A főemlősök ( Primates ) evolúciós fejlődése

1. A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése

2. Főemlősök fejlődése

3. Főemlősök jellegzetességei: • állandó testhőmérséklet • a petesejt az anya szervezetén belül termékenyül meg • végtagjaikon öt, mozgatható, sugaras elrendezésű ujjak találhatók • az egyik ujj szembefordítható (opponálható) a többivel. • Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága  lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja • szemeik előre néznek, a növényevők szemei általában a fej oldalán helyezkednek el, hogy nagyobb teret lássanak be. • az arcorruk sokkal rövidebb lett, összefüggésben van a szaglás jelentőségének csökkenésével. • csökkent a fogak száma. • a testmérethez viszonyított agyméretük nőtt

4. A főemlősök kialakulása • Az ismeretek meglehetősen hézagosak és főleg régészeti leleteken alapulnak. • Az első főemlősök feltehetően már a kréta korszakban jelen voltak, vagyis a dinoszauruszokkal egy időben éltek. • Fejlődésük a dinoszauruszok kréta végén bekövetkezett kihalása után gyorsult fel: a majmok és a félmajmok ága feltehetően a krétát követő paleocénben vált el. • E kor primátái csak a fogaik alapján ismertek („dentilis primáták”), ezért besorolásukban nagyon nagy a bizonytalanság, sok kutató szerint nem is valódi főemlősök, hanem esetleg azokhoz közel álló más emlősök és a mai primáták nem is tőlük származnak. • Főemlős voltukra fogaik alakjából következtetnek: azok ugyanis már eltértek a rovarevők fogaitól.

5. A főemlősök megjelenésére vonatkozó elméletek: • Arboreális elmélet Az arboreális elméletet (G. E. Smith (1912) és F. W. Jones (1916)) angol anatómusok alkották meg. Elméletük szerint a primáták fentebb felsorolt jellegzetes tulajdonságainak nagyobbik része az erdei életmódhoz való alkalmazkodás hatására alakult ki. Pl. az előre tekintő szemek a jobb térlátást, a tapintás ill. a fogó karok és lábak pedig a fákon való könnyebb mozgást szolgálták. Az elmélet szerint azért csökkent a szaglás fontossága, mert egyrészt rövidebb lett az arckoponya, másrészt pedig megnövekedett a szem jelentősége, ezáltal a szaglás számára kisebb agyi részek jutottak. Smith és Jones elmélete az 1970-es évek elejéig tartotta magát. Ekkor M. Cartmill kimutatta, hogy az emlősök többi rendjében is találhatók erdei életmódot folytató fajok, de közülük egy fajon sem mutathatók ki a főemlősök jellegzetes vonásai.

6. Vizuális ragadozó elmélet • Az arboreális elmélet hiányosságainak magyarázatára Cartmill 1972-ben megalkotta a vizuális ragadozó elméletet. • Cartmill szerint a főemlősök fenti jellegei a trópusi őserdők fáinak alsóbb ágain folytatott, éjszakai rovarevő életmód esetén alakultak ki. • A szaglóképesség pedig azért csökkent, mert a szemek közelebb kerültek egymáshoz. Cartmill elméletét megerősíti, hogy a kainozoikum elejéről ismert hat főemlős család közül négyben a fajok fogai hasonlítanak a ma élő, szintén rovarevő koboldmakifélék fogaihoz.

7. Ökológiai elmélet • Az ökológiai elméletet R. Sussman alkotta meg 1990-ben. Elmélete szerint a korai primáták mindenevő erdei állatok voltak és fejlődésük, differenciálódásuk egybeesik a zárvatermők fejlődésével, amelyek virágai, termései új táplálékfajtákat jelentettek nekik. • Ez váltotta ki a látás és a kezek mozgásának finomabbá válását. Az elmélet ellen szól, hogy a zárvatermők fejlődése a krétában indult el és a paleocénből származó primátáknál még nem tapasztalható a szemek tengelyének párhuzamossága.

8. Félmajmok (Prosimii) Valódi majmok (Simii / Anthropoidea) alrendje lórik koboldmakik lemurok: makik indrik karmosmaki Újvilági majmok Óvilági majmok (Platyrrhinii) (Catarrhinii) karmosmajmok csuklyásmajom- félék Emlősök (Mammalia) osztálya Theria alosztály Méhlepényesek (Placentalia) öregrendje Főemlősök (Primates) rendje monkey = valódi majmok – emberszabásúak (apes)

13. A főemlősök (Primates) rendje • Prosimii (félmajmok) alrend • Karmosmakifélék (Daubentoniidae) családja • Makifélék (Lemuridae) családja • Ugrómaki- vagy Indrifélék (Indridae) családja • Lajhármaki- vagy Lórifélék (Loridae vagy Lorisidae) családja • Fülesmakifélék (Galagidae) családja • Koboldmakifélék (Tarsiidae) családja

14. - Majomalakúak (Simiiformes vagy Antropoidea) alrend • Szélesorrú vagy újvilági majmok (Platyrrhini) csoportja • Csuklyásmajomfélék (Cebidae) családja • Karmosmajmok (Callitrichinae) alcsaládja • Pókmajomfélék (Atelidae) családja • Sátánmajomfélék (Pithecidae) családja • Cebipithecinae alcsalád (kihalt) • Éjimajomfélék (Aotidae) családja

15. Keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportja • †Parapithecoidea öregcsalád • Parapithecidae család • Eosimiidae család • Cerkófszerűek (Cercopithecoidea) öregcsaládja • †Victoriapithecidae család • Cerkóféléf (Cercopithecidae) családja • Cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládja • Karcsúmajmok (Colobinae) alcsaládja • †Parapithecinae alcsalád • †Propliopithecoidea öregcsalád • Propliopithecidae család • Pliopithecidae család

16. Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja • †Proconsulidae család • †Oreopithecidae család • †Griphopithecidae család • Gibbonfélék (Hylobatidae) családja • †Pliopithecinae alcsalád • Hylobatine alcsalád • Hominidák (Hominidae) családja • †Dryopithecinae alcsalád • Ponginae alcsalád • Homininae alcsalád

17. A főemlősök (Primates) első képviselői a kréta végén (97-66 millió éve, földtörténeti középkor-mezozoikum), feltehetően a rovarevőkből (Insectivora) fejlődtek ki. • A paleocénkori főemlősök a rovarevőkkel ellentétben már nem három, hanem négycsücskös őrlőfogakkal rendelkeztek. • A két csoport közötti átmenetet feltehetően a mókuscickányok (Tupaiidae) képviselik. • Az eocén (55-36 millió éve) elején válhattak szét a félmajmok (Plesiadapiformes), a szélesorrú majmok (Platyrrhini) és a keskenyorrú majmok (Catarrhini). • A legelső csoportból fejlődtek ki a maki-, a lóri- és a koboldmaki-alakúak, míg a szélessorrú majmoknak a csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok a leszármazottaik.

19. A főemlősök rendje két alrendre tagolódik 1.Félmajmok ( Prosimii ) alrendje Ismertebb családjai: - Makifélék - Madagaszkáron élő, fán lakó félmajmok. Pl.: gyűrűsfarkú maki - Lórifélék - Afrika és Ázsia területén élő, éjjel aktív állatok. Pl.: karcsú lóri

21. Lemur catta (Gyűrűsfarkú maki)

23. Lemur catta Life span: 16 to 19 years wild (33 years captive) Total population: Unknown (wild), 2000 (captivity), 20-25 egyedbõl álló csapatokban él Regions: MadagascarGestation: 4.6 months (139 days)Height:38,5 to 45,5 cm (M & F) tail 56 to 62 cm Weight:2.30 to 3.50 kg (M & F) Diet: levelekből, fakéregből, fűfélékből, lágy szárú növényekből, édes gyümölcsöket Lemur catta range (in red)

24. Microcebus simmonsi Microcebus ravelobensis Microcebus myoxinus Microcebus jollyae

25. Microcebus sp. Species: Microcebus murinus Microcebus rufus

26. Mouse lemurMicrocebus sp. Life span: 6 to 8 years in the wild, 10 to 15 years captivity Total population: UnknownRegions: Madagascar Gestation: 2 months (average) Height: 12.50 cm (average) ,tail 11.5 cm. Weight: 39 to 98 g Diet: insects, leaves; fruit; nectar; pollen; flowers; sap or other plant fluids.

27. Hapalemur sp. Hapalemur aureus Hapalemur occidentalis Hapalemur alaotrensis

28. Bamboo lemurHapalemur sp. Hapalemur aureus Life span: 17 years in captivity Total population: Unknown (mostly in pairs or small social groups consisting of 3-6 individuals ) Regions: Madagascar Gestation: 135 to 150 days Height: 80 cm (average) ,tail 40 cm Weight: 1.20 to 1.60 kg Diet : shoots, leaf bases, pith and viny parts of these bamboos

29. Red ruffer Varecia sp. Ruffed lemurVarecia sp.

30. Ruffed lemurVarecia sp. Life span: 19 years (average) Total population: Unknown(groups of up to 16 individuals) Regions: eastern coast of Madagascar Gestation: 90 to 102 daysHeight: 51 to 60 cm (tail 56 to 65 cm ) Weight: 3.20 to 4.50 kg Diet: leaves, seeds and nectar according to the season

32. Loris tardigradus (Karcsú lóri)

33. Loris tardigradus (Karcsú lóri) Life span: 15 years and 16 (male) Regions: India and Sri Lanka Gestation: 166 to 169 days Height:175 to 264 mm Weight: 85 to 348 gDiet:ízeltlábúak,növények,gyümölcsök, tojás,kisemlősök

35. PottoPerodicticus potto

36. PottoPerodicticus potto Life span: 20 years Total population: Unknown (8 to 10 individuals popularion) Regions: Guinea to western Kenya and central Zaire Gestation: 170 days Height: 30 to 39 cm (tail 3,7 to 10 cm) Weight: 0,5 – 1.5 kg Diet: fruit; sap or other plant fluids, insects

37. 2.Igazi majmok ( Anthropoidea ) alrendje - Két csoportjuk és azok ismertebb családjai: A:Szélesorrú majmok (Platyrrhini)- orrsövényük széles, orrnyílásaik kissé oldalra néznek, Dél-Amerikában élnek. Másik elnevezésük újvilági majmok. • Bőgőmajmok - csoportosan élő, hangosan ricsajozó fajok. • Pókmajmok - hosszú végtagú, fákon csoportosan élő fajok. • Csuklyásmajmok - erdős vidékeken csapatosan élő csoport.

38. Alouatta caraya (Fekete bőgőmajom)

39. Alouatta caraya (Fekete bőgőmajom) Life span: 16 years in the wild, 20 years captivity Total population: Unknown (5-8 in a group ) Regions: South and Central American forests , endemic to Brazil. Gestation: 180-194 days Height: 20–30 cm Weight: male weighing about 6.7 kg and females about 4.5 kg Diet: fruits, including figs, and other plant parts.

40. Alouatta seniculus (Vörös bőgőmajom)

41. Alouatta seniculus (Vörös bőgőmajom) Life span: 22 years (captive)Total population: UnknownRegions: Neotropical South AmericaGestation: 191 daysHeight: 52.3 to 57 cm (M), 46.8 to 49.7 cm (F)Weight: 6 to 7.6 kg (M), 4.5 to 6.3 kg (F)Diet: gyümölcsök, növényi részek

42. Brachyteles arachnoides (Gyapjas pókmajom)

43. Brachyteles arachnoides (Gyapjas pókmajom) Life span: 10 to 50 years, Total population: 700 (wild)Regions: Brazil, in the states of Rio de Janeiro and Sao Paulo Gestation: 7.2 months (216 days)Height: 55 – 78 cm , tail 74 – 80 cm (M), 46 – 63 cm ,tail 65 – 74 cm (F)Weight: 12 – 15 kg (M), 9.5 – 11 kg (F)Diet: gyümölcsök.növényi részek,magvak B. hypoxanthus range (in red)B. arachnoides range (in green)

44. Cebus apella (Bóbitás csuklyásmajom)

45. Cebus apella (Bóbitás csuklyásmajom) Life span: 45 years (captive)Total population: UnknownRegions: Neotropical South AmericaGestation: 153 days (5 months)Height: 444 mm (M), 390 mm (F)Weight: 2.95 kg (M), 2.08 kg (F)Diet: gyümölcsök, magvak,növényi részek, kisemlősök

46. B: Keskenyorrú majmok- orrsövényük keskeny, Afrikában és Ázsiában élnek. Másik elnevezésük óvilági majmok. • Makákók - többségük Ázsiában él, növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Pl.: bunder- vagy rhesusmajom. • Páviánok - elsősorban Afrika nyílt szavannáinak lakói. Pl.: galléros pávián. • Gibbonok - Délkelet-Ázsia erdőlakói. Pl.: sziamang gibbon • Emberfélék - legnagyobb termetű és legfejlettebb majmok. Orángután, csimpánz, törpe csimpánz, gorilla, ember.

47. Macaca fascicularis (Közönséges makákó)

48. Macaca fascicularis (Közönséges makákó) Life span: 31 yearsTotal population: UnknownRegions: Philippines, Malaysia, Indonesia, Burma, India, Vietnam, Cambodia, Laos, ThailandGestation: 5.5 months (165 days)Height: 412 to 648 mm (M), 385 to 503 mm (F)Weight: 4.7 to 8.3 kg (M), 2.5 to 5.7 kg (F)Diet: gyümölcsök, magvak, ízeltlábúak, kisemlősök

50. Papio hamadryas (Galléros pávián)