110 likes | 203 Vues
A gazdasági növekedés. Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete. Alapfogalmak. nemzeti jövedelem: a kommunista országokban használt mérőszám a gazdasági kibocsátás mérésére. Csak az anyagi javak termelését tartalmazza, a szolgáltatások értékét többnyire nem.
E N D
A gazdasági növekedés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete
Alapfogalmak • nemzeti jövedelem: a kommunista országokban használt mérőszám a gazdasági kibocsátás mérésére. Csak az anyagi javak termelését tartalmazza, a szolgáltatások értékét többnyire nem. • GDP / GNP: (Gross Domestic Product, bruttó hazai termék; Gross National Product, bruttó nemzeti termék): egy adott gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) során előállított végső javak és szolgáltatások értékét foglalják magukban • a GDP tartalmazza a külföldi befektetők által (külföldre) hazautalt profitot is, vagyis ezt nem teljes mértékben az adott ország lakossága használja fel. • A GNP-ben viszont figyelembe veszik a külföldről származó és a külföldre transzferált jövedelmek nettó összegét (különbségét) is • vásárlóerő-paritás: (PPP – Purchasing Power Parity): e számítással a gazdasági kibocsátást (a GDP/GNP-t) nem a hivatalos valuta-árfolyamon, hanem a belső árszínvonal alapján váltják át valamilyen közös valutára (pl. dollárra).
A gazdasági kibocsátás mérése • számos elméleti és gyakorlati nehézség; nincs egységesen elfogadott mérőszám • a GDP általában 10–50%-kal nagyobb, mint a nemzeti jövedelem (fejlettebb országok: nagy tercier szektor: nagyobb különbség) • GDP és GNP közötti különbség ált. nem számottevő (kivéve nagy tőkeexport vagy tőkeimport esetén) • megfelelő módon számított GDP / GNP-t is nemzeti valutában kapjuk meg; át kell számítani (pl. dollárra) • az árfolyamingadozást, alul- vagy felülértékeltséget a PPP segítségével lehet kiküszöbölni – ehhez igen sok adat és számolás kell, ezért visszamenőlegesen nehéz alkalmazni • közép-európai adatok sokkal hiányosabban (határváltozások, statisztikai adatfelvétel hiánya, a kommunista korszakban adat-kozmetikázás – felfelé torzították az adatokat)
A gazdasági növekedés hosszú távú okai • technológiai fejlődés (folyamatos ipari forradalom, K+F szerepe, húzóágazatok, a „későn jövők előnye”) • tőkefelhalmozás (az új technológiák jelentős nagyságú tőkét igé-nyelnek, a sikeres későn jövők is tőkefelhalmozás után törtek fel) • a „humán tőke” fejlődése (ennek mérése igen nehéz, de lényege a munkaerő képzettségének javulása, az oktatás fejlődése) • társadalmi tőke, ill. társadalmi képességek megléte, fejlődése (az egyének hatékony együttműködéséhez szükséges képességek, pl. normák, értékek [bizalom, becsület, tolerancia stb.]) • a gazdaságok közötti kapcsolatok elmélyülése. Ez elősegíti a hatékonyság növekedését, mivel: • lehetővé teszi a specializálódást (a leghatékonyabb iparágakat fejleszthetik) • elősegíti az új technológiák terjedését • legalább részben ellensúlyozza a természeti erőforrások esetleges hiányát is. Minél kisebb egy ország, annál inkább rá van utalva a külkereskedelemre. Európában számos viszonylag kicsi ország van, ezért e tényező jelentősége nagy! Az áruk és a tőke mozgása mellett ki kell emelni a gondolatok, a tudás – és így az emberek – szabad áramlásának jelentőségét is.
Az 1945 utáni gazdasági növekedés okai • a beruházások erőteljes növekedése (a GDP-hez viszonyított arány több országban megduplázódott, és akár a 20%-ot is meghaladta • az USA-ból történő technológiatranszfer; ehhez a szükséges humán tőke, illetve a jogi és intézményi háttér is rendelkezésre állt. • a gazdaság strukturális változásai. (Pl. a mezőgazdaságból az iparba és a szolgáltatásokba való munkaerő-átcsoportosítás.) • kedvező belpolitikai helyzet: a munkaadói és a munkavállalói érdekek széleskörű kompromisszuma (egyfelől a bérkövetelések visszafogása, másfelől pedig a jóléti állam expanziója.) • az állam jóléti elkötelezettsége és koordináló szerepe. Az egyenlőbb jövedelemelosztás fokozta a tömegtermékek iránti igényt; a nagyobb szociális biztonság és az oktatás fejlődése pedig a munkaerő minőségének a javulását is magával hozta • nemzetközi gazdasági kooperáció és integráció (számos intézmény és szervezet létesült, pl. 1944: a Bretton Woods-i rögzített valuta-átváltási árfolyamok, 1947: Marshall-terv és a GATT, 1948: OEEC, 1951: Montánunió, 1957: EGK, 1960: EFTA stb.)
A fogyasztói társadalom • A nagy gazdasági növekedés és a csekélyebb népességnövekedés révén gyorsan nőtt az egy főre jutó jövedelem • a középosztály kiterjedése egyenlőbb béreloszlást eredményezett • a létfenntartási szint feletti jövedelmek többletfogyasztást tettek lehetővé, jelentősen nőtt az igény a tartós fogyasztási cikkek iránt • átalakul a családok, a társadalom életmódja (motorizáció stb.) • a növekvő kereslet élénkítette a termelést, újabb gazdasági növekedést okozva • elterjednek a bevásárlóközpontok, a reklámok • szükségleten termékek iránti kereslet mesterséges gerjesztése (a fogyasztás öncélúvá válik, sok esetben presztízsből, „társadalmi rangjelzésként” vásárolnak az emberek) • tucatáruk, „előre csomagolt társadalom” és az értéktelen tömeg-kultúra létrejötte (ellene lép fel a beat-, majd a hippimozgalom, illetve az 1968-as ifjúsági lázongás Nyugat-szerte) • egyszer használható, eldobható termékek megjelenése: szemét-hegyek, súlyos környezeti ártalmak
Az 1973 utáni gazdasági visszaesés okai • az USA-hoz viszonyított technológiai felzárkózás előrehaladt Nyugat-Európában, így a technológiai kölcsönzés már nem járt jelentős termelékenységnövekedéssel • ugyanez érvényes a tőkeintenzitás növekedésére is • a strukturális változások lehetősége csökkent, mert az alacsony haté-konyságú szektorok (pl. mezőgazdaság) relatív súlya már visszaesett • mivel a nemzetközi kereskedelem előtt álló akadályokat már ko-rábban leépítették, így e téren sem lehetett további hatékonyság-növelést elérni • az 1960-as évek végén bérrobbanás játszódott le, az alkalmazotti rétegek megnövekedett politikai érdekérvényesítő képességének eredményeként • az első (1973) és második (1979) olajárrobbanás és a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer összeomlása. Ezek csökken-tették a beruházási kedvet és keresletet, valamint a szakszervezetek kompromisszumkészségét is • a hosszú távú növekedési trendekhez való visszatérés
A globalizáció • kilábalás az olajválságból: szerkezetváltás, energiatakarékosság • a gazdasági fejlődés motorja már nem a tömegtermelés, hanem a tömegfogyasztás, amelynek egyedi igényei is kialakultak • transznacionális vállalatok (TNC-k) megjelenése: „Made in Japan” helyett „Made by Sony” (a termelési folyamat széttelepül a világ számos országába, minden elem ott készül, ahol a legolcsóbb) • a hétköznapi globalizáció: amerikanizálódás, „mcdonaldizálódás”, a „világfalu” létrejötte (a világ „összezsugorodása”) • tudományos meghatározása: a világ távoli részeinek kölcsönös függésbe kerülése, világméretű gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok, problémák megjelenése • viták a globalizációról: előnyös vagy hátrányos? Ellenzői szerint új alávetettséget hoz, növeli a társadalmi–gazdasági különbségeket • árnyoldalai: a tőke kiszabadult a nemzetállami felügyelet alól, így • gyakran súlyosan környezetszennyező technológiákat alkalmaz • gyermekmunkát alkalmaz vagy rossz körülmények között éhbérért dolgoztat • világméretű összefogás kell a problémák megoldására is!