1 / 8

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban. Arany Bernadett. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete I. Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra Az új költő-ideál a XIX. század költői című versben (1847) jelenik meg

sauda
Télécharger la présentation

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban Arany Bernadett

  2. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete I. • Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra • Az új költő-ideál a XIX. század költői című versben (1847) jelenik meg • A költő egy küldött, „lángoszlop” aki az ígéret földjére vezeti népét • Ostorozza a gyáva, hazug prófétákat • Feltárja az elképzelt „Kánaán” jellemzőit: • Vagyoni, jogi és kulturális egyenlőség • A költemény a kitűzött cél teljesítésének boldogító tudatával zárul

  3. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete II. Nemzeti dal (1848) • Felhívás a nemzethez • Rövid mondatok válaszút elé állítják a hallgatókat • Rabság vagy szabadság szembeállítása • Többes szám első személyben: a szónok és a tömeg együttes akarata • Ősapák (ősök) dicső helytállása • Hazáért való önfeláldozás • Kard és lánc összehasonlítása • Érvsorozat keménységét az utolsó versszak lágyabb hangneme váltja fel (unokák a hősi elődök emlékét idézik fel)

  4. Arany János költészete a szabadságharc korában I. Toldi (1846) Toldi estéje (1847-48) öreg, tragikus sorsú vitéz a mű időszaka: ősz, kora tél tragikus, elégikus hangvétel fő kérdése: mi legyen a helyes nemzeti magatartás a megváltozott korral szemben konfliktusok sorozata a haldokló Toldi és a király párbeszéde kivetített belső vita a mű főhősei már nem idealizált alakok tragédiával zárul • fiatal hős • a mű időszaka a napfényes nyár • a forradalom előtti optimizmus hatja át • a nemzeti egység megtestesítőjeként jelenik meg (nemesi származású, de paraszti munkát végez) • népmesei motívumok (legkisebb fiú, gonosz testvér, jó és igazságos király) • a fiatal hős diadalával zárul

  5. Arany János költészete a szabadságharc korában II. • A szabadságharc után költészetében a személyes líra veszi át a vezető szerepet • Hiábavalónak érzi a verselést, mert ha a nemzet halott akkor nincs kinek „énekelni” Letészem a lantot (1850) • A vers alapélménye a kiábrándulás • A lehangoló jelen (1., 6., 7. strófák) és a dicső múlt szembeállítása (2-5. strófák) • Hang, illat, szín együttes hatása a múlt „teljességélményét” adja meg • A múlt panaszai között van a jó költőbarát Petőfi elvesztése • A kivágott fa képében a nemzethalál motívuma jelenik meg

  6. Vörösmarty Mihály kései költészete I. Előszó (1850-51) • A világosi összeomlás kozmikus tragédiává tágul • A vers egyetlen hatalmasra növesztett évet fog át • 1-10. sor: a reformkor reményteli tavasza • Az emberek lelkesen munkálkodtak • A haza és az emberiség sorsa összefonódik • 11-18. sor: a várakozás nyara • 19-33. sor: az elért magaslat után csak a zuhanás következhet • Az ősz viharaiban a vész mint szörnyeteg jelenik meg • 34-41. sor: a tél dermedtsége az emberi remények halála • 42-49. sor: elválik egymástól a természet és a társadalom, a természet tavasszal újraéled ugyan, de az embereknek az önkényuralom tele marad • Az Előszó 49 sora utalás 1849-re

  7. Vörösmarty Mihály kései költészete II. A vén cigány (1854) • Címzett: • Bánatot elfeledtető zenész (bordal keret) • Az idős költő metaforája (önmagát buzdítja) • A versben az alkotó nagy erőfeszítésre próbálja sarkallni magát • A költemény vége bizakodóra fordul: „lesz még egyszer ünnep a világon”

  8. Köszönöm a figyelmet!

More Related