Versenyképesség és erőforrások

1. Versenyképesség és erőforrások Körmend, 2011 március 10. Lunk Tamás

2. Témakörök • Nemzeti és helyi versenyképesség • Külföldi befektetések Magyarországon • Települések erőforrásai a befektetések szempontjából

3. Versenyképesség nemzeti szinten • Magyarország a komplex versenyképességi rangsorok szerint a keletközép-európai országok között jellemzően a középmezőny hátsó felében található. • A munkatermelékenység (egy foglalkoztatott által előállított GDP) Magyarországon a visegrádi országok átlaga körül alakul, egységnyi hozzáadott érték előállítása azonban a régió átlagánál némiképp magasabb munkabér-költséggel jár Magyarországon. • 2005 eleje óta a régiós valuták közül a forint árfolyama mutatta a legnagyobb mértékű leértékelődést. • A hazai adóterhelés szintje európai összehasonlításban közepesnek mondható, és egyes adókulcsok (pl. társaságiadó-kulcs) viszonylag alacsonyak, a kelet-közép-európai régón belül Magyarországon a legmagasabbak a munkabérek adó- és járulékterhei. • A 2000-es évek derekán magas jövedelmezőség jellemezte a hazai vállalkozásokat, 2008-ban azonban a globális gazdasági válságnak is köszönhetően drasztikusan visszaesett a vállalatok adózott eredménye és saját tőke arányos nyeresége. • A magyar kivitel részesedése az EU importjában 2004-ig folyamatosan emelkedett, az elmúlt években azonban ez az emelkedés lelassult, miközben néhány környező országban folytatódott a dinamikus növekedés. • Másfél évtizede tartósan magas a működőtőke-beáramlás. (Forrás: 2010. március 31. áttekintés Magyarország versenyképességi helyzetéről, NFGM)

4. működőtőke-befektetések: „definíció” és hatás • Meghatározás: A működőtőke („FDI”, Foreign Direct Investment) fogalma olyan nem pénzügyi befektetéseket foglal magába, melyek közvetlenül vagy közvetve konkrét beruházások megvalósításával teremtenek értéket (gyárak, kutatóintézetek, szolgáltató központok). A befektetés révén a befektető tulajdonosi jogokhoz és tőkejövedelemhez is jut. • gazdasági növekedésre gyakorolt hatás: • emeli • a technológia szintjét • foglalkoztatottságot • + pozitív externális hatások: • növekvő tudás (menedzsment, HR, marketing) • intenzívebb verseny • technológia transzfer

5. Befektetések megoszlása a befektető székhelye szerint

6. Befektetések megoszlása ágazat szerint

7. A külföldi működőtőke állományának regionális megoszlása (2009) • Nyugat-Dunántúl 12% • Közép-Dunántúl 8% • Dél-Dunántúl 1% • Közép-Magyarország 69% • Észak-Magyarország 3% • Észak-Alföld 4% • Dél-Alföld 2%

8. A külföldi működőtőke állományának iparági megoszlása Magyarországon Összes működő tőke állomány: 100% • Mezőgazdaság 0,4% • Ipar 37% • csökkenés 2009-2010-ben • Szolgáltatások 63% • növekedés 2009-2010-ben

9. Versenyképesség nemzeti szinten Magyarország továbbra is vonzó befektetési célpont a • feldolgozóipar egyes területein (járműgyártás, villamosgép-, műszergyártás), ahol elsődlegesen gyártásáthelyezés és gyártáscentralizáció áll a befektetések hátterében, • az ún. „SSC” („Shared Service Centres”) bővítések és tevékenység-áthelyezések területén, ahol elsődlegesen a költségcsökkentés illetve a vállalati szintű tevékenység-racionalizáció a fő motiváló tényező, • a K+F fejlesztése (anti-ciklikus!) terén, ahol a kutatási együttműködések szerepének növekedése, a bérkutatások erősödése figyelhető meg, és a • kiskereskedelmi láncok terjeszkedése számára, amit elsődlegesen a fogyasztói szokások átrendeződése és a piacszerző célok motiválnak.

10. Kihívások: nemzetközi befektetési környezet és üzleti elvárások • Globális pénzügyi válság • Elhalasztott befektetések • Szigorodó pénzügyi feltételek • Erősödő versenytársak: • Lengyelország, Csehország, Szlovákia (exportorientált, vállalati hatékonyságnövelő beruházások) • Románia és Bulgária (gazdasági potenciállal párosuló EU-tagság, a Balkán elérése) • India és Kína (munka-intenzív és call center beruházások) • FÁK-országok (piacszerző beruházások) • A turizmus tekintetében a térségben található országok közül Ausztria, Csehország és Horvátország a legfontosabb versenytárs

11. Kihívások: nemzetközi befektetési környezet és üzleti elvárások Az újra befektetett tőke szerepének növekedése Csökkenő költségalapú előnyök – verseny áttolódik a a magasabb hozzáadott értékű ágazatok/tevékenységek területére Kis-és közepes vállalatok fokozódó megjelenése Újabb tőkebefektető országok megjelenése A pozitív beruházási döntést követő projektmegvalósítás intenzívebb és szervezettebb támogatásának igénye Letisztultabb akvizíciós tevékenység szükségessége: hangsúlyosabb proaktivitás és testre szabottabb információszolgáltatás Telephelyek keresése helyett befektetési projektek irányuló növekvő érdeklődés

12. fogyasztó térben optimális telephely nyersanyag termelés Versenyképesség mikroszinten a kezdetek….(W. Launhardt, 1832 - 1918)

13. A (nemzeti szintű) versenyelőnyt meghatározó tényezők: Tényezőfeltételek (az iparági verseny szempontjából kulcsfontosságú termelési tényezőkkel való ellátottság; pl. képzett munkaerő, megfelelő infrastruktúra) Keresleti feltételek (az adott iparág termékei vagy szolgáltatásai iránti hazai kereslet) Kapcsolódó és támogató iparágak (a nemzetközi szinten is versenyképes beszállító és kapcsolódó iparágak megléte vagy hiánya) A vállalat stratégiája, szervezeti felépítése, a verseny erőssége (a vállalatok létrehozásának, szervezésének, menedzselésének módjait meghatározó feltételek, valamint a hazai verseny természete) A lokális mikrogazdasági üzleti környezet Porter versenyképességi elmélete(forrás: www.gfk.tsf.hu)

14. Gazdasági szerkezet Elérhetőség Innovációra való képesség Munkaerő képzettsége Társadalmi szerkezet Térbeli központok jelenléte Környezet minősége Társadalmi kohézió A területi versenyképességi tényezők egy mai értelmezése (Lengyel I. nyomán)

15. A területi versenyképességi tényezők egy mai értelmezése (Horváth Gy. nyomán) • Gazdaság szerkezete • Humánerőforrás minősége • Megközelíthetőség • Társadalmi tőke állapota (szervezettség, intézményi kapacitások) • (innovációs potenciál)

16. (egy) konklúzió… A telephelyválasztás a mai gazdaságban • több szempontú • szubjektív illetve nem kívülről nem megítélhető elemeket is tartalmazó mérlegelő jellegű folyamat eredménye: nincs optimális – csak optimum-közeli – választás.

17. Kiválasztási folyamat

18. Érzékelhető problémák Befektetői tárgyalásokra felkészületlen települések • Település szerepének alulértékelése • Feladatok, szerepek tisztázatlansága Irreális várakozások • Megalapozatlan remények • (az „igazira” való várakozás gátolja a megfelelők eredményes felkutatását) • Erősségek túlértékelése • Egyes tényezők (pl. autópálya) jelentőségének túlértékelése

19. Hogyan értékel a befektető? Mit tehetünk mi a vonzó környezet érdekében?

20. Erőforrások feltárásának célja A település tőkevonzó képességének felmérése: A befektetések alkalmazott típusai szempontjából • Termelő • Szolgáltató A stratégia fókuszának szempontjából: • Lehetőségeken és reális célokon alapuló településfejlesztési stratégia kialakítása • Településre szabott marketingtevékenység és eszköztár kidolgozása

21. Előzetes munkahipotézis Strukturális gyengeségek: • Fejlesztési stratégia a települési kínálat kialakítására Megfelelő kínálat: • Marketing – elsődlegesen a marketingkommunikáció – eszköztárának bővítése

22. Tapasztalatok (ITDH) alapján azonosított fő települési tényező-csoportok: • logisztikai adottságok • oktatás • népesség • befektetésre ajánlott terület jellemzői + • minőségi kritériumok

23. A minőségi kritériumok • településen működő iparágak • betelepült cégek • közművekkel való ellátottság • szervezettség • egyéb

24. Szempontok súlyozása beruházás-típusok szerint

25. Logisztikai adottságok • Az ajánlott iparterület autópályától való távolsága (km) • Az ajánlott iparterület nemzetközi reptértől való távolsága (km) • Az ajánlott iparterület vasúti csatlakozási ponttól való távolsága (km) • Az ajánlott iparterület legközelebbi egyszámjegyű főúttól való távolsága (km) • A település Budapesttől való távolsága (km)

26. Oktatás • Oktatási helyzetkép 50 km-es körzetben (központilag kerül kitöltésre) • Műszaki felsőoktatásban részt vevők száma (fő) • Egyéb felsőoktatásban részt vevők száma (fő) • Ipari szakképzésben részt vevők száma (fő) • Egyéb szakképzésben részt vevők száma (fő) • Nem szakosított középfokú oktatásban részt vevők száma (fő)

27. Népesség Népességstatisztika 50 km-es körzetben • Lakosok száma (fő) • Munkaképes korú lakosok száma (fő) • Ipari szakmával rendelkező munkanélküliek száma (fő) • Érettségivel rendelkező munkanélküliek száma (fő) • Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma (fő)

28. Területek kínálata Ipari területek kínálata / Irodaterületek kínálata • Szabad ipari terület mérete • Ipari terület bővíthetősége (ha) • Szabad ipari létesítmény (csarnok, raktár,stb.) mérete • Ipari létesítmény bővíthetősége (m2) • Szabad egybefüggő iroda mérete (m2)

29. Minőségi kritériumok • A településen működő, min. 50 főt foglalkoztató cégek száma • A településen jelen lévő külföldi befektetők • A településen működő iparágak • Ipari termelő tevékenység folyik kiemelt iparágakban és/vagy tudásalapú iparágakban • Termelő tevékenység folyik nem kiemelt szektorokban • A településen idegenforgalmi, turisztikai vállalkozások vannak túlsúlyban • Főként mezőgazdasági termelés folyik • Semmiféle komolyabb gazdasági tevékenységet nem végeznek helyben

30. Minőségi kritériumok Az iparterület közművekkel való ellátottsága • Szabad elektromos kapacitás (MW) • Szabad víz/csatorna kapacitás (m3/nap) • Szabad gázkapacitás (m3/h) • Kommunikációs infrastruktúra Van-e olyan közmű, amely • Átlag feletti kapacitással áll rendelkezésre • Kifejezetten nagyfogyasztók ellátására alkalmas Közműkapacitások bővíthetősége Csatlakozási pontok távolsága (telekhatár illetve m/km)

31. Ipari terület/iroda egyéb minőségi jellemzői • A terület tulajdonviszonyai (rendezett-e, tulajdonosi szerkezet, elaprózottság, előkészítettség) • Fizikai jellemzők (szennyeződésmentesség, barna/zöldmező, domborzat) • Szabályozási jellemzők (területhasználati besorolás, rendezési terv, fejlesztési stratégia) • Menedzselhetőség (önkormányzat eszközei, menedzsment-szervezet) • Szolgáltatások elérhetősége (őrzés, takarítás, stb.)

32. Következtetések az audit eredményeiből • Legfontosabb sikertényező az adott város és környezete (50km-es sugarú körben) oktatási helyzete – ezen belül elsődlegesen a műszaki szakmákat és felsőfokú végzettséget adó diplomás embereket képző intézmények jelenléte • A földrajzi, logisztikai adottságok jelentik a második leglényegesebb hatású tényezőt • A gazdasági élet hátterét biztosító, támogató szervezetrendszer meglétének, kapacitásainak és tevékenységének közvetlen szerepe elhanyagolható

33. Legfontosabbtennivalók I. • elérhetőség javítása • szakképzés és felsőoktatási kapacitások és tartalom javítása II. • támogató szervezeti háttér létrehozása • információ elterjesztése „Az első kettő nélkül nem jön a beruházó, a második kettő nélkül nem talál oda!” III. • stratégia készítése • kiszolgáló kapacitások célzott előkészítése, telepítése, kiépítése • egyéb ösztönzők (utoljára...)

34. Erőforrásokra alapozott stratégia(Grant nyomán)

35. Köszönöm a figyelmüket!(az előadás települési erőforrásokra vonatkozó részei Márkus Csilla a befektetőbarát önkormányzatok program keretében készített, az ITDH „Települések befektetői auditja” projektjének keretében készített előadásának tartalmi elemeire épülnek. Forrás: www.itdh.gov.hu) lunk.tamas@vitalpro.hu