1 / 74

A légzőrendszer

A légzőrendszer. A légzőrendszer. Feladata: a szervezet gázcseréjének a biztosítása, azaz az O 2 felvétele és a CO 2 leadása. Az O 2 a légzőrendszeren keresztül jut be a szervezetbe. A légzőrendszer. Részei: orr garat gége légcső tüdő. Az orr. Két rész: külső orr és orrüreg

oneida
Télécharger la présentation

A légzőrendszer

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A légzőrendszer

  2. A légzőrendszer • Feladata: • a szervezet gázcseréjének a biztosítása, azaz az O2 felvétele és a CO2 leadása. • Az O2 a légzőrendszeren keresztül jut be a szervezetbe.

  3. A légzőrendszer • Részei: • orr • garat • gége • légcső • tüdő

  4. Az orr Két rész: külső orr és orrüreg Orrüregben 3 orrkagyló (felső, alsó, középső) melyek alatt futnak az orrjáratok. Az orrjáratokba nyílnak az orrmelléküregek nyílásai Szaglóhámsejtek- amelyek a szaglás receptorai

  5. Az orr szerepe • a belélegzett levegő előmelegítése • páratartalom növelése • mechanikus megtisztítása a szennyeződéstől • szaglóhámsejtek révén a szaglásban • hangképzésben-így a beszédben

  6. Az orrmelléküregek • Koponyacsontok belsejében nyálkahártyával bélelt üregek • Összeköttetésben állnak az orrüreggel • Szerep: • levegő előmelegítése • páratartalom növelése • (Gyakori gyulladás miatt gócként működhetnek)

  7. Az orrmelléküregek RTG képe

  8. A garat • Orr és szájüreg mögött, izmos falú cső, felső végével a koponya alaphoz rögzül • 3 rész: • orri szakasz • száji szakasz • gégei szakasz

  9. A gége • Nyak területén helyezkedik el • Vázát a gégeporcok alkotják • Legnagyobb a pajzsporc-szöglet(ádámcsutka) • A porcok ízülettel kapcsolódnak-elmozdulhatnak • A gégefedő a pajzsporc felső széléhez rögzül, zárja a gégebemenetet nyeléskor

  10. http://www.youtube.com/watch?v=iYpDwhpILkQ&feature=fvwrel

  11. A légcső • A gége folytatása • Nyak területén kezdődik a mellüreg felső részében halad majd 2 főhörgőre oszlik • Vázát elől porcok, hátul kötőszövetes lemez • Nyálkahártya borítja belülről csillószőrök visszasöprik a szennyeződéseket a garatba

  12. A légcső • A Th IV magasságában jobb és bal főhörgőre oszlik • A jobb tágabb és majdnem a gége egyenes folytatásában végződik(idegentest ált. itt landol) • A bal meredeken ágazik el, lumene is szűkebb, fölötte „lovagol” az aortaív

  13. A tüdő • páros szerv • mellüregben helyezkedik el • Felszínét a mellhártya zsigeri lemeze borítja • Részei: • Csúcs (apex) • Bázis (basis)

  14. A tüdő • Felszínei: • Borda • Rekeszi • Mediasztinális- itt található a tüdőkapu • A tüdőkapuban a tüdő és hörgő erek(véna és artéria), főhörgő, nyirokerek, nyirokcsomók, idegek

  15. A tüdő • A két tüdő nem egyforma mivel a mellüreg egy részét a szív foglalja el így a bal tüdő kisebb

  16. A mellhártya • Savós hártya amelynek zsigeri és fali lemeze van. • A zsigeri lemez a tüdőhöz tapad,a fali lemez a mellkasfél belső felszínét borítja be. • A két fal között néhány csepp folyadék megkönnyíti a két lemez elcsúszását egymáson gyulladás esetén ez a foly. megszaporodhat.

  17. A tüdő szerkezete Lebenyek • Jobb tüdő 3 lebenyre a bal 2 –re oszlik. • A lebenyek szegmentumokra tagolódnak

  18. A hörgők szerkezete • A főhörgők a tüdőbe lép-lebenyhörgőkre-szegmentumhörgőkre- hörgőcskékre oszlik. • a hörgőcskékből szőlőszemszerűen nyílnak a tüdőléghólyagocskák • (alveolus)-ezen a felületen történik meg a légcsere

  19. A tüdő vérellátása • Truncus pulmonalis (a.pulm/v.pulm)–kizárólag a gázcserében van szerepe a tüdő vérellátásában nem vesz részt • Art. bronchialesrendszer-tüdő szövetét táplálja • V. bronchiales-felső üres visszérbe (VCS)ömlik

  20. TruncusPulmonalis

  21. A tüdő működése • Külső légzés = gázcsere a légköri levegő és a vér között • Belső légzés = a vér és a szövetek közti gázcsere • A gázcserét a be és ki lélegzett levegő összetételének megváltozása igazolja. • A külső légzéskor levegő jut a tüdőbe, annak szivacsos szerkezetű állományába, ahol a levegő és a vér közel kerül egymáshoz, és a levegő magas O2 tartalma passzívan jut be a vérbe, helyet cserél a vérben lévő magas CO2 tartalommal, mert ebből meg a levegőben van kevés.

  22. A tüdő működése • A gázcsere tehát passzív folyamat, a légzési tevékenység azonban izommunkát jelent,ugyanis a levegőt cserélni kell a tüdő szivacsos állományában.

  23. A lélegzőmozgásokat két fő izomcsoport hozza létre, a bordaközi izmok és a rekeszizom. Ez a mellkas mozgását figyelve egy mély lélegzetvételnél jól látható. A légzőmozgásokat létrehozó izmok együtt kitágítják a mellkast és benne a szivacsos állagú tüdőt. A növekvő térfogatú tüdőben a nyomás lecsökken, és így levegőt szippant be a légcsövön keresztül. Ezzel véget ér a belélegzés. A kilélegzéshez az izmok elernyednek, a bordák visszatérnek eredeti helyzetükbe, a rekeszizom pedig felveszi felfelé boltosuló alakját, és a tüdő is összeugrik. Ennek hatására levegő kiáramlik a tüdőből.

  24. A légzés mechanizmusa • Nyugalomban a 12-16 légzésszám/ min !! • Nyugodt légvétel során 500 ml levegőt szívunk be ill. ki = Légzőtérfogat • Légzési perctérfogat =légzőtérfogat x légzésszám • Reziduális levegő-teljes kilégzést követően marad a tüdőben (1,2 l)levegő, megakadályozza, h. a tüdő összeessen

  25. Légzésfunkciómérés • A maximális belégzés utáni max. kilégzéssel kifújt levegő mennyisége a vitál kapacitás • (4.5-5 l)-egyénenként változó

  26. FEV1 • FEV1 (forced expiratory volume): az erőltetett kilégzéskor 1 másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogat. • az erőltetett kilégzési vitálkapacitás első másodpercre eső része, rendszerint a kor, nem, testméretek alapján megállapított elvárható érték százalékában adják meg.

  27. A légzés szabályozása A légzőközpont az agytörzsben van (nyúltvelőben) Kémiai szabályozás Vér CO2 -nyomásának emelkedése a legerősebb inger - nő a légzésszám pH savanyú irányban tolódása (acidózis)- a légzésszám nő A vér hőmérsékletének emelkedése növeli a légzésszámot(1 fok 4 - 6-tal növeli)

  28. KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS a légzőközpont legérzékenyebb ingere az artériás CO2 nyomás növekedése másodlagos az oxigéntartalom csökkenése (hypoxia), mely a perifériás kemoreceptorokat (perifériás kemoreceptor- rendszer) hozza ingerületbe: afferentációja: a vérnyomás receptorokkal egy helyen (sinus venosus, glomus caroticus), a perifériás kemoreceptor- rendszer a központ működési zavara esetén átveszi a légzés szabályozását.

  29. Reflexes szabályozás • PO2 csökkenésekor az aortában és a közös nyaki verőérben levő kemoreceptorokban ingerület keletkezik és fokozza a légzőkp. működését ( magas hegyeken). • A tüdőkbe, a mellhártyába, légzőizmokba receptorok vannak. A feszülés fokozódásakor (belégzéskor) a bennük keletkezett ingerület a belégzőkp. gátlását váltja ki, kilégzés jön létre. • A fájdalom mint inger reflexes úton a légzés fokozódását váltja ki

  30. A KIR és a vegetatív IR hatása • Az agykéregből serkentő vagy gátló ingerek indulhatnak ki • Szándékosan (úszás...stb.) • Idegesség, izgalom a légzést fokozza • Ijedtség hatására a légzés leállhat • Szimphatás (SY): légzés fokozódik, bronchusok tágulnak • Paraszimp (PSY): légzés lassul, bronchusok szűkülnek

  31. A légzés és a keringés közötti összefüggés • munkavégzés során a szövetek oxigén igénye megnő. • A nagyobb oxigén felvétel önmagában nem elég, a nagyobb mennyiségű oxigént a szövetekhez el is kell juttatni. A percenkénti szív összehúzódások száma és a szív verőtérfogata is növekszik. Igen szoros matematikai összefüggést tart fenn a szervezet a légzési és keringési perctérfogat között.

  32. Légzési elégtelenség • Légzési elégtelenség, ha a vérben az O2 és CO2 mennyiség a normális határokat átlépi. • Részleges légzési a elégtelenség az, amikor csak az O2 szint csökkent, a CO2 még nem emelkedett. • Globális légzési elégtelenség, amikor a CO2 szint is emelkedett, az O2 pedig csökkent.

  33. Okai I • Csökkena légző felület (tüdőgyulladás miatt kiesik a légzésből a tüdő egy része, légmell (PTX), idült tüdőtágulás, ahol a tüdő állománya lassan pusztul el). • Légzőizmok elégtelen működése (bénulások, mellkasi sérülések ) • A tüdő keringésének zavara (tüdő embolia, shockos állapot). • A légutak vezetőképességének csökkenése (asthma bronchiále)

  34. Légmell/Pneumothorax/PTX

  35. Tüdőtágulás/Emphysema

  36. A légköri levegő megváltozása (zárt szobában sokáig nagy tömeg lélegzik, a levegő CO (szénmonoxid) tartalmának növekedése=CO mérgezés). • A szén-monoxid nagyon mérgező gáz. Hatása azzal magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A hemoglibon akkor is megköti a CO-ot ha a levegő CO tartalma csekély. 250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén!!!! Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.[3] • Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, hozzájárulva a koszorúér-elmeszesedéshez, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát • Szén-monoxid-mérgezés esetén szabad levegőn mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.

  37. Tünetei • Ép tudat mellett az agyban lévő érzékelő központok jelzik az alacsony O2 szintet és emelkedett CO2 szintet, fokozott légzésre serkentik a szervezetet. Ezt a szervezet légszomjként éli meg ( kapkod a levegő után). Az agyi központok bénulása esetén nincs riasztó jel, a beteg nem veszi észre a légzési elégtelenséget.

  38. Kezelés • Oki therápia • O2 pótlás/ lélegeztetés

  39. Tüdőgyulladás I • Oka: kórokozó (baktérium), ami a beszívott levegővel jut be a tüdőbe, ott szaporodik, a tüdőállományt pusztítja, a szervezetet védekező, gyulladásos reakcióra készteti. A betegség alatt a megtámadott tüdőrész nem vesz részt a légzésben, a légző felület csökken. • Tünetei: láz, elesett állapot, köhögés, mellkasi fájdalom. • Kezelés: antibiotikum, fekvés, köptető, lázcsillapítás.

  40. Tüdőgyulladás II • Idős emberek, kicsi gyerekek kórházi ellátásra szorulnak! • Kimenetel 10 nap alatt gyógyul. • Immunsupprimált betegekben(AIDS, daganat) halálos kimenetelű is lehet!!

  41. Mandulagyulladás (heveny) • A másik leggyakoribb légúti fertőzés. • Oka: • A levegőből a torokba kerülő kórokozó (vírus, baktérium) elszaporodik, • a garatban lévő nyirokcsomót betegíti meg ( mandula)

  42. Tünetei • Láz, torokfájás, a garatban lévő mandula fájdalmasduzzanata, pirossága, néha gennycsapok is láthatók /tüszők/=belövellt • nyelv bevont, kellemetlen szájszag

  43. Szövődményei • Szövődményei (Streptococcus –utóbetegségek): • Izületekben • Szív-szívbillentyűk • Vesék • Idegrendszer • Gyógykezelése: Antibiotikum,fekvés, bőfolyadékbevitel, lázcsillapítás, toroköblítés, rendszeres orvosi ellenőrzés.

  44. Idült mandulagyulladás • Ismétlődő heveny mandulagyulladásból alakul ki • A mandulák nagyobbak, v. hegesek, kisebbek állandóan gennyet tartalmaznak • A lappangó gyulladás időnként fellángol • Állandó kórokozó jelenléte miatt a mandulák gócnak tekinthetőek • Megoldás= műtét

More Related