TERMODINAMIKA. Energ ia. A RENDSZER TULAJDONSÁGA HOGY MUNKÁT VÉGEZZEN, VAGY HOGY HŐT TERMELJEN. Az energia két típusa. Poten ciális : az objektum helyzetéből vagy összetételéből adódik és munkává konvertálható Kineti kus : az o bje k t um mozgásából adódik KE = 1 / 2 mv 2
Une image / un lien ci-dessous est fourni (tel quel) pour télécharger la présentation
Politique de téléchargement : le contenu du site vous est fourni TEL QUEL pour votre information et votre usage personnel ; il ne peut être vendu, concédé sous licence ni partagé sur d’autres sites sans l’accord de son auteur.Le contenu vous est fourni TEL QUEL, pour votre information et votre usage personnel uniquement.Téléchargez la présentation en cliquant sur ce lien.Lors du téléchargement, si vous ne parvenez pas à télécharger une présentation, l’éditeur a peut-être supprimé le fichier de son serveur.Pendant le téléchargement, si vous ne parvenez pas à obtenir une présentation, le fichier a peut-être été supprimé par l’éditeur.
Energia • A RENDSZER TULAJDONSÁGA HOGY MUNKÁT VÉGEZZEN, VAGY HOGY HŐT TERMELJEN.
Az energia két típusa • Potenciális: az objektum helyzetéből vagy összetételéből adódik és munkává konvertálható • Kinetikus: az objektum mozgásából adódik • KE = 1/2 mv2 • (m = tömeg, v = sebesség)
Az energiamegmaradás törvénye • Az energiafajták egymásba konvertálhatók, de az energia se nem teremthető, se nem megsemmisíthető. • (Euniverzum= konstans, állandó)
Hőmérsékletill. Hőmennyiség átadás • A hőmérsékleta részecskék random mozgásábóladódik, így a rendszer kinetikus energiájához kötött. • A hőmennyiség átadás két eltérő hőmérsékletű tárgy közötti energia transzfert jelenti.
A rendszer és környezete • Rendszer: Az a rész amire figyelmünk irányul • Környezet: Minden más az univerzumban • Univerzum = Rendszer + Környezet
A termodinamika fogalomrendszere arendszer: az általunk vizsgált „világ” valamilyen „fallal” (részben) elhatárolt része a környezet: a „világ” rendszert körülvevő része rendszer- anyagcsere energiacseretípus - faltípus - faltípus nyíltvanvan - (szemi)perm. - diatermikus zártnincs van - inpermiábilis - diatermikus izoláltnincs nincs - inpermiábilis - adiabatikus mechanikai kölcsönhatás: merev/mozgó fal
A vizsgált rendszer belső felépítése szerint: • fizikai és kémia tulajdonságok eloszlása alapján: • homogén (minden pontban azonosak) • inhomogén(folytonosan változnak) • heterogén(ugrásszerűen változnak) • a tulajdonságok irányfüggése alapján: • izotróp(minden irányban azonos) • anizotróp (kitüntetett irányok vannak) • egyszerű – összetett(egyszerű alrendszerekből) • alkotói: • egy vagy több fázis(fizikai azonosság) és • egy vagy több komponens(kémiai azonosság)
V V V V Állapothatározók P • Isobar • P = constant • Isochor • V = constant • Isotermikus • T = constant • Adiabatikus • Q = 0 P P P
Állapotfüggvény • Értéke a kezdeti és végállapot függvénye csupán, független az úttól, ahogy a végállapotba érkezett.
Exo and Endothermikus rendszer • Ha hőcsere kíséri a folyamatot. • Exothermikus: Ha hőmennyiséghagyja el a rendszert (a környezetbe). • Endothermikus: Ha hőmennyiség kerül bea rendszerbe (a környezetből).
A termodinamika I. főtétele: • Zárt rendszer belső energiája állandó, amíg azt munkavégzés vagy hőcsere nem változtatja meg. • A rendszer belső energiájának változását a végzett munka és a hőcsere mértéke adja meg:ΔU= q + w (rendszercentrikus előjellekkel). • A belső energia ΔU megváltozása csak a kezdeti és végállapottól függ: ΔU= Uf – Ui. (= állapot függvény) • Az energiamegmaradás elve: energia a semmiből nem keletkezik és nem semmisülhet meg. • I. fajú perpetum mobile nem készíthető. • Nem levezethető: általános, kivétel nélküli tapasztalat!
Az első főtétel • U = q + w • U = a rendszer belső energiájának megváltozása • q = hőmennyiség változás • w = munkavégzés
Az U és H:állapotfüggvényés extenzívsajátság. Abszolút értékük nem ismert, változásaikat számítjuk. Egységeik: 1Nm = 1joule(J) 1cal = 4,184 J Extenzív sajátság: értéke függ a rendszer anyagmennyiségétől
Térfogati munka Munkavégzés = hasznos munka + térfogati munka • wrendszer = PV
Entalpia • Entalpia = H = U + PV • U = HPV • H = U + PV • Állandó nyomáson, qP = E + PV, aholqP = Hállandó nyomáson • H = hőmennyiség változás (ha a nyomás állandó)
Hőkapacitás • C = átadott hőmennyiség / hőmérséklet változás = J/K • Specifikus hőkapacitás hőkapacitás per gram = J/°C g vagy J/K g • Moláris hőkapacitás hőkapacitás per mol = J/°C mol vagy J/K mol
Hess Törvénye • ReagensekTermékek • Az entalpia változásfüggetlen attól, hogy a reakció egy vagy több lépésben játszódik-e le.
Számítások a Hess törvény segítségével • 1. Ha a reakciót a fordított irányba írjuk fel, Hértéke szintén ellentett. • N2(g) + O2(g) 2NO(g) H = 180 kJ • 2NO(g) N2(g) + O2(g) H = 180 kJ • 2. Ha a reakció koefficienseket megszorozzuk egy számmal, aH-t is ugyanazzal a számmal szorozzuk. • 6NO(g) 3N2(g) + 3O2(g) H = 540 kJ
Standard Képződési Entalpia Az az entalpiaváltozás mely azt a reakciót kíséri mikor egy mól standard állapotú anyag standard állapotú elemeiből képződik. Hfo
Az entalpia változás számítható • Egy reakció entalpia változásakiszámítható a reagensek és a termékek képződési entalpiáiból. • Hreakció° = npHf(produktumok) nrHf(reagensek)
Spontán Folyamatok • Spontán folyamatok azok, melyek bárminemű külső beavatkozás nélkül önmaguktól is végbemennek. • A Bféltekében levő gáz a csap kinyitása után spontán megoszlik A és B között. Magától sohasem húzódik vissza a B edénybe.
Spontán folyamatok A szög spontán megrozsdásodik, a folyamat visszafelé önként nem megy végbe.
Spontán folyamatok • Egy adott hőmérsékleten spontán lezajló folyamat más hőfokon önmagától esetleg nem zajlik le. • A víz 0C felett önmagától megolvad. • 0C alatti hőmérsékleten a fordított folyamat (megfagyás) az amelyik önmagától lezajlik.
Reverzibilis folyamat A reverzibilis folyamatban a változás infinitézimálisan kicsiny behatással visszafordítható az eredeti állapotba. Egyensúlyi állapotokon megy át a rendszer.
Irreverzibilis folyamat • Irreverzibilis folyamatok nem fordíthatók meg energiabefektetés nélkül. • Minden SPONTÁN folyamat irreverzibilis. • Minden a valóságban végbemenő folyamat irreverzibilis.
Entrópia • Az entrópia (S) fogalmát Rudolph Clausius vezette be a 19. században. • Az entrópia állapotfüggvény, változása kiszámítható S = SvégállapotSkezdet
Entrópia • Állandó hőmérsékleten lezajló folyamatra: • ΔS ≥ qrev / T qrev = az izoterm reverzibilis folyamatban átment hőmennyiség. T = hőmérséklet Kelvin fokokban.
Entrópia • A statisztikus termodinamikai megfontolás szerint az entrópia a rendszer rendezetlenségének mértéke, ami a molekulák mozgásához kapcsolható. • S= klnw, ahol w= a mikroállapotok számával.
A termodinamika második főtétele Az univerzum entrópiája reverzibils folyamatokban nem változik, míg spontán (irreverzibils) folyamatokban mindig nő. Reverzibilis (ideális): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet = 0 Irreverziblis (valódi, spontán): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet> 0
A termodinamika második főtétele Az univerzum entrópiája valódi, spontán folyamatokban mindig nő. Ugyanakkor a rendszer entrópiája csökkenhet is, ha a környezet entrópia növekedése túlkompenzálja azt. Reverzibilis (ideális): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet = 0 Irreverziblis (valódi, spontán): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet > 0
Entrópiamolekulárisszinten • Ludwig Boltzmann megalkotta az entrópiaértelmezését molekuláris szinten. • A minta hőmérséklete a benne levő molekulák kinetikus energiájának a mértéke.
Entrópiamolekulárisszinten • A molekulák többféle mozgást végeznek: • Transzlációs. • Vibrációs. • Rotációs.
Entrópiamolekulárisszinten • Boltzmann elképzelte a molekulák mozgásának eloszlását egy adott idő pillanatban (mintegy fénykép) és azt az adott termodinamikai rendszer egy mikroállapotának nevezte el
Entrópiamolekulárisszinten • Mindenegyes termodinamikai állapotot így meghatározott számú mikroállapot (w) jellemez. • Az entrópiaígy S = k lnw aholka Boltzmann állandó, 1.38 1023 J/K.
Entrópiamolekulárisszinten Következtetések • több partikulum -> több állapot-> magasabb entrópia • magasabb T -> több energiaállapot-> magasabb entrópia • nagyobb mozgási szabadság(szilárd-gáz átmenet ) -> több állapot-> magasabb entropia
Entrópiamolekulárisszinten • A mikroállapotok száma és így az entrópia nő, ha nő a • hőmérséklet. • térfogat (gázok). • egymástól függetlenül mozgó részek száma.
Oldatok entrópiája Sók feloldása: Ionoknak magasabb az entrópiája (több állapot ) Ugyanakkor, A hidrátburkot kialakító víz molekulák entrópiája csökken.
Entrópia növekedésel jár • Folyadék forrása, szublimáció. • olvadás. • Ha a gázmolekulák száma nő. • Ha a rendszerben levő mólok száma nő.
Standard Entrópiák • A táblázat különböző standard állapotú anyag moláris entrópia értékeit tartalmazza. • A standard entrópia értékek nőnek a molekula tömeg növekedésével.
Connexion au compte
Connectez-vous pour publier votre contenu sur SlideServe.