Közpénzügyek

1. Közpénzügyek Európai Számvevőszék Számvevőszék ellenőrzése Készítették: Fejős András Kazinczi Katalin Pördi Mária Rőzse Gergely

2. Az Európai Számvevőszék Küldetésnyilatkozat • Az Európai Számvevőszék alapvető célja az Európai Unió pénzeszközei beszedésének és kiadásának független ellenőrzése, valamint ezáltal annak értékelése, hogyan tesznek eleget az európai intézmények ezen kötelességeiknek. • A Számvevőszék megvizsgálja, hogy megfelelő-e a pénzügyi műveletek nyilvántartása, törvényesen és szabályosan hajtották-e végre azokat, és tiszteletben tartották-e eközben a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveit. • A Számvevőszék a vizsgálatok eredményeit bemutató, tárgyilagos és időszerű jelentésekben adja közre munkájának eredményét.

3. Az Európai Számvevőszék Történeti háttér • A Számvevőszéket az 1975. július 22-én kelt Brüsszeli Szerződés alapján hozták létre. Működését 1977 októberében kezdte meg luxembourgi székhelyén. • A Maastrichti Szerződés (1992. február 7.) az Európai Számvevőszéket az Európai Közösségek intézményévé tette, s ezzel megnövelte függetlenségét és erősítette szerepét. • Az Amszterdami Szerződés (1997. október 2.) a Számvevőszéket az Európai Unió önálló intézményeként ismerte el, s ezzel hivatalosan kiterjesztette annak ellenőrzési hatókörét az Unió második és harmadik pillérére (kül- és biztonságpolitika, ill. bel- és igazságügy). • A NizzaI Szerződés (2001. február 26.) úgy rendelkezett, hogy a Számvevőszék testülete minden tagállam egy-egy állampolgárából álljon.

4. Az Európai Számvevőszék Szervezet, felépítés 1. • Tagok Az EK Szerződés előírja, hogy az Európai Számvevőszék testületének minden tagállamból egy tagja legyen. A tagokat az Európai Parlamenttel történő konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa nevezi ki, az egyes tagállamok jelölései alapján. A Szerződés rendelkezése szerint számvevőszéki taggá olyan embert lehet választani, aki külső ellenőrző szervnél végzi vagy végezte munkáját, illetve különösen alkalmas e tisztség betöltésére. A tagokat hatéves időtartamra nevezik ki, megbízatásuk megújítható.

5. Az Európai Számvevőszék Szervezet, felépítés 2. • Elnök: Az Európai Számvevőszék élén elnök áll, akit a tagok saját maguk közül választanak. Az elnök hivatali ideje három év, megbízatása megújítható. • Főtitkár: A főtitkár az intézmény legmagasabb beosztású tisztviselője, akit a számvevőszéki testület nevez ki. Ő felelős a Számvevőszék személyzetének és adminisztrációjának irányításáért, beleértve a szakképzést és a fordítószolgálatot, amely hivatalos nyelvenként egy-egy szekcióból áll. • Humán erőforrás: Az Európai Számvevőszéknél kb. 760 fő dolgozik: ellenőrök, fordítók és ügyviteli alkalmazottak. A Számvevőszék ellenőrei széleskörű és sokrétű szakmai tapasztalattal bírnak a könyvvizsgálat, a belső és külső ellenőrzés, a jog és a közgazdaságtan különböző területeiről, a köz- és a magánszférából egyaránt.

6. Az Európai Számvevőszék Szervezeti felépítés • A Számvevőszék testületként működik, vagyis tagjai többségi szavazattal fogadják el az ellenőrzési jelentéseket és véleményeket. A Számvevőszék ülései nem nyilvánosak. • A Számvevőszék megállapítja a belső működését irányító eljárási szabályzatot, amelyet az EU Tanácsa hagy jóvá. • A Számvevőszék ellenőrzési csoportokra tagolódik, s ezeken belül szakirányú osztályok foglalkoznak a költségvetés különböző területeivel.

7. Az Európai Számvevőszék A Számvevőszék költségvetése A Számvevőszéket az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozzák, amelyet az Európai Parlament a Tanáccsal való konzultációt követően fogad el. 2004-ben a Számvevőszék költségvetése kb. 95 millió eurót tett ki, az Európai Unió összes kiadásának hozzávetőleg 0,1 %-át, ill. az EU intézményei és szervei összes működési költségének 1,6 %-át. A Számvevőszék — saját kezdeményezésére — egy külső könyvvizsgáló céggel ellenőrizteti a pénzügyi beszámolóit. Az ellenőrzés eredményét eljuttatják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Akárcsak a többi EU-intézmény esetében, a Számvevőszék költségvetésének végrehajtása is az Európai Parlamenttől függ, amelynek évenként meg kell adnia az intézmény éves költségvetési gazdálkodására vonatkozó elfogadó zárszámadási döntést.

8. Ellenőrzési módszerek: 2 típusú ellenőrzést végez: • Pénzügyi ellenőrzést • Teljesítmény ellenőrzést

9. Ellenőrzés hatásköre: Ellenőriznie kell: • EU általános költségvetésének végrehajtását • Európai Fejlesztési Alapokat • Unió szerveinek és intézményeinek elszámolását Ellenőrzéseit saját ellenőrzési irányelvei és standardjai szerint végzi

10. Ellenőrzési eljárás: Minden eljárásnak három fő szakasza van: 1, Tervezés 2, Vizsgálat 3, Jelentéskészítés

11. Ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok 2000 és 2004 között juttatott Phare támogatásokat vizsgálta, Bulgáriában (511 millió), Románia esetében (1,4 milliárd euró) EU-s pénzből épült beruházások felét egyáltalán nem vagy csak részben használták az eredetileg megjelölt célokra.

12. Hiányosságok • A pénzek kezelése • és ellenőrzése nem megfelelő • Brüsszel nem mérte fel a román és a bolgár adminisztráció kapacitását • olyan célokat és határidőket is jóváhagyott, amelyek nem voltak tarthatóak

13. Románia • Moldova és Románia között 2004-ben felépített híd, amelynek a moldovai oldalon 2006-ig egyszerűen nem volt folytatása. • Turisztikai fejlesztési területen olimpiai méretű, ám teljesen üres és kihasználatlan úszómedencét talált, • A vizsgálat rábukkant egy 7,6 százalékos kihasználtsággal működő újonnan épített menedékközpontra is.

14. Bulgária • bolgár ügyészségnek juttatott 1,8 millió euró, amelyet a hivatal számítógépes rendszerének kiépítésére kapott, 37 vadonatúj számítógépet a bolgárok inkább egy raktárhelyiségben tárolták. • bolgár határőrök sem használták azokat a négykerék-meghajtású dzsipeket, melyeket az EU finanszírozott, mert a régi orosz Ladák sokkal olcsóbbak.

15. A Bizottság szóvivője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy számvevőszékijelentésnem fedezett fel egyetlen csalást sem, ami szerinte a két ország hatóságainak hatékony működését mutatja.

16. Az Európai Strukturális Alapok A 4 Strukturális Alap: 1, ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) 2, ESZA (Európai Szociális Alap) 3, EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs Garancia Alap) 4, HOPE (Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz)

17. Strukturális Alapok célkitűzési (1994-1999): • 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradott régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása • 2. célkitűzés: a hagyományos iparágak hanyatlásával küzdő régiók felzárkóztatása • 3. célkitűzés: a tartós munkanélküliség leküzdése és a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszorult személyek visszavezetése a munka világába • 4. célkitűzés: a munkaerő alkalmazkodásának megkönnyítése a termelőrendszerekben bekövetkezett ipari változásokhoz • 5a. célkitűzés: a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítésének felgyorsítása a közös agrárpolitika reformjának keretein belül, valamint a halászati ágazat szerkezeti átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése a közös halászati politika reformjának keretein belül • 5b. célkitűzés: a vidéki régiók szerkezeti átalakulásának és fejlesztésének elősegítése • 6. célkitűzés: a rendkívül ritkán lakott régiók fejlesztésének elősegítése

18. 2006/10. sz. külön jelentés az 1. és 3. célkitűzés 1994 és 1999 közötti programjainak utólagos értékeléséről (Strukturális Alapok)

24. Köszönjük a figyelmeteket!