Barokk az irodalomban

1. Barokk az irodalomban

2. A barokk irodalmi mű kompozíciója • A kompozíció a nyugtalan mozgalmasság következtében szerteágazik • A közlés fő vonalától eltérő mellékepizódok és betétek • Tartalmasabb funkció nélküli, pusztán csak díszítő formák halmozása • Tasso: „…válassza a szép dolgokból a legszebbet, a nagyokból a legnagyobbat, a csodálatosakból a legcsodálatosabbat, s igyekezzék a legcsodálatosabbat még újdonsággal és méltósággal párosítani.”

3. Az európai barokk legfontosabb műfajai • tragédia (Lope de Vega és Calderón Spanyolországban) a katolikus lovagi erények és a becsület győz. • eposz - uralkodó műfaj (Tasso Megszabadított Jeruzsálem, Milton Elveszett paradicsom), tetőzik bennük a barokk heroizmus, a kozmikus mitológia, a végletekig fokozott vallásosság. Az eposzok hősei Krisztus bajnokai (AthletaChristi). • regény is virágzó műfaj • lovagregény (bonyolult cselekmény) • pikareszk (talpraesett csavargók)

4. Két hőstípus • Antikizált hős (antik hősi pózban, római harcoskosztümben, patetikus taglejtésekkel) • AthletaChristi(’Krisztus bajnoka’)– a barokk kor embereszménye, aki kész krisztusi önfeláldozással, egy szent célért meghalni • Eredetileg a korai kereszténység mártírjait nevezték így • A 15. századtól a pápák által adományozott politikai cím volt. • Néhányan, akik megkapták az AthletaChristi címet: • Nagy Lajos (VI. Vince pápa) • Hunyadi János (II. Pius pápa) • Szkanderbég (III. Callixtus, II. Pius, II. Pál, V. Miklós) • Ștefan cel Mare (IV. Sixtus)

6. Erotika • Fájdalomkultusz (vértanúk kínjának átélése) – sír-, halott-, rothadás-romantika • IMITATIO (klasszikusok stílusának utánzása) • Később szabályok, norma állítása – alap: • Arisztotelész, • Platón, • klasszikus szónoklattanok • Horatius: Ars poetica • NORMA • Romanzo-hagyomány: lovagi epika (karoling: Orlando; breton: Arthur) • A modern keresztény eposz ezek szintézise (Tasso dolgozta ki)

7. Magyar barokk irodalom • Eposz - a magyar barokk legfontosabb műve Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. eposza • Vitairat (hitviták) • Prédikáció (Pázmány Péter) • Irodalmi levél (Mikes Kelemen) • Vallomás (II. Rákóczi Fernec) • Memoár (emlékirat)(Bethlen Miklós).

8. A barokk jellegzetességei a szövegekben • a pátosz, • a túldíszítettség (jelzőgazdagság), • a szokatlan képzettársítások, • a néha már naturalisztikus ábrázolás, • a monumentalitás, • a látomásosság, a túlzás, • túlzó hasonlatok, • az ellentétek hangsúlyozása, • a bonyolult, hatalmasra duzzasztott mondatszerkezet – amit barokk körmondatnak nevezünk.

9. Pázmány Péter Nagyvárad, 1570 – Pozsony, 1637

10. Protestáns szülök gyermeke, apja második felesége ismerteti meg a katolikus tanokkal. • A jezsuiták által létrehozott kolozsvári gimnázium diákja lett. • 1588. krakkói jezsuita kollégium, majd Bécs (bölcselet) és Róma (teológia) • 1597. tanulmányi felügyelő Grazban • 1598-tól bölcseletet tanít a grazi egyetemen. (Itt tanított 1600-ig Johannes Kepler német csillagász is.)

11. Graz a 17. században

12. Grazi egyetem, 17. század

13. Élete • Visszatérve Magyarországra prédikátorként működik, több nemes rekatolizál hatására. • 1616. esztergomi érsek • Meggyőződése, hogy a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő a protestantizmus elterjedését • Csak erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni s a tiszta hitet fenntartani 1619-ben Nagyszombatban, 1623-ban Bécsben hoz létre papneveldét. • 1629. VIII. Orbán bíborossá nevezte ki. • 1635. Egyetemet alapít Nagyszombaton

14. Nagyszombati egyetem

15. Munkássága • A magyar ellenreformáció lelke: ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival győz a protestánsok ellen. • Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai sokakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba. • Az általa visszatérített főrangú családok számát harmincra teszik. Közöttük: Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak, ő vezette vissza az egyházba Zrínyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét, Rákóczi Pált.

16. Jelentős műve az Igazságra vezető Kalauz, amely 1613-ban jelent meg. • Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait • Tárháza a katolikus vallás érveinek és a protestánsok elleni védelem fegyvereinek.

17. Öt szép levél • Vitairat, 1609, Graz • Címzettje Alvinczi Péter, Kassa prédikátora • Összefoglalja a korábbi, a katolikus egyházat támadó tételeket • Az utószóban úgy okolja meg az irat születését: „Alvinczi Péter, sok mosdatlan szidalmi között bálványozást és hitszegést akart mireánk mérges beszédével kenni. Azért hivatalomnak tiszti szerént, szembe szállék a dücsősséges vitézzel és Öt levelemben orcájára térítém reánk kérődött fecsegéseit… őtet érdeme fölött is mindenütt tisztességgel neveztem, tudván, hogy szép szónak szárnya nem szegik.”

18. Alvinczi ellen irányuló szurkálódások példái a levelek alcímei: • „mézes nyelvű s cifra beszédű”, • „púpossanszólló”, • „hangosszavú réti fülemüle”, • „téjjel-mézzel folyó beszédű”, • „az Calvinus zászlója alatt vitézkedők csillaga”

19. 1. levél: a pápisták bálványozásáról • 2. levél: a hithez kötött fogadás • 3. levél: a papok nőtlenségéről • 4. levél: a prédikátornak feltett 26 kérdés • 5. levél: a protestánsok bálványozók és eretnekek

20. Alapszituáció: felkészületlen prédikátor egy „pápista emberrel” vitatkozik, és folyton alulmarad annak műveltsége, tájékozottsága miatt. • Azonos szerkezetű mind az öt levél: • indítás: • Cím • Megszólítás • Jelenet • fejezetek • Műfaj levél, de párbeszédes

21. Stílusa • Az Öt levél illeszkedik a kor vitaszelleméhez, amely kizár minden ellenvéleményt és elzárkózik minden meggyőző érvtől. • Pázmány ugyanúgy nem veszi tudomásul a reformáció érveit, mint Alvinczi a jezsuitákét. • Stílusa lényege az érzéki illusztráció: • Realisztikus képek • Közmondások, szólások, szentenciák • Naturalista szókimondás • Bibliai képanyag • Körmondatok: grammatikai bonyolultságuk ellenére is tiszták, áttekinthetőek és érzékleteseknek

22. Maior propositio Általános, a protestánsok részéről történt állítás, nem kell bizonyítania Minor propositio Az ellenfélre vonatkoztatott állítás, bizonyítania kell Consequentia