Az oktatási rendszer funkciói

1. Az oktatási rendszer funkciói Előadó: Dr. Baráth Tibor SZTE Neveléstudományi Tanszék Közoktatási Vezetőképző Intézet

2. Az oktatási rendszer értelmezése • Kialakulás • A modern rendszer jellemzői • népesség egésze • törvényi szabályozás • finanszírozás – közpénz • felügyelet (politikai hatóság) • Rendszerjelleg • Elkülönülés és összekapcsolódás (Parsons) • Hatékony cselekvés – elkülönült szervezet • Önállóság versus összekapcsolás • elkülönülés előnye: hatékonyság hátránya: leegyszerűsítés • konfliktus megközelítése • többfunkciós rendszerek

3. Funkciók • Lehetséges tipizálás, többféle leírás • Lényeg: változások hatása a funkciók ellátására • reprodukció • adaptáció • célkitűzés • integráció • Egy újabb tipizálás: • A kultúra újratermelése • Az egyének személyiségének alakítása • A társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakulásának elősegítése • A politikai rendszer legitimálása • A társadalmi integráció biztosítása • Különböző közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása • A társadalmi változások elősegítése vagy fékezése

4. Kulturális reprodukció 1. • Kultúra, tudás, normák átadása • Oktatás – nem kizárólagos színtér • Informális csoportosítás, tudományos / művészeti szervezetek, nyilvánosság • Tudás – család • Formálistól az informális felé történő elmozdulás – life long learning • Korlátok • Legfontosabb nyilvános terep – jog, politika által szabályozott, formális szerkezeti keretek • A tartalom visszahat az intézményrendszerre

5. Kulturális reprodukció 2. – társadalmi tudás • Tudás: • Tudományos • Mindennapi • Technikai – technológiai • Tudásformák logikája – konfliktusok • Tantervi döntések • Elméleti versus gyakorlati tudásátadás igénye - PISA • Kik határozzák meg a tudás tartalmát? • Tudomány • Politika • Tanárság • Átadás: standardizált, szabályozott Iskolaszervezési döntések, tantervi vizsgák…stb. • Tanulásszervezés csoportos versus tanulás egyéni jellege

6. Kulturális reprodukció 3. - Értékek • Értékek és viselkedési minták • Normál, szabályok – társadalmi beilleszkedés, gazdasági tevékenység (jövőre vagy a múltra orientált-e az iskola) • Rendszereltérések: hangsúlyok (pl.: tudás (ismeretek), normák (szocializáció)) • Explicit értékek: deklarációk • Implicit értékek: szervezeti és tanári viselkedés • Standardizálás egyéni elsajátítás ellentéte • (család iskola (pl.: házirend)

7. Kulturális reprodukció 4. – személyiségformálás • Kultúra elsajátítás és a személyiségformálás – lélektani és funkcionális szempontból nem elválasztható • Személyiség: • közös jellemzők és differenciák • adottság és külső hatás • Két jellemző: • kompetencia (kognitív, szociális) • Én (ego) • Ősi funkció a személyiség formálása Nem kizárólagos hatás Társadalmi hatások és az egyén személyisége • Személyiségek társadalmi hatássá összegződése • önállóság • önérdek érvényesítése • depresszió • standardizálás versus egyénekhez való alkalmazkodás (pl.: tanácsadás, pszichológus az iskolában)

8. A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltozása • Meghatározó szerep a társadalmi struktúra újratermelésében mechanizmusok – nyitottabbá válás – mobilitás • Három összefüggés: • Társadalmi képek • Újratermelés – önkényes – leleplezendő – társadalomtudomány feladata • Tudás, végzettség – pozíció – ez igazságosabb fejlesztést támogató amit versus politikai hatalom válogatása vagy vagyoni helyzet • Újratermelés pozitív / negatív funkciói: társadalmi különbségek őrzése /erősítése • Gyengítése / megszüntetése • (oktatás politika legfontosabb konfliktusa) • Az újratermelés direkt és indirekt formái

9. Szolgáltató funkció • Értelmezés • Elkülönült szolgáltató funkció • Az oktatás egésze szolgáltatás (minőségirányítás) • Példák a megjelenési formákra • Felsőoktatás és vállalatok kapcsolata (fejlesztések, elemzések, prognózisok) • Közoktatás (kulturális programok, környezetvédelem …stb.) • Az értelmezés rendszerjellemző

10. Változás és fejlődés támogatása • Változások elősegítése vagy akadályozása • Technológiai változások, új munkaformák (globalizáció) • Értékek, magatartásformák • Változás: érdek – és értékviszonyok átstrukturálása • Hatás: társadalmi átrétegződés • Konfliktusok

11. Funkciók közötti konfliktusok • Gazdasági és politikai érdekcsoportok hatása az oktatásra • Társadalmi integráció, szociális funkció – nevelés és oktatás • Az oktatáspolitikai mozgások legfontosabb jellemzője a funkciók konfliktusa; példák: • finanszírozás • a képzés tartalma • korcsoportok oktatási szükséglete • kultúraátadás és a személyiségfejlődés • ismeret, gyakorlatiasság • történelem vagy társadalomismeret • Egymást erősítő megjelenési formák • Funkciók, érdekek, kormányzati struktúra

12. Gazdasági funkció • Az oktatás szerepe: • az egyén társadalmi pozíciójának kijelölése • a gazdaság működése, növekedése • a modern árutermelés • Az oktatás és a gazdaság kapcsolódási pontjai • Gazdasági – pénzügyi rendszerhez kötődés • Az oktatás áru jellege • Munkaerőpiac

13. A politikai rendszer legitimitása • A rendszer fenntartása, elfogadottsága • Plurális demokrácia – autonóm polgár • Monolitikus rendszer – az egyéni autonómia korlátozása • Formák: • direkt politikai nevelés • közvetett politikai szocializáció

14. Társadalmi integráció • Modern társadalmak: komplex, differenciált óriásrendszerek • Az integrációban való részvétel formái • Kulturális reprodukció (normák, nyelvismeret …stb. ) • A társadalmi struktúra újratermelése (stabilitás) • Családmodellek – iskolai feladatok • Szociális szolgáltatások • Az integritást veszélyeztető problémák kezelése • Leszakadás • Drogabúzus • Nemek kapcsolata • Stb.

15. Oktatás és más alrendszerek • A kapcsolat jellemzője: elkülönülés és összekapcsolódás együttes megjelenése • Oktatás és politika • Dinamikus, kétirányú kapcsolat • A politika fogalma • szubsztanciális: hatalom növelése, érdekkötöttség • formális: kapcsolódás pártokhoz, kormányzathoz, közigazgatáshoz, törvényalkotáshoz • politikai és szakmai folyamatok • a politika mint cselekvési stratégia • oktatáspolitika (politics, policy)

16. Oktatás és gazdaság • Gazdasági fogalmak használata a rendszerműködés leírására • Kereslet, kínálat, egyenértékes, ár, érték … stb. • Összehasonlíthatóság (standardok) • Értelmezés • Szubsztanciális: gazdasági hatással bíró folyamat (pl.: érettségi) • Formális: direkt kapcsolat a gazdasággal (pl.: magániskola) • Erőforrások elosztása • Szakmai és gazdasági döntések kapcsolata • Hatékonyság • Elosztási módok: piaci, bürokratikus, politikai

17. Rendszerintegráció • Autonómia és kapcsolódás • Meghatározó kérdés: átfogó problémák megoldására való együttes képesség (példák) • Rendszerintegráció fogalma • Alrendszerek harmonizálása • Alrendszeren belüli összehangolás (frekvenciák) • Alrendszerek és a társadalmi problémák összehangolása • Rendszerintegráció feladata: szabályozás • Megnyilvánulási formák (pl.: politika, piac) • Alrendszerek – kormányzati struktúra • Konfliktusok • LLL • Illetékességi hatáskör • Szektorköziség • Az integráció szintjei • Egyén • Intézmény • Rendszer • Egymást korlátozó autonómiák