Emberek és Fák Készítette: Kotogán Róbert Életharmónia Alapítvány

1. Emberek és FákKészítette: Kotogán RóbertÉletharmónia Alapítvány „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj!”

2. A fa és az ember • Miért a téma? • Mit jelent fának lenni? • A fák spirituális jelentése a régmúltban? • A bennünk rejlő fa • Mit nyújtanak számunkra a fák?

3. Miért a téma? - személyes bevezető • Gyermekkoromtól fogva a dolgok természete érdekelt. • Először a körülöttünk lévő természet, • majd a felnőttként a belső természetünk, • most pedig a kettő együtt, elválaszthatatlanul. • Ha azt kellene megtalálnom, hogy mivel tudnám kifejezni a kettőben lévő közös lényeget, a FA lenne az. A növény világ óriásai sok mindenben éltetői és analógjai az életnek. • Rejtett közös gyökereink alapjai a fa archetípusának.

4. Mit jelent fának lenni? • Botanikailag: a fák általában 3-4 m-nél magasabb és csak egy, vagy néhány főággal, "törzsággal" magasba törő, vastagságában továbbfejlődő törzsre és a tér minél hasznosabb kitöltésére "törekvő" koronára tagolódó növények. • A fa termetű fás életforma előnye, hogy a növény, folyamatos épülésévei, egyre magasabbra törve mind több fényhez jut, legalábbistöbbhöz, mint amennyihez a környezetében lévőmás életformájú növények. A felfelé törekvés külső alaki megnyilvánulásai mellett belső alaki követelményei is vannak; mindenekelőtt a szár belső építőköveinek - sejtjeinek - szilárdsága.

5. A fa, mint élő mandala • Ennek érdekében a vizet a gyökerektől a lombozat felé szállító növényi farész sejtjeibe faanyagok (lignit) épülnek be, amitől az megvastagodik (másodlagos vastagodása), megerősödik. A mind feljebb és feljebb törő, sok éven át életben maradó szár egyre több év terhét hordozza, fontos tehát az, hogya növény talajhoz kötődése, szárának vastagodása a növekvő teherrel arányosan változon!

6. A napfény aranygyűrűi • Ez a szár kerületének közelében maradó szállító edénynyalábok osztódó szövete - kambium gyűrűje - működésével évenkét egy-egy új. kifelé háncs. befelé faszövet réteget képez a már elhalóban lévő, vagy elhalt fatest körül. Így, mérnöki szemmel is a legtökéletesebb szerkezeti felépítés jön létre;- amelyben a vékony élő rész alatt egyre szaporodó holt faanyaggal telt szövetek. mint szilárd támasz. szerepelnek! • Égövünkön a fejlődés megszakad és évenként csak egy fa- ill. háncsréteg képződik, a szakaszosságot jól tükröző évgyűrűk!

7. A fák egymás közt. . . " verseny" az élettérért és a fényért • A mérsékelt övben - a szélsőséges termőhelyektől eltekintve - a fák zárt állományt - erdőt - alkotnak. • A természetben olyan kedvező élettér, amelyben a fák nemi egyéni módosulással bár, de lényegében faji tulajdonságaik szerint nőhetnek és szabadon tölthetik ki a rendelkezésükre álló teret, egészen kivételes körülménynek számít! • A természetben minden fa "arra törekszik", hogy a másik fa fölé nőhessen, annak életterébe hatolhasson!

8. A fákból erdő, erdőtársulás . . . • A növényvilág "törekvése" mindenütt az, hogy amilyen mértékben csak a többi környezeti tényező (viz, hő stb.) azt lehetővé teszi, mindenütt a legnagyobb szeryesanyag-termeléssel és -beépítéssei köthesse le a Nap energiáját. Minden zavartalan növényzetí típus (formáció) idővel eljut az adott f1óra- és környezeti feltételek melletti legnagyobb szervesanyag-beépítésű, ún. "klimax" (klima-maxímum) társulásig, ami kedvező éghajlaton mindig valamilyen zárt erdő.Ez a leghatékonyabb szervesanyag-beépítésű fás életforma.

9. Az ősidők óta • Körülbelül 390 millió éve léteznek a fák. • A híres észak-kaliforniai tengerparti - mamutfenyők hatalmas tornyokként nyúlnak az égbe. Ezek a legnagyobb termetű fák, amelyeket ismerünk:110-120 méter magasak. De Ausztrália eukaliptuszfái is épphogy lemaradnak mögöttük a maguk több mint90 méteres termetével.

10. „Csak mozdulatlanság van, csak fák vannak” • A fák életkorrekordere egy szálkásfenyő, amely 4200 éves. • Nevadai óriás mamutfenyők3600 évesek. • Szaharában némelyik atlasz-ciprus több mint 4000 éves. • Kínában egy 3500 éves páfrányfenyő. • A híres libanoni cédrusok életkorát pedig 2500 évre becsülik • Európában a legöregebb fák közé tartoznak a : tiszafák, a hársak és a tölgyek. Akár 1000 évnél is tovább élhetnek.

11. A fák spirituális jelentése a régmúltban • A legösszetettebb jelentésű, egyetemes szimbólum. • A fák és az emberek között már ősidők óta egy különleges, mágikus kapcsolat figyelhető meg. Szinte a világ minden táján kultikus tisztelet övezi vagy övezte őket. Sokoldalú szimbólumrendszer is kapcsolódik e különleges élőlényekhez: • Ezen faképzetek szinte már teljes mértékben elszakadtak a „födi” fáktól, már nem e-világi élőlények, hanem lényegükben ideologizált teremtő erők; a teremtő jelzői, esetleg világokat összekötő kapcsok, átjárók.

12. Világfa • Az Axis Mundi, vagyis a világtengely nagyon sok nép hitvilágában elõfordul. • Ennek jelképe a Világfa, amely áthidalja a különbözõ világokat, hogy így lehetségessé váljon az ezek közötti utazás. A fa mellett a legtöbb esetben egy kígyó vagy egy sárkány õrködik. • Ez a világ közepén, a világhegyen áll, köréjük szerveződik a világmindenségés összeköti • a kozmosz három világát (gyökerek: alvilág, halak, csúszómászók, férgek; törzs: Középső Világ, négylábúak; korona: Felső Világ, madarak) • az ég­bolt déli és északi pólusát, • valamint a négy égtáj at ­a Bibliában ezt az Édenbe ültetett világfa tövéről eredőnégy folyó jelzi -, • végül egyesíti a négy elemet • (a kínai kozmológiában a - az 5. égtáj és elem szimbóluma).

13. Világfa • Időben a - vertikális hármassága a múlt-jelen-jövő egységét jelképezi. • A kozmikus - ágai és gyökerei az égi szféráknakfelelnek meg; • az állatövi jegyek száma szerint tizenkét gyümölcse van. • A Világfán lévõ gyümölcsök jelképezik a tudást (bibliai almafa a tudás almájával). • Egyes népek hiedelmei szerint a fa az ősanyag, melyből a világ – esetleg az ember – teremtetett;

14. Skandináv kultúra • Yggdrasil világfa, mely földi kivetülésének a kőrisfákat tartották. • Ezt a fát tekintették az ember ősanyagaként is: az istenek az ágaiból faragták ki az első embereket. • Levelei a felhõk, gyümölcsei a csillagok. • Törzse alatt lakik a három sorsistennő, a Nornák. • Gyökerei között van Mimir óriás kútja, az Urd, a bölcsesség forrása. • A hagyomány szerint Odin azért áldozta fel fél szemét, hogy ebből a kútból ihasson. Kilenc napig függött fejjel lefelé a Világfa ágairól, saját dárdájától átdöfve, étlen-szomjan, mire sikerült elérnie a mélyen alatta fekvõ mágikus pálcikákat. Így szerezte meg a rúnák titkos tudományát, és utána újjászületve ereszkedett le a fáról. • A germánok úgy hitték, hogy az óriási kőrisfában lakik Donar, a mennydörgés, a szelek és a felhők istene.

15. Kelta kultúra • A keltáknál Uisnech Kõrisfája az, ami összeköti a földi világot az alsó és a felsõ világokkal, és lehetõvé teszi az utazást ezek között. • Az írek mítoszában Thomas szakított gyümölcsöt a fáról, hogy elérje ezáltal a tisztánlátást. • Minden kelta törzsnek vagy törzsszövetségnek saját szent fája - az ír hagyományban bile - volt, ahol a törzs királyait avatták. Ez a fa a törzs területének közepén állt, az egység és a biztonság jelképeként. Ha az ellenség az Élet Fáját kidöntötte, ezzel meggyalázta és romlásba döntötte a népet. • A kelta druidák már nevükben is kötődnek a tölgyekhez, hiszen nevük „tölgyembert” jelent, ami a „drus”, azaz tölgy szóból származik. Vallásukban szent növényként tisztelték azokat a tölgyeket, melyeken fagyöngy nőtt, amit a halhatatlanság italának egy elengedhetetlen alapanyagának; valamint a transzcedens kinyilatkoztatás jelképének tartottak.

16. Fahoroszkóp: • Ez a fajta zodiákus tömör, mégis átfogó jellemzést ad. A fahoroszkóp időpontjai eltérnek a megszokottól. • Nincs szigorú rendszere: az egyes fajegyek 8-10 naponként változnak. A napfordulók kiemelt fontosságúak. • Az időszámítás előtti évszázadokra nyúlik vissza a kelta horoszkóp eredete. Papjaik, a druidák irányították vallási és kulturális életüket, sőt ők alakították ki azt a kalendáriumot is, amelyhez igazodva megfigyeléseik alapján leírták az úgynevezett „fa jegyeken" definiálható horoszkópot.

17. Germán – és litván kultúra • A germán – és litván – mitológia tölgye nagyon hasonlít az antik vallásokban szereplő tölgyfákra: itt is a viharisten, Thor – litvánoknál Perkunas – szent fájának tekintették. • Ugyanitt egy másik különösen tisztelt fa a kőrisfa volt, melyből – így tartották – az ember megteremtetett;valamint világfaként állt a hagyományuk középpontjában.

18. Egyiptomi kultúra • Az egyiptomiak a szikomorfát tekintették a klasszikus értelemben vett élet fájának. • Hathor szerelemistennõnek és Nut égistennõnek, a halottak védelmezõinek szent fája volt, az õ növényi megtestesülésüknek gondolták. • A szikomorfáról azt tartották, hogy messze a termõföld határain túl magányosan áll a homoktengerben, lemélyesztve gyökereit titkos vízerekig, jelezve az ember elõtt az élet és halál kettõsségét. • Az egyiptomiéletfa jelentéskörébe tartozott a fáraót szoptató vagy az élet vizét hintõ egyiptomi datolyapálma-, szikomorfügefa-istennõ képmása is.

19. Maja kultúra • A maja mítoszokban is feltûnik a Világfa egy változata. • Elképzelésük szerint a világ mind a négy sarkában egy-egy gyapotfa áll, az Imix, amely a bõséget biztosítja. A fák az égtájaknak megfelelõ színûek, a kelet vörös, az észak fehér, a nyugat fekete, a dél pedig sárga.

20. Kínai kultúra • Szerintük az égboltozatot négy oszlop tartotta. • Holdon áll egy hatalmas nagy babérfa, amely alatt különféle gyógyfüvek teremnek, melyekből a holdbéli nyúl a halhatatlanság elixírjét készíti. • A fák természetes csije egyre erősebb és erősebb lesz. A kínaiak számára a tekintélyes, öreg fák az öregkor bölcsességét testesítik meg, amit tisztelettel kell kezelni. • A feng shui mesterek úgy tanítják, hogy a tiszteletre méltó, vén faóriásokat semmi esetre sem szabad kivágni.

21. Indiai kultúra • A hagyomány szerint a nagy vallásalapítót, aki Buddha néven vonult be a köztudatba, egy fügefa alatti meditációja közben érte megvilágosodás pillanata, ezért e vallás hívei számára a fügefa lett a legfőbb megértés szimbóluma. • Ám Indiában, már Buddha előtt is fűztek egyéb hiedelmeket e fákhoz: Visnu és Síva isten fájaként tisztelték a hindu vallásúak. • A hinduk vallásában a temetők körüli ligetekben nőtt fáknak kiemelkedő szerep jutott, ugyanis azt tartották, hogy elhunyt őseik lelkei a sírjaik környékén élő fákban élik tovább „túlvilági” életüket; valamint hitük szerint isteneik is ezeket a növényeket választották földi lakhelyül. • A buddhisták szentnek és tisztának tartják a fűzfavesszővel szétszórt vizet.

22. Héber kultúra, Kereszténység • A héber kabbalában szereplõ Életfa ugyanennek a kozmikus fának a letérképezését jelenti. • Az Élet Fája tíz szefirából áll, amelyek a tudat egyes szintjeit jelenítik meg. • A Biblia így szól a világfáról: “…a kert közepén volt, a jó és a rossz tudásának fája... És (az asszony) ... vett a gyümölcsébõl és evett; adott férjének is vele együtt és az is evett. Akkor megnyíltak mindkettõjük szemei ...”

23. Karácsonyfa • A karácsonyfa állítás szokása a téli napfordulóval megújuló élet (természet) poggánykori ünneplésében, illetve dec. 24. –i Ádám és Éva bűnbeesését bemutató misztériumjátékában gyökeredzik. • Jézus születésének ünnepén karácsonykor európai szokás szerint a legtöbb családban karácsonyfát állítanak az isten-ember születésének emlékére. • A skandináv hagyományhoz hasonlóan a fenyő itt is az örök életet: Krisztus örök életét hirdeti. Ehhez hasonlóan a korai keresztények, a mártírok az örökzöld babérfa leveleiben látták a Megváltó feltámadásának hírnökét.

24. Görög antikkultúra • Az archaikus gondolkodásnak megfelelően szinte minden istenüknek megvolt a maga szent fája, melyeknek áldozati adományokat vittek, miknek épségét törvény védte: mind kivágni mind „megsebesíteni” tilos volt. Persze e tisztelet ellenében jólétet, és a fában lakó isten támogatását remélték az emberek.(pl. Zeusznak a tölgy-, Athénének az olaj-, Aphroditének az alma, a holdistennőknek a fűz). • A görögök az ókorban olajfákból hoztak létre szent ligeteket. • A fa ágai a békét jelképezték.

25. Iszlám kultúra • Az iszlámok vallásában is találunk életfára példát: hitük szerint áll egy fa a mennyben, melynek leveleire föl van írva valamennyi élő ember neve, és az Allah akaratából lehullott leveleket Izráil, a halál angyala emeli fel, majd elviszi a földről a halálra szántakat. Sumér kultúra • A sumérok Huwawa fáját, a cédrust tisztelték világfaként, az élet szimbólumaként, mely többször feltûnik a Gilgames eposzokban is.

26. Indián kultúrák • A világot számos indián törzs elképzelése szerint is világfa vagy cölöp tartja fenn. • A bella-coola indiánok szerint a fa gyökerénél lakik Amtep, a gonosz szellemek ura, tetején pedig Amotken, a jóindulatú szellem. • A világfa segítségével jutnak a vak élõlények is a föld felszínére. • A keresz indiánok hite szerint a föld mélyében négy világ volt: a vörös, a kék, a sárgaés a fehér, az emberek a legalsó, fehér világban éltek. A Földistennõ vagy a Kukoricaistennõ fát hozott létre, ezen keresztül jutottak fel az emberek a vörös világba, s innen mai lakhelyükre, a földre.

27. Sámánizmus • „Messze északon, az alkony és az éjszaka közötti világban áll egy fa: a meg nem született sámánok lelkei szunnyadnak a fa ágán. Hollók, a fény fekete hordozói vigyázzák őket, még meg nem erősödnek annyira, hogy el nem hagyhatják a fát: a sámánok fáját.Aki sámánná akar válni, annak mélyen alá kell szállni a fa gyökerei alá; ott mindenki maghallja a maga szellemének a hangját, ha elér a két ellentétes irányban haladó folyóhoz. Az egyik a föld középpontjából halad észak felé, és ennek vizében tisztálkodnak meg a holtak. A másik délre, a Nap felé tart és gyermekei megszentelt vizét viszi. Ez a két folyó szállítja a Földanya vérét.

28. Sámánizmus • Halál nélkül nincs élet. Ezt meg kell értenie annak, aki a révület világába készül.” • A sámánizmusban a sámán transzban utazást tesz a fa ágai közé, vagy pedig lemerészkedik a gyökerekhez, hogy a szellemõsökkel kapcsolatba léphessen. A szibériai népek világfája nagy szerepet játszott a sámánok beavatási szertartásaiban is. • E faa Föld középpontjából nő ki, és három világot fog össze: az alsó világba kapaszkodik gyökereivel, abba a világba, amit démonok, szellemek laknak különféle zoomorf, főként hüllő formába burkolózva. Törzse a „Földön” áll: az emberi, a mindennapos világunk képviselője; koronája pedig eléri az eget, a felső világot, melyet szintén szellemek laknak, de itt madarak formáját öltik magukra.

29. Sámánizmus • „Aki sámánná akar válni, annak mélyen alá kell szállni a fa gyökerei alá; ott mindenki meghallja a maga szellemének a hangját…” • A sámáni világfák tövében mindig a sámán anyaállata, illetve zoomorf szellemsegítői találhatók. A sámánok révüléseik során e fát használják utazásuk segítségéül: törzsén ereszkednek le az „alvilágba”, vagy másznak fel az égbe, hogy szellemeik tanácsával, segítségével véghez vihessék a gyógyításokat; ugyanis a sámánok fő feladata a betegek gyógyítása volt: kiűzték belőlük a betegségek rontó szellemeit. • A ketek például több világfáról tudnak, melyek az egekben állnak.

30. Sámánizmus • Más sámánok nem élő, hanem kivágott kisebb fákat használtak utazásaik segédleteként, melyekre a „szertartás” folyamán felmásztak, ezzel jelezve, hogy elhagyták e földet. • A sámáni világfáknak még egyéb szerep is jutott, mégpedig a sámán felszerelésének – dobjának (táltos lovának), botjának (vesszőparipájának) – egy alapanyagául szolgáltak: a sámánnak meg kellett keresnie azt a földön élő fát, amit a sámánős mutatott neki első révülése alkalmával; amely a kozmikus sámánfa földi megnyilvánulása volt, és ebből a fából kellett elkészítenie, vagy esetleg készíttetnie felszerelése fa-kellékeit.

31. Fordított fa a sámánizmusban • A fordított fa nagy jelentőségű a kelet-szibériai sámánok­nál. • A fa gyökerei a hajat jelentik. A törzsbe, a gyökérhez közel arcot faragtak, ami egyértelművé teszi, hogy a fa valójában embert ábrázol. • Ez feltehetőleg maga a sámán, illetőleg annak nagy személyisége. Az eksztázisban gyakran áll be olyan állapot, melyben a sámánt "megszállják" saját familiárisai, azaz segéd­szellemei. • Ez a vélemény alátámasztja a sámánista szimbolikából levont végkövetkeztetést, miszerint individuációs folyamat kivetített megjelenítéséről van szó. • Az eszkimó sámán igényli ezeket az eksztatikus Utazásokat, mert a transzban lesz leginkább önmaga; a misztikus elem nélkülözhetetlen számára, mert személyiségének alapját képezi, misztikus szervek..., melyek bizonyos fokig igazi és teljes szellemi személyiségét kiteszik"

32. Magyar népmesékben • A magyar fanevek egy része utal a fa kozmikus jellegére, a fénnyel való kapcsolatára (fenyő, nyár) a kozmikus másképpen világfa a mesék égig érő fája eredetileg egyetemes tejút jelkép. Gyökerei az alvilágba nyúlnak. • Hasonló szerepet tölt be a magyar népmesékben az “égígérõ fa”, mivel a legtöbb esetben ezt kell a hõsnek megmásznia ahhoz, hogy legyõzze a sárkányt és kiszabadítsa a királylányt, miáltal elnyeri a kezét és vele a királyságot.

33. Zsidó kabbalisták • Ősi és elterjedt a "fordított", égben gyökeredző képzete, mely mind a védikus, mind a kabalisztikus szimbolikában minden dolgok Istentől való származásának jelképe. • A teremtés tíz részét együttesen szefiráknak nevezik; és e szefirákat egy-egy istennévvel is megfeleltették. A szefirákat utak kötik össze egymással, melyeken meghatározott sorrendben haladva az ember eljuthat a legfőbb kiteljesedésig: Istenig. • A legfelső szefirát „Keternek”, azaz koronának nevezik; mit a teremtés alapjának, az elsődleges Isteni akaratnak tartanak. • A legalsó szefira neve „Malkut” azaz királyság, ami nem más, mint a földi világunkban található anyagban rejlő Isteni jelenlét. • Ez a szefirot-fa képzete, a Föld felé növő pálmafa képében.

34. A fa, mint a ember • A régi rabbinikus gondolat is, hogy az édenkerti fa maga az ember. • A legősibb elképzelések szerint az első emberek fákból vagy virágokból kelnek ki. • A fa úgyszólván az ember átalakulási formája, hisz egyrészt az ősemberből keletkezik, másrészt emberré válik.

35. Életfa • A fák az élet és halál, az örök fejlődés és növekedés, folytonos megújulás, a kétértelmű idő jelképe. • A lombhullató fák a feltámadás szimbólumai, az örökzöldek pedig halhatatlanságot jelképezik általában. • Világszerte elterjedt szokás volt például, hogy gyermek születésekor fát ültettek, hogya föld új polgára olyan erős és olyan hosszú életűlegyen, mint életének zöld társa. • S azt tartották, hogy ha a beteg gyermeket átemelik életfája két aga között meggyógyul, újjászületik. • A régiségben a fa és az ember misztikus módon együtt lélegzett: az élet­fában, a Teremtő okán az ember lénye-lelke-arca lakozott.

36. Közösségi szerep, ünnepek • A magyar népszokásokba illő módon életfa a neve a főként lakodalmakor • Hosszú ideig szokás volt májusban a nyírfák alatt táncolni. Az emberek a hársak alatt ültek törvényt, tölgyek és bükkök alatt gyűltek össze ünnepek idején. • Vidéken sokfelé volt szokás "házi fát" ültetni, amelynek fel­adata az otthon védelme volt. Ugyanezt a cél szolgálta ősidők óta a falu terén álló fa is. És mert ott többnyire kút is állt, a fa nemcsak a biztonságot jelképezte, a falu társadalmi élete is ott zajlott. Ahogya "házi fát", úgy a téren álló fa törzsét is gyakran vették körül padok. • Kínában is gyakran ültetnek fát a ház közelébe, hogy őrködjék az otthon felett, és óvja lakóinak boldogságát.

37. Életfa a halál után • Régen gyakori volt a "kertbe temetés", az • elhunytat életfája tövébe hantolták el, s ahajdaniakhite szerint a fa őrizte az elhalt lelkét, amíg elnem száradott. Az életfa rendszerint addig élte túl a gazdáját, amíg a családban valaki is élő kapcsolat okán emlékezett az eltávozottra. (A régiek a lelket a Teremtő fényeként tartották számon.) • Hanti és szölkup szokás szerint a holtat élőfa-odvába temették.

38. A szimbólum tartalma TÍZ LÉPCSŐ /Weöres Sándor/ Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.

39. Szimbólum tartalma • A négy ős elem külön van jelen vagy távolról érkezik világunkba. Ők táplálják a Földi életet, de ön maguk nem jelentenek számunkra táplálékot és építőanyagot. A növényvilág elsődlegesként képes csodálatos módon szinetizálni a négy ős elemet, majd szervezetébe építeni és továbbajándékozni környezetének. A fák teszik ezt a leghatékonyabban. • A számukra még a föld jelenti a támaszt, a levegő a teret, a mozgást, a víz az anyagcserét, a tűz fénye pedig az irányt. A tűz és víz, ég és föld az ellentétek egyesítése jelenti a kiteljesedést a teljesség felé. • A növények ezért is szemléltetik és sugározzák nyugalomként a teljességet, az egységet, a kiteljesedést, és az odaadást. Azt az állapotot, ami az emberi boldogság feltétele.

40. Szimbólum tartalma • A kínaiak a természeti erők hatalmas átalakítóinak tekintik a fákat és ekként is tisztelik őket. A feng shui tanítása szerint a fák befogják és összegyűjtik a csi-t. Környezetükben "erőgyűjtő helyek" alakul­nak ki, ezért egy nagy, erős fa alá helyezett ülőhelyen az ott pihenő energiával töltődik fel.

41. Az Ön számára mit szimbolizál a fa? • Békét • Bölcsességet • Természetet • Erőt • Tisztaságot • Nyugalmat • Teljességet • Gyümölcsöt • A földi anyagi világ és a szellemi világ közötti kapcsolatot Az élet körforgását, az életet, Éltető levegőt Biztonságot Az idő múlását A megújulást Szerelmet, szeretetet Fejlődést, változást Nyitottságot Lehetőséget Szabadságot Növekedést Szépséget Érettséget Örökkévalóságot A gyermekkoromat Semmit

42. A bennünk rejlő faFa a pszichodiagnosztikábanA fa rajz-teszt • A fa általános szimbolikája • A fa az élet, a növekedés, a termékenység, az ember, az építkezés és a struktúra integrációjának is általános szimbóluma. A fa tehát ősidők óta kiváló projekciós felület, erre több sajátossága is alapot ad. A fa éppúgy mint az emberi áll, egyenesen. A fa is él, növekszik, fejlődik, majd öregszik és meghal. A fának szembeszökő struktúrája van. Gyökérzete, törzse, lombozata, sajátos szerkezettel. Egyszerűsített sémán legkönnyebben a kereszttel fejezhető ki, mely az ember test-sémájához hasonlít. Virágzik, kihordja a gyümölcseit, termékeny stb. (Harsányi-Donáth) .

44. A fateszt vizsgálat módszere • Fák, amelyek meghaladják a papír szélét • A fa dőlése • A fa három fő része közötti arány • A fa típusai • A fa egészének szerkezete, érzelmi és hangulati tónusa • Általános fa-típusok (realisztikus fa-fajtának ábrázolása, fa-absztrakció) • A fa részeinek értelmezése (Az ág kezdete, eredete, végződések, egymáshoz való viszonya, az ágazat struktúrája, a törzs és korona kapcsolata, a törzsés részei, törzsalak, törzs kontúr, törzs alsó része, A gyökérzet , talajvonal, árnyékolás, Bimbók és virágok, levelek, Gyümölcsök, Kéreg , Sérülések, forradások, oduk, letört ágak, egyéb járulékos elemek (emberi test részei)

46. Formák

47. A farajz teszt értelmezésének általános lehetőségei • Az alap­instrukció után eltérő instrukciókat is adhatunk és több fát is rajzoltathatunk, különösen pszichoterápiás szituáció­ban. Pl: Rajzoljon egy vicces fát, egy bolondosat, egy beszélőt stb. • A fa rajz általános összbenyomásamindegyik fa teljesen egyedigestalt, és a jelek értelmezésének számos variánsa lehetséges. Mindez kissé- hasonlatos az álom szimbolikához. Egy részjel, vagy rész-terület értékeléséről van szó, azt mindig a fa általános megjelenéséhez is viszonyítjuk. • A fa árnyék megjelenése általában az árnyék-személyiség (Jung) megjelenését jelenti.

48. Tér­szimbolikák Az értelmezés egyik legáltalánosabb támpontja a tér­szimbolika. Azegyes területeinek speciális jelentéstartalmára vonatkozik. A személyiség áltános vonásaira is utal, vonatkozik arra az aktuális helyzetre is, amelyben az illető aktuális környezetében érzi magát.

49. Tér­szimbolikák

50. Tér­szimbolikák