SZTEROID KEZEL S

1. SZTEROID KEZEL�S �Reumatol�giai ter�pia� Debrecen, 2010.02.19-20. Tarj�n P�ter

2. �LETTAN Mell�kvesek�reg zona fasciculat�ban koleszterinbol keletkezo fo glukokortikoid: a kortizol Napi mennyis�g: 10-20 mg (stressz n�lk�l), (kb =2,5-5 mg prednisolon) stressz hat�sra ak�r 100 mg Pszich�s hat�sok, agyi cirkadian ritmusok, nociceptiv ingerek, stressz, megterhel�sek, katekolaminok: CRH�ACTH�perceken bel�l kortizoltermel�st ind�t R�vid hat�sido (T 1/2:60-100 perc) Nagyon sokoldal� hat�s

3. SEJTSZINTU HAT�S Diff�zi� a sejtbe, receptorhoz k�tve jut a sejtmagba, speci�lis DNS szakaszokhoz k�todik: Glucocorticoid response elements (GRE) Genomikus hat�s (minimum 30 perc): Transzaktiv�ci�val serkenti, transzrepresszi�val g�tolja sokf�le g�n �t�r�d�s�t, feh�rj�k�t, transzkripci�s faktorok�t is (NF-kB), ezek proinflammatorikus citokinek szintj�t is szab�lyozz�k Nem-genomikus hat�sok (perceken bel�l):nagyobb d�zisok a sejtplasm�ban k�zvetlen gyullad�sg�tl� mechanizmusokat is aktiv�lnak A szteroid receptorok genetikai polimorfizmusa, poszt-transzl�ci�s v�ltoz�sai, sejtmegoszl�suk, surus�g�k, az izoform�k ar�nya nagyon v�ltozatos: a ter�pi�s szteroid-�rz�kenys�g is egy�nileg k�l�nb�zo 

4. SZERVEZETI SZINTU HAT�SOK 1. Anyagcsere: a t�panyagokat mobiliz�l� katekolaminok, glukagon, �s a n�veked�si hormon hat�s�t feleros�ti �s megny�jtja (permissziv hat�s) N�vekszik a glukoneogenezis, a glikogenol�zis, a lipol�zis, inzulin-rezisztenci�t okoz magas inzulin szintekkel  2. Sz�v �s �rrendszer: A katekolaminok �s noradrenerg beidegz�s hat�konys�g�t n�veli , a szimpatikus reakci�k�szs�g no, A vazodilatator prostanoidok termel�s�t g�tolja N�veli az angiotensinogen termel�st �s az erek angiotensin-II ir�nti �rz�kenys�g�t

5. SZERVEZETI SZINTU HAT�SOK 3. S� �s v�zh�ztart�s: Fiziol�gi�s mennyis�gben az antidiuretikus hormon, a pitvari natriuretikus hormon termel�s�t szab�lyozza, a glomerulus filtr�ci�t seg�ti Ter�pi�s mennyis�gben s� �s v�zretenci� (aldosteron-szeru hat�s annak receptor�n) 4. Csont �s k�tosz�vet: Osteoblast progenitor sejtek differenci�l�d�s�t g�tolja Osteoblast I. tip. kollag�n termel�s�t g�tolja RANKL expresszi� no��osteoclastok stimul�l�sa B�lbol Ca felsz�v�d�s cs�kken, vizelettel a kiv�laszt�s no Fibroblastokra hat� n�veked�si faktorok, interleukinek, citokinek termel�s�t g�tolva azok aktivit�sa �s extracellularis m�trix feh�rj�k termel�se cs�kken

6. SZERVEZETI SZINTU HAT�SOK A bor alatti zs�rsz�vet megfogy�sa Lok�lis n�veked�si faktorok g�tl�sa miatt n�veked�s visszamarad�s 5. Immunszuppressziv / gyullad�sg�tl�: Citokinek (TNF-alfa!), IL1,6,17, CSF-ok �s m�s gyullad�sos medi�torok termel�se �s hat�konys�ga (receptorsurus�g) cs�kken Immunrendszeri sejtek prolifer�ci�ja, muk�d�se, v�ndorl�sa cs�kken Az antig�n-prezent�ci� g�tolt, MHC-II molekul�k expresszi�ja cs�kken Lymphoid sejtek (foleg T) apoptosisa fokoz�dik Minden v�dekezo reakci� f�kezodik Sz�vetbont� enzimek (elaszt�z, kollagen�z), a vazoaktiv anyagok (bradikinin, eikozanoidok, histamin, NO), akut f�zis feh�rj�k (amiloid-A, CRP, komplement�) termelod�se cs�kken

7. Mell�khat�sok = t�lhajtott �lettani hat�sok Akut: nincs, csak extr�m nagy adagokn�l Kr�nikus: mindig van, t�bbnyire d�zissal �s idovel ar�nyos, de egy�nileg k�l�nb�zo Centralis elh�z�s, cushingoid alkat, s�r�l�keny bor, stri�k Hyperlipidaemia, diabetes, kataracta, glaukoma Osteoporosis, lok�lis csontnecrosisok Steroid myopathia:-akut: pulzus kezel�s ut�n napokkal-kr�nikus: medence �s v�ll�vi gyenges�g, f�jdalom Ulcerogen?? (COX2 g�tl�, COX1-t nem g�tolja) Akut hasi k�rk�pek t�netszeg�nyek, megt�vesztok lehetnek, sokf�le fertoz�svesz�ly, gomb�k, szokatlan, fakultat�v k�rokoz�k is N�trium / v�zretenci�, hipokal�mia, hipertonia Gyermek: n�veked�s elmarad�s Akceler�lt ateroszkler�zis, k�vetkezm�nyes s�lyos �rbetegs�gek Hangulatzavarok, depresszi�, pszich�zis, alv�szavarok, euforia

8. FO K�SZ�TM�NYEK

9. ADAGOL�S Nagyr�szt tapasztalatokon, szok�sokon, r�szben elm�leten alapul� A hat�s nagyon gyors, de r�vid, ez�rt az adagot a pillanatnyi �llapot �s a befoly�soland� gyullad�sos k�rosod�s jelentos�ge �s progn�zisa szabja meg. (pl. lupus nephritis vs. reaktiv k�rk�pek) Az elv�rt eredm�nyhez sz�ks�ges leheto legkisebb hat�kony adagra kell t�rekedni Rendszeresen �jra�rt�kelni a sz�ks�ges d�zist, v�ltoztat�st(bev�lt kezdos�m�k, de v�lasz-f�ggo egy�ni folytat�s �s bizonytalans�gok a t�vlatokban, teljes elhagy�sban) Pulzus adagok (250 mg-1000 mg) csak �letvesz�lyes �llapotok kezel�s�ben n�h�ny napig, ut�na cs�kkent�s eleinte nagy l�pcsokkel Min�l kisebb az adag, ann�l �vatosabb cs�kkent�s (�kilopni�) Hirtelen megvon�s vagy akut stressz: akut hi�ny�llapot, esetleg �letvesz�ly, betegs�g fellobban�s Lok�lisan: ha nincs sziszt�m�s sz�ks�glet, max. �vi 3-4x, lehet porc/�nk�rosod�s, fertoz�svesz�ly!

10. INDIK�CI�K �ri�si ter�let, sok immun-medi�lt ill. ismeretlen mechanizmus�, de gyullad�sos jellegu betegs�gben. P�ld�ul: Polisziszt�m�s autoimmun betegs�gekben (NDC, SLE, MCTD, Sj�gren, PM/DM, sziszt�m�s vasculitisek�) PMR, alag�t szindrom�k (lok�lis), paraneoplasi�s szindrom�k Rheumatoid arthritis: DMARD-nak minos�l az elso 1-2 �vben, radiol�giai progresszi�t is cs�kkenti, lehetoleg kis adag, bridge ter�pia� Sziszt�m�s sclerosis: csak alveolitis, myositis eset�n, r�vid ideig

11. �SSZEGZ�S Ma is a leghat�konyabb, dr�mai hat�s�, sokszor hasznos, esetleg �letmento, de idonk�nt indokolatlanul adott, sosem vesz�lytelen szerek Nagyon sok ponton �rv�nyes�lo komplex hat�sm�d Igen gyors hat�skezdet, r�vid hat�startam, sz�les d�zistartom�ny (1 mg-1000 mg) D�zist�l, kezel�si idotol �s egy�ni adotts�gokt�l f�ggo, elore l�that�/v�rhat�, r�szben kiv�dheto mell�khat�sok A betegs�get, t�rsbetegs�geket m�rlegelo, szem�lyre sz�l� d�nt�seket ig�nyel, ezeket rendszeresen �jra�rt�kelni kell: nemcsak a betegs�get, hanem (elsosorban) a beteget kell gy�gy�tani, tekintettel a v�rhat� �lettartamra �s �letminos�gre. A beteg r�szletes felvil�gos�t�sa, egy�ttmuk�d�se a d�nt�sekben is�tudatos beteg�

12. Nagyon j�l ismert, nagyhat�s� gy�gyszer Megfontolt adagol�s !!!

13. Nem lehet el�g sokat tanulni a szakm�b�l