Barokk

1. Barokk

2. A barokk meghatározása • olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal • korszak és korstílus – a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb jellemzője • kb. 1600-1750 • a 19. századig nem számított külön irányzatnak, először Heinrich Wölfflinveszi annak • késői ága a copf, illetve a rokokó stílus

3. Wölfflin megállapításai

4. A barokk társadalmi alapja • A feudalizmus újraerősödése - REFEUDALIZÁCIÓ • A polgárság nem tud uralkodó osztállyá válni, átmeneti visszaesés • Feudális termelési viszonyok restaurációja • Abszolutisztikus királyságok létrejötte • A katolikus egyház megerősödése - REKATOLIZÁCIÓ • Reneszánsz – reformáció , hitviták • Ellenreformáció • 1545-1563 Tridenti zsinat • Jezsuita rend • Loyola Ignác • Tudomány fejlődésével a világ kitárul mozdulatlanság, viszonyok állandósága • Ellentmondások csillogó külsőségekkel való elfedése

5. Az ellenreformáció • A barokk eszmei háttere • A katolikus egyház célja a reformációban elvesztett hívek visszaszerzése • A hitben való megerősítés • Eszközök: lenyűgözés, gyönyörködtetés, misztikus révület, túlzás, monumentalitás • A jezsuita rend tagjai (Richelieu, Mazarin, Pázmány Péter) fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el a római katolikus egyház hatalmának és befolyásának növelése • Misszionáriusok – Latin-Amerika erős katolicizmusa nekik köszönhető.

6. Stílusjegyek • mozgalmasság, dinamizmus • monumentalitás • heroizmus • patetizmus • az illúzió valóságként való beállítása • titokzatosság • misztika • komplexitás, bonyolultság • erős kontrasztok • látványosság • bonyolult, túldíszített formák

7. Korszakolás • Kezdetek (késő-reneszánsszal, manierizmussal keverve • Heroikus vállalkozások, hősiesség kultusza, jezsuita művészet, hősi eposzok virágzása • Misztika, a lélek mélyére menekülés + hedonizmus (élvezetek kultusza) • Rokokó

8. Barokk építészet • legfőbb alkotásai a templomok: elkápráztatás, a római katolikus egyház hatalmának és nagyságának érzékeltetése Jellemzői: • csigavonal (Il Gesu) mozgalmasság • illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret (pl. templomok homlokzatának volutája, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület; mennyezetre festett kupolabelső; kastélyok tükörtermei)

9. Lépcsők a melki apátságban

10. Szent Péter tér, Vatikán

14. Oszlopsor (kolonád)

19. Würzburg – Érseki palota, lépcsőház

20. Würzburg – Érseki palota, keresztmetszet

21. Würzburg – Érseki palota, alaprajz

22. Würzburg – Érseki palota, középrizalit

23. Szobrászat

24. Giovanni Lorenzo Bernini • MaffeoBarberini bíboros (később VIII. Urbán néven lett pápa) a mecénása • Bernini az újjáépülő Vatikánban kapott munkát • Leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter bazilika kolonádja • Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa – ez egy szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.

25. Bernini: Szent Teréz extázisa

26. Michelangelo és Bernini Dávidja

28. Festészet • Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni. • Főúri (királyi) megrendelők, illetve a megújuló katolikus egyház. Témái: • bibliai és mitológiai jelenetek • gazdagon díszített főúri portrék • csendéletek (újdonság a festészetben) • táj- és zsánerképek. Jellemzői: • lendületes vonalvezetés • a fény és az árnyék festői ellentétének kiaknázása, • gazdag, élénk színek • mozgás ábrázolása, dinamizmus • kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) • érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) • pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai • alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása • perspektíva-játékok

29. Rubens: Phaeton bukása

30. Zene • Zenei barokkot 1608-tól (Monteverdi, az első opera szerzőjének születése) 1750-ig (J.S. Bach halála) • Reneszánszban a hangszeres zene csak kíséret, barokkban középpontban áll. • Jellemzői: • Hangszerelés (melyik szólamot melyik hangszer játssza) – kialakul a zenekar • Folyamatos basszus • Teraszos / lépcsőzetes dinamika (nem fokozatos halkítás vagy hangosítás, hanem pillanatok alatt) • Szekvencia (egy rövid zenei motívum többször is ismétlődik egy hanggal feljebb vagy lejjebb) • Görög drámák hangszerekkel kísért részei mintájára érzelemcentrikus, érthető szövegű dalok – opera létrejötte, recitativo,bel canto, oratórium, kantáta • Hangszeres zene: versenymű (concerto) – szólóhangszer felelget (koncertál), versenyez a zenekarral. • A barokk a vonós hangszerekre írt művek virágkora. Ekkorra fejlődtek ki a vonós hangszerek. A fafúvós zene is jelen van kisebb mértékben (oboa, blockflőte, fagott, trombita).

33. Viseletek • A férfiruházat XIV. Lajos uralkodása alatt két ízben is jelentősen megváltozott. • A század közepén a zeke ujja és hossza megrövidült, boleró jellegűvé vált. A hímzett és csipkével díszített bő selyeming habosan buggyant ki. Az ingujjakat két-két fekete masnival kötötték át. A gallér helyére dús csipkezsabó került. • A bő alsónadrágot térd alatt nagy csipkeszalaggal kötötték meg. • Az öltözet felületét szalagcsokrok, masnik, fodrok sokaságával (több száz méter) tarkították • A század utolsó negyedében alakultak ki a férfi öltözet napjainkig jellemző alapdarabjai: a kabát, a mellény és a nadrág. • A „Napkirály" által igen kedvelt új sziluettű kabátot, szűkre szabták és nyitva viselték. Deréktól - rakott oldalhajtások - trapéz formában futott szét a térd magasságáig. Az azonos szabású mellény a felsőkabát aljáig ért. A kabát majdnem teljesen eltakarta a leszűkült térdnadrágot (culotte). • Az öltözet bársonyból, csíkos és moaré selyemből vagy brokátból készült. A felületeket sűrű paszománysorral, fémgombbal, csipkével és hímzéssel díszítették.

35. Az európai női viseletet a francia divat határozta meg a 17. század közepétől. • A női sziluett karcsúvá, elegánssá, ugyanakkor kissé merevvé vált. A „csónaknyakú" keményített, szorosan fűzött, elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon díszített betétrész tartotta össze. A ruha ujja legföljebb könyékig ért és tölcséresen kibővülő végeit többszörös csipkefodor díszítette. • Az uszályos felsőruha elöl nyitott széleit felhajtották és kétoldalt, valamint hátul terebélyesen beráncolták. Ezt a hatást később egy, a szoknya alá tett kispárnával fokozták. A felsőruha anyaga többnyire bársonnyal bélelt vastag szatén volt.

38. Barokk Magyarországon 17. század elejétől az 1770-es évekig • 1640-ig: a barokk kezdetei • 1690-ig: a Habsburg-uralom kiterjedése az egész országra; a rendek és a Habsburgok hatalmi vetélkedése • 1740-ig: az arisztokrácia elfordul a nemzeti kultúrától, a nemesség elparlagiasodik. Jezsuiták virágkora; nagy önvizsgálatok, lélekelemzések, befelé fordulás ideje • 1770-ig rokokó

39. Műfajok • Regény: nincs • Emlékirat: virágzó, főleg Erdélyben • Líra: megtorpant, sablonokkal dolgozik • Epika: a magyar barokk legérettebb formája

40. Összefoglalás 1. Mozgás • A templomok homlokzata a reneszánsz nyugalom és derű után az erő és a szenvedély benyomását kelti • A kép, szobor pedig heves, olykor féktelen lendületet fejez ki 2. Súlyos tömegek 3. Nyugvó vonal ismeretlen, hullámzó, csavarodó vonalak 4. Céltudatos művészet • Rábeszélés sugallás az olvasóval, nézővel olyasmit akar elhitetni, ami a józan ész számára hihetetlen: látomásokat, mártírok gyönyörűséggel vállalt szenvedését stb.

41. 5. Hihetetlen tartalom „realista” stílus 6. Mesterségbeli tudás • Kompozíció (Wölfflin írta le) szilárd, monumentális • Pátosz • Hősiesség kultusza • Magamutogatás, szép formák, erotika – gyakran allegorikus – (még szentképeken is) 7. Színpadiasság 8. Megragadni a csodálatost, különöst, változót, eliramlót ezért az anyag törvényszerűségein is túllép: röpülő szobor, a falfestmény egyes részletei belépnek a valóságos térbe, festett fa márványt utánoz 9. Mindent eláraszt a díszítés, de ez nem a szerkezeti elemek kiemelése, hanem inkább elleplezése céljából BAROKK = PROPAGANDA + REPREZENTÁCIÓ