonásai(9 jellemző) 1. szerveződés • hol nem lehet? – állami intézményekben, munkahelyeken • ki nem lehet? – bíró, ügyész, rendőr ügyvédeknél nincs kikötés • működési terület: Parlament, helyi önkormányzatok

17. 2. nincsenek közhatalmi jogosítványaik • politikai szankciókat nem alkalmazhatnak 3. önkéntesen szerveződnek • a belépés kritériuma: értsen egyet az irányvonallal, az eszmékkel

18. 4. tevékenység/működés szabályozása • tiltó rendszer: a párt nem alapíthat céget, pénzt nem mozgathat, titkos adományokat nem fogadhat el • /bár nem vallják be, de működik a titkos adományozás (pl. Fidesz-, illetve MSZP-közeli cégek); vannak olyan cégek, akik több, vagy minden pártot támogatnak/

19. 5.minden pártnak van programja, ideológiája, értékrendje 6. jelöltek kiválasztása, kiképzése 7. pártstruktúra

20. Pártstruktúra • élén a vezető áll – elnök • alatta: alelnökség, kongresszus, konferencia, országos nagygyűlés (ez választja meg az összes képviselőt, fogadja el a programokat; a helyi szervezetek delegáltjai alkotják) • ha a pártnak erős vezetése van, akkor csak kis szerepet játszik (ld. Fidesz)

21. apparátus – fizetett, országos és helyi • tanácsadók (nem muszáj belépniük a pártba) • tagok • pártfrakció (függetlenedhet a párttól, a párt akaratát közvetíti a parlamentben) 8. stabilitás (pl. a Centrum párt túl gyenge volt → feloszlott) 9. cél: a hatalom

22. A pártok funkciói • harc a hatalomért (harc a választókért → választási csalás, az alsóbb néprétegek manipulálása) • mobilizáció, toborzás (kit kell? – szimpatizánsokat, szakértőket, hivatásos politikusokat) • érdekek artikulációja, integrációja (az érdekeket fel kell tárni, összegyűjteni és integrálni → ebből lesz a pártprogram

23. közvetítő (az alrendszerek felé kell közvetíteni, oda-vissza csatolás) • döntés (törvényjavaslat-készítés → vitázás → döntés) • kormányzati • ellenzéki • választó (jelölteket keresek, állítok, készítek fel)

24. közvéleményt befolyásoló (médiával való viszony → SZDSZ, MSZP, Fidesz) • szocializációs (a pártok hatnak a kultúrára) • nemzetközi

25. Pártrendszerek pártrendszer = politikai pártok összessége M. Duverger • erős párt (erős parlamenti képviselet, lehetősége van hatalomhoz jutni) • közepes párt (van parlamenti lehetősége, de csak koalícióban tud hatalmat szerezni) • gyenge párt (éppen bekerül a Parlamentbe, már ha egyáltalán bekerül)

26. A pártrendszert meghatározó tényezők • kultúra, tradíciók • társadalmi struktúra • politikai tagoltság (pártosodási hajlam) • hatalmi szerkezet (két- vagy többpólusú) • állam-/uralmi forma (monarchia vagy köztársaság; Magyarország: parlamenti, egykamarás) • egységállam/szövetségi állam (Németországban pl. van tartományi parlament)

27. Pártrendszerek típusai • M. Duverger • Kétpártrendszer • Többpártrendszer (3-6) • sokpártrendszer szervezettség szerint: • lazán (liberális) • közepesen (szocialista, konzervatív) • erősen (radikális)

28. koncentráltság alapján: • merev kétpártrendszer (pl. Anglia) • rugalmas kétpártrendszer (pl. USA) • többpártrendszer (áltöbbpárt, vagy valódi) polarizáltság alapján – Sartori: • versengő • nem versengő (totális-, autoriter-, pragmatikus egypárt)

29. Versengő: • kétpártrendszer • predomináns többpártrendszer (több párt van, de huzamosabb ideig vannak hatalmon) • mérsékelt többpártrendszer (több párt, de két pólus) • polarizált többpártrendszer

30. Választási rendszer szerint: • Duverger • „angol” egyfordulós egyéni („orhossz”) = 2 párt • küszöb nélküli egyfordulós egyéni, vagy listás (sok párt is bekerülhet) • kétfordulós listás, egyéni küszöbös (négy vagy öt párt → mérsékelt többpártrendszer