10.További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben

1. 10.További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Tóth Tibor DSc Szent Pál Akadémia

2. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Előadásvázlat: • Az evolúció ellentmond a termodinamika második főtételének; • Az élő rendszerekben kimutatható egyszerűsíthetetlen komplexitás; • Információ nem keletkezhet statisztikus folyamatokból: honnan ered az Univerzumban létező és működő mérhetetlen információtömeg? • Az élőlények hasonlósága sem bizonyítja az evolúciót; • A „törzsfa” bukása; • Az evolúciós elméletnek nincs embrionális alapja. Szent Pál Akadémia

3. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben • Az evolúció ellentmond a termodinamika második főtételének A Világegyetem evolúcióját rendkívül nehéz összhangba hozni a fizikából ismert két, nagy hatású természettörvénnyel, a termodinamika első és második főtételével. Ezeket a törvényeket – mint minden más természettörvényt – a tapasztalat által tetszőlegesen sokszor igazolni lehet, folyamatosan alávetve őket a cáfolhatóság kritériumának. Mindkét törvényt mindenféle rendszertípus körülményei között számtalanszor kipróbálták: a bizalom irántuk százszázalékos. Szent Pál Akadémia

4. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben • A termodinamika első főtétele Ez a tétel az energia-megmaradás törvényeként ismert. Kimondja, hogy az energia egyik formából egy másik formába átalakítható, de egy zárt rendszerben lévő energiák összege állandó, tehát az energia nem keletkezhet a „semmiből” és nem semmisülhet meg. Einstein bebizonyította, hogy az általános értelemben vett anyag energia ill. tömeg formájában nyilvánul meg, ezért szokás anyagmegmaradás törvényéről beszélni. Szent Pál Akadémia

5. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Ez a törvény meggyőző módon azt tanítja, hogy a Világegyetem nem teremthette önmagát, hiszen a Világegyetem mai tudásunk szerint zárt rendszer: anyag csak ott van, ahol téridő van, ezért annak a kérdésnek, hogy mi van a Világegyetemen kívül, nincs értelme. A tudós csak azzal az anyaggal –tömeggel és energiával – gazdálkodhat, amely a Világegyetem kezdete óta rendelkezésre áll: egyetlen grammnyi tömeget, egyetlen kilojoule-nyi energiát sem vagyunk képesek ezen felül létrehozni. Szent Pál Akadémia

6. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A Biblia kijelentést ad számunkra, hogy Isten az egyedüli, aki valóban képes teremteni, szemben az emberrel, aki csupán előzőleg már létező anyagokat tud átalakítani. Mivel Isten beszüntette teremtő munkáját (1Móz 2:3), energia már nem teremthető. Annak oka, hogy az energia miért nem semmisíthető meg, az, hogy Isten „hatalma szavával fenntartja a mindenséget” (Zsid 1:3). Isten az, aki megőrzi és készenlétben tartja teremtését (Neh 9:6; 2Pét 3:7). Szent Pál Akadémia

7. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben • A termodinamika második főtétele Isaac Asimov a következő módon világítja meg a törvény lényegét: A termodinamika második főtétele kimondja, hogy a Világegyetem energiájából kinyerhető munka mennyisége állandóan és folyamatosan csökken. Ha egy helyen nagy energia gyülemlett fel, nagy intenzitású energia, mondjuk magas hőmérséklet van az egyik helyen, a másikon pedig alacsony, ezt a helyzetet ki lehet használni munkavégzésre. Minél kisebb a két hely között a hőmérséklet-különbség, annál kisebb munkát lehet az energiakülönbségből kinyerni. Szent Pál Akadémia

8. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A termodinamika második főtétele szerint minden a kiegyenlítődés felé mozdul el, vagyis a forró területek kihűlnek, a hideg területek pedig felmelegszenek. Végül, amikor már minden egyforma hőmérsékleten van, semmilyen munkát nem lehet kinyerni, annak ellenére, hogy az összes energia jelen van. A kiegyenlítődés egyfajta rendezetlenség. A Világegyetem rendezetlenségi szintjének mértékét entrópiának nevezik. Minél inkább kiegyenlítődik minden, annál nagyobb az entrópia. Végül, ha a Világegyetem elég hosszú ideig fennmarad, az entrópia eléri a maximumát, és minden kiegyenlítődik. , Szent Pál Akadémia

9. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A termodinamika második főtétele tehát a magukra hagyott rendszerek lebomlásának, degradációjának törvénye, amely kimondja, hogy minden magára hagyott rendszer a rendezettségből a rendezetlenség irányában mozog. Az általunk ismert legnagyobb rendszer, az Univerzum a csökkenő szervezettségnek megfelelő irányban halad. Ebből az is következik, hogy minél messzebb megyünk vissza az időben, a Világegyetem termodinamikailag egyre valószínűtlenebb, rendszerelméleti és rendszertechnikai szempontból pedig egyre bonyolultabb állapotban volt. A legbonyolultabb, egyben legrendezettebb állapotnak a zérus időpont – materialista evolúció szingularitásban eltűnő pontja, a teremtéstan hívei szerint a teremtés időpontja, a „Kezdetben…” felel meg. Szent Pál Akadémia

10. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A termodinamika második főtételében a „magára hagyott” jelző adja meg a kulcsot ahhoz, hogyan lehet olyan rendszereket és folyamatokat létrehozni, amelyek –ellentétben a második főtétellel – rendezettebb és összetettebb termékeket eredményeznek, mint amelyek korábban léteztek. Ez az ember intelligens, alkotó tevékenységének eredménye. Az ateista evolúció elmélete azonban azt állítja, hogy a kaotikus és véletlenszerű változások nagyobb rendhez és összetettséghez vezethetnek. Szent Pál Akadémia

11. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Az evolúció elmélete olyan feltételezés (hiedelemrendszer), amely ezzel az alapvető és minden körülmények között érvényes fizikai törvényszerűséggel homlokegyenest ellenkezik. Az evolúció elmélete azt állítja, hogy a rendezetlen, szétszórt és élettelen atomok és molekulák spontán módon egyesültek egy adott időben egy bizonyos sorrendben és rendkívül bonyolult molekulákat hoztak létre, mint pl. a DNS és az RNS, amelyek pedig még bonyolultabb szerkezetekbe rendeződve élőlényekké egyesültek. Az evolúciós elmélet szerint ez a feltételezett folyamat, amely minden lépésében rendezettebb, szervezettebb és bonyolultabb szerkezetet eredményez, önmagától és természetes körülmények között ment végbe. Szent Pál Akadémia

12. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A termodinamika második főtétele súlyos problémát jelent a materialista evolúciótan híveinek és nem meglepő, hogy sokan úgy tesznek, mintha ez a törvény nem is létezne. Ha tudományos vitára kerül sor, általában két érvet hoznak fel a természettörvény megkerülésére. Az első érv az, hogy a második főtétel nem érvényes olyasfajta nyitott rendszerekre, mint a Föld. Azzal érvelnek, hogy a Nap a Földet az elegendőnél több energiával látja el, hogy pótolja az entrópia következtében fellépő energiaveszteséget. Ez az érvelés két főbb tévedést is tartalmaz. Először is ez a magyarázat összezavarja az energia mennyiségét az energia átalakításával. Szent Pál Akadémia

13. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Természetesen van elegendő energia, hogy üzemanyaggal ellásson egy képzelt evolúciós folyamatot, de nem ez a kérdés. A kérdés az, hogyan tartja életben a Nap energiája az evolúciót, feltételezve, hogy az egyáltalán képes volt beindulni. Az energia puszta rendelkezésre állása csak szükséges, de nem elégséges feltétele a szabályos strukturális fejlődésnek. Semmilyen mennyiségű véletlen energia nem teremthet rendet, hacsak ezt az energiát valamilyen előzetesen létező irányító-szervező mechanizmus, anyagcsere-gépezet nem fogja munkára. Egyszerűen fogalmazva: csak az élet teremthet életet. Szent Pál Akadémia

14. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A második érvelés, amelyet a materialista evolúció hívei gyakran használnak, úgy hangzik, hogy a termodinamika második főtétele nem alkalmazható élő rendszerekre. Vajon igaz-e ez az állítás? Az élő rendszerek kétségkívül nyitott rendszerek, és az élet jelenségei figyelemreméltó módon ellentétesnek mutatkoznak az entrópia-elvvel. Azonban minden rendszer, legyen az nyitott vagy zárt, hajlamos a leépülésre. Az élő rendszerek csak a rájuk jellemző élettartam idején belül képesek a környezetükkel folytatott anyag- és információcsere fenntartására; a statisztikai eltérésektől eltekintve mindannyian fokozatosan leépülnek és meghalnak. Szent Pál Akadémia

15. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Az egyik olyan tudós, aki híressé vált erőfeszítéseiről, hogy az evolúciót és a termodinamikát összeegyeztesse egymással, a Nobel- díjas belga IlyaPrigogine. A káoszelméletből kiindulva Prigogine több elméletet is felállított, amelyekben a rend a káoszból alakul ki. De minden erőfeszítése kudarcot vallott. Be kellett látnia, hogy a molekuláris szinten gyártott elméletek nem vihetők át az élő szervezetekre, pl. egy élő sejtre. Így fejtette ki a problémát: „Ha a káoszelmélet és az élők meglehetősen rendezett sejtjeit, illetve biológiai szabályosságát vizsgáljuk, az egyértelműen az elmélet ellen szól.” Szent Pál Akadémia

16. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Egy másik helyen így vall a termodinamika és az evolúció összeegyeztethetetlenségéről: „Évszázadok óta foglalkoztat minket a kérdés: egy olyan világban, amely a termodinamika által meghatározott és amelyben folyamatosan növekszik a rendezetlenség, mi értelme lehetne egy élő szervezet evolúciójának?” (IlyaPrigogine,Isabelle Stangers: Order out of Chaos, Bantam Books, New York,1984,129. old.). Ez az utolsó pont, ahová a káosz-elmélet és az erre támaszkodó spekulációk eljutottak. Szent Pál Akadémia

17. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Mindezen alapvető tények ellenére az evolucionisták ezt állítják: ha létrejöttek az élőlények, az azt jelenti, hogy volt evolúció. Állításuk nem a tudományon, hanem materialista hitükön alapszik. A termodinamika a tudomány eszközeivel bizonyítja, hogy az evolúció lehetetlen és hogy az élet létrejöttére a Teremtésen kívül nincs ésszerű magyarázat. Szent Pál Akadémia

18. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A nem egyszerűsíthető komplexitás és a sejt csodája Hogy fogalmat alkossunk az élő sejt hihetetlen bonyolultságáról, először figyelmünket ennek egyik aspektusára, a DNS komplexitására összpontosítjuk. Michael Denton (orvos-biológus és genetikus) szerint az élettelen és az élővilág közötti törésvonal „a legdrámaibb és legalapvetőbb diszkontinuitás a természetben. Az élő sejtek és a legrendezettebb nem-biológiai rendszerek (pl. kristályok, vagy hópelyhek) között elképzelhetetlenül mély és abszolút szakadék tátong.” Szent Pál Akadémia

19. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Még a legapróbb bakteriális sejt is, amelynek tömege kevesebb mint 1 billiomod gramm „egy valóságos mikro-miniatürizált gyár, amely egy bonyolult molekuláris gépezet sok ezer, tökéletesen megtervezett alkatrészét tartalmazza, és amely összesen kb. 100 ezer millió atomból épül fel, így messze bonyolultabb, mint bármely ember által szerkesztett gép és nincs párja az élettelen világban.” Denton megjegyzi, hogy a sejt csaknem annyi feladatot hajt végre, mint az emberek által épített gyártóüzemek együttvéve. Szent Pál Akadémia

20. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Denton szerint ez a „gyár” sok hasonlóságot mutat a mai technológiával, beleértve a mesterséges nyelveket és azok dekódoló rendszereit, az információ tárolásához és visszakereséséhez szükséges memóriabankokat, az alkatrészek és összetevők automatikus összeszerelését szabályozó elegáns vezérlőrendszereket, a minőségbiztosításban használt hibabiztos és hibajavító eszközöket, valamint az előregyártás és a részegységekből történő összeszerelés elvét alkalmazó folyamatokat. Az evolucionisták mégis azt kérik tőlünk, hogy higgyük el: az első élő sejteket, amelyek sokkal bonyolultabbak voltak, mint az ember által épített bármely gép és példátlanok az élettelen világban, nem tervezte meg senki, hanem merő véletlen folytán jöttek létre a megfelelő molekulák spontán keveredésével az őslevesben. Szent Pál Akadémia

21. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Denton szerint nincs elegendő bizonyíték a sejtek közötti evolúcióra: „A molekuláris biológia megmutatta, hogy a sejtrendszer alapterve lényegében ugyanaz a Földön található összes élő rendszerben, a baktériumoktól az emlősökig. Az összes organizmusban azonos a DNS, RNS és a fehérje szerepe. A genetikai kód jelentése szintén gyakorlatilag azonos az összes sejtben. A fehérje-szintetizáló gépezet mérete, struktúrája és összetétele az összes sejtben gyakorlatilag azonos. Biokémiai alaptervét illetően tehát egyetlen élő rendszer sem tekinthető primitívnek, vagy egy primitívebb rendszerből származónak és semmilyen empirikus bizonyíték nincs arra, hogy létezne bármilyen evolúciós sorrend a hihetetlenül sokféle földi sejt között.” Szent Pál Akadémia

22. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben „Mindig is alábecsültük a sejteket” – mondja Bruce Alberts, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának elnöke. „Az egész sejt úgy tekinthető, mint egy gyár, amely összefonódó szerelő szalagok egy bonyolult hálózatát tartalmazza, amelyek mindegyike nagy fehérjegépek készletéből áll… Hogy miért nevezzük fehérjegépeknek a sejt működésének alapjául szolgáló nagy fehérje csoportokat? Pontosan azért, mert – akárcsak az emberek által feltalált gépek, amelyek hatékonyan működnek a makroszkopikus világban – ezek a fehérje szerelvények nagymértékben koordinált mozgó alkatrészeket tartalmaznak.” Szent Pál Akadémia

23. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Michael Behe, a kiváló biokémikus ilyen ún. molekuláris gépeket tanulmányoz könyvében. Legismertebb példája az 1973-ban felfedezett apró savhajtású motor, amely a bakteriális csillószőrt (flagellum) forgatja. Ez egy propeller-szerű szerkezet, amely lehetővé teszi a baktérium számára, hogy ússzon. Megmutatja, hogy ez a parányi motor, amely olyan kicsi, hogy 35000 darab egymás mellé helyezve csak 1 mm hosszú lenne, kb. 30 fehérjealkatrészből áll, beleértve a forgórészt, az állórészt, a csapágyperselyeket és a hajtótengelyt. Behe rámutat, hogy e fehérjék bármelyike nélkül a motor működésképtelen lenne. Vagyis a motor komplexitása nem csökkenthető. Az élővilágban óriási számú olyan rendszer van, amelyre igaz ez az állítás. Szent Pál Akadémia

24. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Szent Pál Akadémia

25. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A nem csökkenthető komplexitás fogalma szoros kölcsönhatást mutat az ún. holonikus rendszerek fogalmával. Ez utóbbiak olyan rendszerek, amelyek speciális feladatot megvalósító funkcionális modulok kooperációjára épülnek, oly módon, hogy együtt képesek magasabb szintű rendszer funkcióját betölteni, de bármelyik funkcionális modul (holon) hiánya vagy működésképtelensége az egész magasabb szintű rendszer működését lehetetlenné teszi. A sejt pontosan ilyen egységes rendszer, amely számos, jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban lévő alrendszerből áll, amelyek mind hozzájárulnak az alapfunkcióhoz, és ha bármelyiküket eltávolítanánk, a rendszer megszűnne működni (szemléletes példaként felhozható az egyszerű egérfogó működése is). Szent Pál Akadémia

26. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Szent Pál Akadémia

27. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A nem egyszerűsíthető komplexitású rendszerek létezése óriási kihívást jelent az evolúcióelmélet számára, amit maga Darwin is jól látott. Ennek alapján megadta elméletének legalapvetőbb cáfolati kritériumát: „Ha bizonyítani lehetne, hogy létezik olyan komplex szerv, amely nem alakulhatott ki számos egymást követő csekély módosulás révén, elméletem azonnal összeomlana.” Ezt ismétli meg Dawkins „A vak órásmester” című könyvében: Szerinte, ha találnak egy ilyen organizmust, akkor ő feladja a darwinizmusba vetett hitét. Behe azzal válaszol Darwin kihívására, hogy számos egyszerűsíthetetlenül komplex biológiai rendszer példáját hozza fel. Elemzésének nagy vihart kavaró végkövetkeztetése: „A szekvenciák összehasonlítása és a matematikai modellezés ellenére a molekuláris evolúció elmélete sohasem foglalkozott annak kérdésével, hogyan jöttek létre a komplex struktúrák. Valójában a molekuláris evolúció Darwin elméletét sohasem publikálták, tehát nem is létezik.” Szent Pál Akadémia

28. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Behe szerint a neodarwinista szintézis elégtelensége abban nyilvánul meg, hogy még elvben sem képes megmagyarázni a nem egyszerűsíthető komplexitás eredetét. Azzal érvel, hogy a nem egyszerűsíthető komplexitás létezése a molekuláris gépek szintjén félreérthetetlenül az intelligens tervezésre utal. „Bárki, aki kutatását nem korlátozza az értelem nélküli okokra, csak arra a következtetésre juthat, hogy a biokémiai rendszereket valaki megtervezte, éspedig nem a természet törvényei, nem a véletlen és szükségszerűség, hanem egy személy. A Tervező tudta, hogy milyenek lesznek ezek a rendszerek, amikor készen lesznek és lépéseket tett a rendszer megvalósítására. A földi élet legalapvetőbb szintjén, legkritikusabb komponenseiben – értelmes tevékenység terméke.” Szent Pál Akadémia

29. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Információ nem keletkezhet statisztikus folyamatokból: honnan ered az Univerzumban létező és működő mérhetetlen információtömeg? „Az információ fogalma központi jelentőségű mind a genetika, mind az evolúcióelmélet szempontjából”. ( Maynard Smith) Információ a sejtben Az élő sejt nem puszta anyag,hanem információval teli anyag. A DNS információtartalma alapvető az élet szempontjából, de az élet több, mint csupán DNS. A DNS önmagában élettelen. Az információt hordozó DNS a sejtmagban található, és tárolja azokat az utasításokat, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükségesek a funkcionális organizmusban. Szent Pál Akadémia

30. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A DNS az öröklődés molekulája, amely tartalmazza mindazokat a tulajdonságokat amelyeket átadunk gyermekeinknek. Akárcsak egy számítógép merevlemeze, a DNS tartalmazza az információ adatbázisát és a megadott termékek előállításához szükséges programot. Az emberi testnek mind a tízbillió sejtje tartalmaz egy adatbázist, amely nagyobb, mint az Encyclopaedia Britannica. Ma már úgy beszélünk az élő sejtről, mint információ-feldolgozó gépről, hiszen az is – olyan molekuláris struktúra,amely rendelkezik az információfeldolgozás képességével. Szent Pál Akadémia

31. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Mi a DNS? A DNS(dezoxiribonukleinsav) egy nagyon hosszú, kettős spirál-szerkezetű molekula.(Crick és Watson,Nobel-díj). Egy spirális létrára hasonlít, amely sokkal egyszerűbb, nukleotidoknak nevezett molekulák egy hosszú lánca. A spirál minden csavarodására 10 jut belőlük. A nukleotidok egy ribóznak nevezett cukorból, valamint egy foszfát-csoportból állnak, amiből hiányzik egy oxigénatom( innen a dezoxi előtag). Az adenin,guanin,citozin és timin nevű kémiai anyagokat – A, G, C, T –bázisoknak nevezik. Egyedül ezek különböztetik meg az egyik nukleotidot a másiktól. Az első és a második bázist purinoknak, a harmadikat és negyediket pirimideknek nevezik. Szent Pál Akadémia

32. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A létra fokait bázis- párok alkotják. A létrafokot alkotó bázis-pár két molekuláját hidrogénkötések tartják össze. Van egy szabály, miszerint A mindig C-vel, G pedig mindig T- vel alkot egy párt, vagyis egy purin mindig egy pirimidhez kötődik. Tehát ha a kettős spirál egyik szála AGGTCCGTAATG…,akkor a másik szál CTTGAATGCCGT kell, hogy legyen. A két szál ily módon kiegészíti egymást, egymás komplementerei. Ha ismerjük az egyik szálat, kitalálhatjuk a másikat. A nukleotidok címkézése számokkal is történhetne,pl. 1234 vagy bármely négy különböző szimbólummal(A=1, C=2, G=3, T=4). Az első szál ekkor így kezdődne: 133422341143…Tehát mindegyik DNS molekulához egy rendkívül hosszú karaktersorozatot rendelhetünk, amelyből kiolvashatjuk a molekula szekvenciáját. Szent Pál Akadémia

33. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Ahogy egy írott nyelv ábécéjének betűiből álló sorozat üzenetet hordozhat, amely függ a betűk pontos sorrendjétől, ugyanúgy a DNS bázisainak szekvenciája (a létra fokainak sorozata) is egy pontos üzenetet hordoz, amely az A,C,G,T betűkből álló négybetűs ábécében íródott. A gén e négy betűből álló hosszú sorozat, amely egy adott fehérjére vonatkozó információt hordoz, tehát a gén úgy értelmezhető, mint egy utasítássorozat vagy program e fehérje előállításához. A kódolás úgy történik, hogy mindegyik, három nukleotidból álló csoport (kódon) egy aminosavat kódol. Szent Pál Akadémia

34. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Minthogy 4 nukleotid van, összesen 4^3=64 lehetséges hármas (triplet) áll rendelkezésre a 20 aminosav kódolásához (4 elem harmadosztályú ismétléses variációja). Kiderül, hogy ugyanahhoz az aminosavhoz egynél több (a valóságban legfeljebb 6) különböző hármas tartozhat. Ez a kódolás indokolja a genetikai kód elnevezést. A genom egy teljes génkészlet. A genomok általában nagyon nagyok: az E-kóli baktérium DNS-e kb. 4 millió betű hosszúságú és 1000 oldalt töltene meg egy könyvben, míg az emberi genom több mint 3,5 millió betűből áll és egy egész könyvtárat megtöltene. Fontos megjegyezni, hogy az emberi gén készlet teljesen egyedi, ezért beszélhetünk képletesen szólva genetikai ujjlenyomatról. Szent Pál Akadémia

35. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Érdekes adat, hogy az emberi test egyetlen sejtjében szorosan összetekeredő DNS hossza durván 2 méter. Mivel az emberi testben kb. 10 billió sejt van, a DNS teljes hossza 20 billió méter, ami felfoghatatlan nagy szám. Lennox felhívja a figyelmet arra, hogy bár egy adott organizmusban a DNS-t gyakran azonosítjuk a genommal, szigorúan véve a genom a DNS-nek csak egy viszonylag kis része – emberekben 3 %-a. A DNS fennmaradó 97 %-át, az ún. nem-kódoló DNS-t, hulladékDNS-nek nevezik, bár az elnevezés nem túl szerencsés. Szent Pál Akadémia

36. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Ugyanis ma már világos, hogy egyáltalán nem hulladék ez az aránytalanul nagyméretű szakasz, mivel kiderült, hogy ez felelős a genetikai folyamatok szabályozásáért, fenntartásáért és újraprogramozásáért. Ezen túlmenően transzpozonoknak nevezett, nagyon mozgékony DNS szegmenseket tartalmaz, amelyek képesek elkészíteni önmaguk másolatát és a DNS különböző helyeire vándorolni, ahol különböző hatásokat fejthetnek ki. Például letilthatják a géneket, vagy aktivizálhatják az addig inaktív géneket. A nem-kódoló DNS érdekes felhasználása a genetikai ujjlenyomat, amit Alec Jeffreys fedezett fel 1986-ban. Szent Pál Akadémia

37. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Szent Pál Akadémia

38. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A DNS - mint kémiai tárolóközeg - 2 nm átmérőjű és 3.4 nm emelkedésű csavarvonal, amelynek spirálonkénti térfogata: Minden spirál 10 "kémiai betűt" (nukleotidot) tartalmaz, tehát egy betűre átlagosan térfogati információsűrűség jut. A genetikai ABC-ben a DNS molekula csak a 4 nukleotid-bázist (adenin, timin, citozin, guanin) tartalmazza. Egy ilyen betű (A, T, C, G) információ-tartalma 2 bit/nukleotid, mert 4 elemből 1 elemet 2 igen-nem döntéssel lehet kiválasztani. Ezzel a DNS statisztikai információ-sűrűsége: Szent Pál Akadémia

39. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A DNS molekula valósítja meg az elvileg lehetséges legnagyobb információ-sűrűséget: Olyan információtárolásról van itt szó, amely elmegy a fizikai lehetőségek határáig, vagyis a molekulákig. Az emberiség mai becsült „össz-tudása” kb. 1 milliárdszor 1 milliárd bit. Ez DNS-ben kifejezve: Ez kb. századrésze egy gombostűfej térfogatának. Szent Pál Akadémia

40. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Hogyan kódolja a DNS a fehérjét? A DNS a sejt magjában helyezkedik el, amit egy membrán véd. Ahhoz, hogy bármi történjen és a sejt „élni kezdjen”, a DNS-ben lévő információt át kell vinni a citoplazmába, a sejtnek a magon kívüli részébe, ahol a sejt gépezete – még pontosabb hasonlattal – a sejt gyárcsarnoka üzemel. Ez az információ például ahhoz szükséges, hogy a riboszómáknak nevezett molekuláris gépek enzimeket tudjanak gyártani a citoplazmában. Kérdés: miként jut a DNS-ben lévő információ a riboszómákhoz, hogy azok enzimeket gyárthassanak? Szent Pál Akadémia

41. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Ezt egy másik, ribonukleinsavnak (RNS) nevezett hosszú nukleinsav-molekula végzi el, amely nagyon hasonlít a DNS-hez, csak általában nem kettős szálú, bár rendelkezik a DNS-ből hiányzó extra oxigén atomokkal. Akárcsak a DNS-nek, az RNS-nek is négy bázisa van. Ezek közül három A, G, C ugyanaz, mint a DNS-ben, de a negyedik, amely a DNS timinjét (T) helyettesíti, az uracil (U). Szent Pál Akadémia

42. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A folyamat során először a sejtmagon belüli DNS középen – akár egy cipzár – szétnyílik, és két szálra hasad. Ezt megkönnyíti, hogy a szálak közötti hidrogén kötések gyengék azokhoz a kötésekhez képest, amelyek a bázisokat tartják össze az egyes DNS-szálakban. Ezután egy RNS szál, amelyet hírvivő RNS-nek (messenger RNS, mRNS) neveznek, átírja az egyik DNS szálat, aminek eredménye nagyon hasonlít a komplementer DNS szálhoz, csak a T helyén mindenütt U áll. Néha a másolási folyamatba hiba csúszik be (általában nagyon kevés), ami mutációt okoz. Ezután az mRNS áthalad a sejtmag falán és eljut a citoplazmába, ahol lezajlik a fordítás (dekódolás) roppant bonyolult folyamata. Szent Pál Akadémia

43. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Lennox az mNRS-szálat egy számítógép mágnesszalagjához hasonlítja, a riboszomát pedig egy olyan géphez, amely a szalagon lévő információ alapján előállít egy fehérjét. Ehhez a riboszoma végig halad az mNRS-szálon és közben kiolvassa a benne tárolt információt. A riboszoma olyan, mint egy számítógép mágnesszalag-olvasó feje, bár ott a fej van rögzítve és a szalag mozog. A riboszoma leolvassa kódonokat (a kódon három egymást követő kémiai betű együttese) abban a sorrendben, ahogy megjelennek a szalagon (pl. AAC UGC UUG...). Szent Pál Akadémia

44. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben A riboszoma következő feladata megtalálni azokat az aminosavakat, amelyek megfelelnek ezeknek a kódonoknak (jelen esetben aszparagin, cisztein és leucin). Ezek a riboszoma körül úszkálnak és gyenge hidrogénkötésekkel kapcsolódnak az átvívő RNS-nek (transfer RNS, tRNS) nevezett molekulákhoz, amelyek kereszt alakúak. Pl. ha egy ilyen molekula egyik karjához aszparagin kapcsolódik, akkor a kar másik vége az ún. antikódonhoz kapcsolódik, ami az AAC kódon megfelelője, vagyis CCA. Amikor a riboszoma kiolvas egy kódont, akkor megkeresi a megfelelő antikódont, kihalássza, majd eltávolítja a hozzá kapcsolódó aminosavat és ezt hozzácsatolja a már összeszerelt aminosavakhoz. Így jön létre fokozatosan az új fehérje. Szent Pál Akadémia

45. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Ezek az apró mechanizmusok, amelyek olyan kicsik, hogy csak a nagy teljesítményű mikroszkóp alatt láthatók, hihetetlenül bonyolultak és kifinomultak. Komplexitásuk olyan mértékű, hogy még az olyan meggyőződéses evolucionista biológusok is, mint John Maynard Smith és a magyar Szathmáry Eörs is bevallják: „A létező dekódoló gépezet olyan komplex, univerzális és nélkülözhetetlen, hogy nehéz megérteni: hogyan jöhetett létre, vagy hogyan létezhetett az élet nélküle” (Nature 374, 227-232, 1995). Szent Pál Akadémia

46. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Szent Pál Akadémia

47. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Szent Pál Akadémia

48. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Szent Pál Akadémia

49. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Lennox nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy amikor információban gazdag bio-molekulákról (DNS, RNS) és genetikai kódról beszélünk, véletlenül sem szabad azt a benyomást kelteni, hogy a gének mindent elmondanak nekünk arról, mit jelent embernek lenni. A molekuláris-biológia „fő dogmája” sok éven át az volt, hogy a genom teljes mértékben számot ad az organizmus örökölt tulajdonságairól. Ez elkerülhetetlenül táplálta azt a fajta bio-determinizmust, amely az egyes géneket tartotta felelősnek az összes emberi betegségért és tulajdonságért. Szent Pál Akadémia

50. További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben Ma már egyre több bizonyíték van arra, hogy ez valószínűtlen. Kiderült, hogy az emberi genom mindössze 30-40 ezer gént tartalmaz. Ez a szám túl alacsony ahhoz képest, hogy az emberi sejtgépezet kb. 100 ezer különböző fehérjét termel. Egyszerűen túl kevés gén van ahhoz, hogy számot adjanak örökölt tulajdonságaink komplexitásáról, vagy pl. a növények és az emberek közötti nagy különbségekről. Steve Jones neves genetikus óva int minket: „Lehet, hogy a csimpánz DNS-ének 98 %-a azonos a miénkkel, de ez nem jelenti azt, hogy 98 %-ban emberi. Egyáltalán nem emberi – ő egy csimpánz. És vajon mond-e bármit is az emberi természetről az a tény, hogy vannak közös génjeink az egérrel vagy a banánnal? Egyesek szerint a gének megmondják nekünk, mik vagyunk valójában. Ez a gondolat abszurd.” Szent Pál Akadémia