140 likes | 239 Vues
A kontrollok szerepének felértékelődése a közszférában Domokos László Az Állami Számvevőszék elnökének előadása Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete 2012. szeptember 19. A 2011. június 20-án elfogadott új számvevőszéki törvény kiemelkedő jelentőségű az ÁSZ életében.
E N D
A kontrollok szerepének felértékelődése a közszférábanDomokos LászlóAz Állami Számvevőszék elnökének előadásaBelső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete2012. szeptember 19.
A 2011. június 20-án elfogadott új számvevőszéki törvény kiemelkedő jelentőségű az ÁSZ életében. A jogszabályalkotók célja a hatékonyabb és eredményesebb közpénzügyi gazdálkodás előmozdítása, a közvagyon védelme volt. Az új jogszabály ezért kiszélesítette az ÁSZ jogosítványait, megerősítette a szervezet függetlenségét, valamint átláthatóbbá tette működését, ezzel illeszkedve a Nemzetközi sztenderdekhez. Az új ÁSZ törvény kiemelt jelentősége
Az Állami Számvevőszék „az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát”. Az ÁSZ-t jogköre, függetlensége teszi egyedülállóvá az államháztartás ellenőrzésének rendszerében. Az intézmény ezért az államháztartás ellenőrzésének egyik legfontosabb, de nem az egyetlen szerve. Kapacitásaink és módszertanunk sem alkalmas minden helyzet kezelésére: ellenőrzéseink a múltra irányulnak, minden esetben alaposak és így időigényesek is. Az ÁSZ szerepe az államháztartás ellenőrzésében
Az államháztartási ellenőrzés három pillére épül: a külső ellenőrzésre, a belső ellenőrzésre, és az államháztartás belső kontrollrendszerére. Magyarországon ez a struktúra nem áll össze működő rendszerré. Sok helyen leépítik a belső ellenőrzést, nincs munkamegosztás, holott a belső és külső „védelmi vonalaknak” ki kellene egészítenie egymást. Az ellenőrzés teljes függetlensége csak az ÁSZ esetében garantált. Az államháztartás ellenőrzés jelenlegi helyzete
Ellenőrzéseinkben kiemelten figyelmet fordítunk a belső kontrollrendszerek vizsgálatára. A rendszer feladata a hatékony, gazdaságos,eredményes és szabályszerű működés biztosítása, az elszámolási kötelezettségek teljesítésének garantálása. Kontroll = átláthatóság, elszámoltathatóság Az ÁSZ mellett ezért elengedhetetlen a (belső) ellenőrzést végző Intézmények munkája. Belső kontrollrendszerek és belső ellenőrzés
A belső kontrollrendszerek ÁSZ ellenőrzése Az ÁSZ 10 éve ellenőrzi a belső kontrollmechanizmusokat, az utóbbi években jellemzően a zárszámadási jelentés részeként. 2012. szeptemberében megjelent legújabb jelentésünk újra önállóan értékeli a belső kontrollokat. Jelentéseink szorosan kapcsolódnak egymáshoz, egymásra épülnek. Együtt átfogó képet adnak a gazdálkodási menedzsment színvonaláról a költségvetési intézményeknél és fejezeteknél.
Az ellenőrzés fő indoka a megváltozott jogszabályi környezet volt. Az ellenőrzésben megvizsgáltuk: a jogszabály-változások hatását, a korábbi számvevőszéki jelentések megállapításainak hasznosulását, a belső kontrollrendszer elemeit, a külső és belső szabályok gyakorlati alkalmazását. Az 2012-es ellenőrzés célja, hatóköre
Belső kontrollrendszereket és a belső ellenőrzés értékelését: 28 költségvetési szervnél, 11 költségvetési fejezet esetében a fejezeti kezelésű előirányzatoknál végeztük el. A kontrollok működése az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok 85%-ánál részben, vagy egészben megfelelő volt. A kontrollkörnyezet mutatta a legmagasabb megfelelőségi arányt. Hiányosságok ezen a területen a közbeszerzések és az információbiztonság terén mutatkoztak. A legjobb osztályzatot a KEHI (97,8%-os megfelelőség), a legrosszabbat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kapta (80%). Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok 1.
Információ és kommunikáció: a második legjobban működő terület, komoly hiányosság, hogy az intézmények fele nem rendelkezett kommunikációs stratégiával. Intézmények kontrolltevékenysége: összességében megfelelően működött, a közbeszerzések ellenőrzése területén itt is hiányosságokat tapasztaltunk. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok 2.
Kockázatkezelés: a második legrosszabbul teljesítő kontrollpillér, mind a kockázatkezelési tevékenység szabályozásában, mind a gyakorlati alkalmazásban voltak hiányosságok. Monitoring: itt tártuk fel a legtöbb szabályossági problémát, itt voltak a legnagyobbak az intézmények közötti eltérések. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok 3.
28 ellenőrzött költségvetési szerv közül 23 esetében megfelelőnek találtuk a belső ellenőrzési tevékenységek szabályozását, működését. Főbb hiányosságok: a belső kontrollrendszerek kiépítésében, működésében, a vagyongazdálkodás, elszámolások, beszámolók ellenőrzésében, a rendszer, informatikai, és teljesítmény ellenőrzésekben. Összegzés 1.
A belső ellenőrzés területén tapasztalataink szerint komoly gondot okoznak a kapacitásproblémák. A belső ellenőrzés megerősítése hozzájárulhat a belső kontrollrendszer megerősítéséhez. A belső kontrollrendszer továbbfejlesztésének főbb irányai: a kockázatkezelés színvonalának emelése, a közbeszerzési kontrollok erősítése, a pályázati támogatások elszámolásainak alaposabb és gyakoribb ellenőrzése, a belső szabályzatok folyamatos aktualizálása. Összegzés 2.
Az Állami Számvevőszék célkitűzése, hogy részt vállaljon a jól működő állam felépítésében, a jó kormányzás támogatásában. Kétoldalú kommunikációval kialakítjuk és megerősítjük a „jó gyakorlatokat”. Megszilárdítjuk a kontrollpilléreket. Az új ÁSZ törvénynek köszönhetően javaslataink nem múlhatnak el következmények nélkül. Az Állami Számvevőszék küldetése