ltal nos pszichol gia 2. Kir ly Ildik s K nya Anik ELTE, PPK, Kognit v Pszichol gia Tansz k https:

1. �ltal�nos pszichol�gia 2. Kir�ly Ildik� �s K�nya Anik�ELTE, PPK, Kognit�v Pszichol�gia Tansz�khttps://moodle.etr.elte.hu tanul�s eml�kez�s k�pzelet fogalomalkot�s gondolkod�s probl�mamegold�s elso �s m�sodik t�ma

2. Alaptank�nyvek: Baddeley, A.,2001, Az emberi eml�kezet. Osiris,Bp. (A 2. �s 14 fejezetek kiv�tel�vel. A 2. fejezet az �szlel�s �s figyelem f�l�vhez kapcsolhat� a 14. fejezet a sz�m�t�g�pes modellez�sre kitekinto olvasm�ny) Eysenk,M.W., Keane, M.T.,1997, Kognit�v pszichol�gia. Nemzeti Tank�nyvkiad� Budapest (383-482.o)

3. Aj�nlott irodalom: Schacter, D.L., 1998, Eml�keink nyom�ban. H�tt�r Kiad�, Bp. Schacter, D. L., 2002, Az eml�kezet h�t bune: Hogyan felejt �s eml�kezik az elme? HVG Kiad�, Bp. Schank, R.C., 2004, Dinamikus eml�kezet. Vince, Bp. Ellis,A. W.,2004, Olvas�s, �r�s �s diszlexia . Tas Kiad�, Bp Kardos Lajos,1988, Az �llati eml�kezet. Akad�miai Kiad�, Bp. K�nya Anik�,1990, A gondolati �s a viselked�ses asszoci�ci�. Tank�nyvkiad�, Bp. Kir�ly Ildik�, 2002. Az eml�kezet fejlod�se kisgyermekkorban: ut�nz�s �s eml�kezet. Gondolat Kiad�, Bp. Racsm�ny Mih�ly, 2004, A munkamem�ria szerepe a megismer�sben.

4. elso t�ma

5. Sz�veggyujtem�nyek: Bark�czi Ilona, Anal�gi�s gondolkod�s. Tank�nyvkiad�, Bp. Czigler Istv�n, 1981, A tanul�s �s eml�kezet pszichol�gi�ja. K�nya Anik�, Az emberi eml�kezet pszichol�giai elm�letei. Tank�nyvkiad�, Bp. K�nya Anik�, 1992, Az eml�kez�s �kol�giai megk�zel�t�se. Tank�nyvkiad�, Bp.

6. A teljes ido �s a feldolgoz�si szintek hipot�ziseBaddeley, 7.fejezet Hagyom�nyos tanul�si paradigm�k: p�ros asszoci�ci�, szeri�lis tanul�s, szabad felid�z�s A bemutat�si ido (mem�ria dob, tachisztoszk�p, sz�m�t�g�p) A Ranschburg-f�le sz�p�r m�dszer Ranschburg P�l,1923, Az emberi elme. Az �rtelem. Pantheon Irodalmi Int�zet, Bp.

7. Teljes ido = (bemutat�s idotartama + k�zti ido) x pr�b�k sz�ma  Ido �s tanul�s �sszef�gg�se nem line�ris Pl. 2, 4, 8 mp-es bemutat�si temp� k�zt feldolgoz�s �tcsap�sai. K�pi-nyelvi strat�gi�k haszn�lata. Az �n-�temezett olvas�s paradigm�ja a szem�ly �ltal ig�nyelt feldolgoz�si idot mutatja

8. Demonstr�ci�:szavak incident�lis (nem sz�nd�kos) megjegyz�se v�ltoz� orient�l� teladat mellett

9. A sz�nd�kos �s a nem sz�nd�kos tanul�s Mandler(1967) k�rtya szort�roz�s A feldolgoz�s szintek elm�lete Craik �s Lockhart,1972 Igazol�s: incident�lis paradigma Alapt�tel: az eml�kezet a perceptu�lis elabor�ci� k�vetkezm�nye A feldolgoz�s m�lys�ge �s kiterjedts�ge hat�ssal van az eml�kez�sre A figyelmi szint �s a feldolgoz�s m�lys�ge egym�snak megfeleltetheto: a m�ly-szemantikus elabor�ci� nagyobb figyelmet k�r mint a felsz�nes fizikai. De a struktur�lis feldolgoz�s is lehet kiterjedt �s figyelemig�nyes!

10. A feldolgoz�si szintek elm�let kiterjeszt�se Pszichol�giat�rt�neti jelentos�g: Az elm�let W. James k�zvetlen eml�kezet fogalm�ra �p�t �s a struktur�lis t�ras (STM, LTM) elm�letek tagad�sa. (L�sd k�sobb WM azaz Munkamem�ria kapcs�n) Klinikai vizsg�lat: Az elj�r�s szerepe az explicit-implicit eml�kezet elk�l�n�t�s�ben amn�zi�sokn�l. Az ism�tl�si elofesz�t�s (t�red�k kieg�sz�t�si tesztek) implicit feladatai nem �rz�kenyek a feldolgoz�s m�lys�g�re. K�vetkeztet�s: implicit eml�k reprezent�ci�ja perceptu�lis reprezent�ci�s rendszer (PRS) �p az amn�zi�sokn�l. L�sd k�sobb�

11. A feldolgoz�s m�lys�ge �s a figyelmi r�ford�t�s �sszef�gg�se a feldolgoz�si idok alapj�neset (kis v. nagy betuvel van �rva?), (r�m) r�mel-e az x sz�val, (mondat) illik e az adott mondatba ?

12. A feldolgoz�s m�lys�ge �s a k�sobbi v�ratlan felismer�s eredm�nye az azonos k�s�rletben: m�lyebb feldolgoz�s tart�sabb eml�knyom?

13. Az eml�kezeti erofesz�t�s neurol�giai korrel�tumai Craik �s Lockhart feldolgoz�si szintek hipot�zis�t al�t�masztj�k az agyi k�palkot� elj�r�sok (l�sd tov�bb� Schacter,1998 77-81 o.)

14. Probl�ma: k�rk�r�s gondolkod�s? m�lyebb feldolgoz�s ? tart�sabb eml�knyom A �feldolgoz�si szintek� elm�let finom�t�sa: a �transzfer-azonos� feldolgoz�s K�vetkeztet�s: nem �nmag�ban a feldolgoz�s melys�ge hanem a k�dol�s �s az eloh�v�si helyzet k�z�tti megegyez�s a meghat�roz�!! Azonos folyamatok k�dol�s �s eloh�v�s sor�n!!

15. Vizsg�lati elrendez�s: FELADAT TESZT szemantikus szemantikus / r�melo 0.83 / 0.31 r�melo r�melo / szemantikus 0.62 / 0.49 Morris, Bransford �s Franks, 1977 alapj�n (A feladatokat l�sd Baddeley 192-193; 558-560)

16. m�sodik t�ma EML�KEZETI RENDSZEREK (Baddeley 11, 12, 16, 20 fejezetek)

17. Az epizodikus - szemantikus feloszt�s (a dichot�mia bevezet�se Tulving, 1972)

18. A szemantikus eml�kezet elozm�nye: �az asszoci�ci�t�l a strukt�r�ig� (Baddeley, 8.fejezet) �60-as �vek Bousfield szubjekt�v organiz�ci� (SO) Tulving �s Pearlstone ism�telt szabad felid�z�s

19.  A hierarchikus eml�kezeti szervezod�s szemantikus h�l� modellje Collins �s Quillian, 1968 l�sd m�g Baddeley13. fejezet Collins �s Quillian (1969) szemantikus eml�kezet modellje, amelyben a fogalmi csom�pontok a fel� rendelt meghat�roz� jegyek alapj�n hierarchikusan szemantikus h�l�ba szervezodnek, �gy reprezent�lva a vil�gr�l alkotott tud�st. Ebben az elm�leti k�rben a fogalom belso jelent�s�t a csom�pont szemantikus jegyei k�pviselik. Collins �s Quillian (1969) szemantikus eml�kezet modellje, amelyben a fogalmi csom�pontok a fel� rendelt meghat�roz� jegyek alapj�n hierarchikusan szemantikus h�l�ba szervezodnek, �gy reprezent�lva a vil�gr�l alkotott tud�st. Ebben az elm�leti k�rben a fogalom belso jelent�s�t a csom�pont szemantikus jegyei k�pviselik. Collins �s Quillian (1969) szemantikus eml�kezet modellje, amelyben a fogalmi csom�pontok a fel� rendelt meghat�roz� jegyek alapj�n hierarchikusan szemantikus h�l�ba szervezodnek, �gy reprezent�lva a vil�gr�l alkotott tud�st. Ebben az elm�leti k�rben a fogalom belso jelent�s�t a csom�pont szemantikus jegyei k�pviselik. Collins �s Quillian (1969) szemantikus eml�kezet modellje, amelyben a fogalmi csom�pontok a fel� rendelt meghat�roz� jegyek alapj�n hierarchikusan szemantikus h�l�ba szervezodnek, �gy reprezent�lva a vil�gr�l alkotott tud�st. Ebben az elm�leti k�rben a fogalom belso jelent�s�t a csom�pont szemantikus jegyei k�pviselik.

20. A szemantikus modell igazol�sa: �ltal�nos m�dszer: ment�lis kronometria, kivon�sos reakci�ido K�s�rleti elj�r�s: �ll�t�s igazol�s (tulajdons�g �s kateg�ria) A hierarchikus modell kognit�v �kon�mi�ja? L�sd k�sobb tud�sreprezent�ci�

21. az epizodikus eml�kezet fejlodo modellje (Engel Tulving) H�v�ingeres elj�r�sok. Az �inform�ci� rendelkez�sre �ll�sa �s el�rhetos�ge� a szavakra val� eml�kez�sben. A �k�dol�s specifikuss�g�nak� elve. Az epizodikus eml�kezet kontextu�lis meghat�roz�sa Az �ekf�ria modell�. (1983) Szintagmatiksu, paradigmatiksu asszoci�ci�k mint�j�ra epizodikus, szemantikus eml�kezet �Piaget form�lis gondolkod�s ir�ny�ba vezeto �tSzintagmatiksu, paradigmatiksu asszoci�ci�k mint�j�ra epizodikus, szemantikus eml�kezet �Piaget form�lis gondolkod�s ir�ny�ba vezeto �t

22. Az amn�ziaelm�letek szemantikus/epizodikus magyar�zata:

23. Hintzman (1983, 1986) � a szemantikus eml�keket epizodikus eml�kekbol hozzuk l�tre: ez�rt az epizodikus mem�ria s�r�l�se k�ros hat�ssal van a szemantikus eml�kezetre is.

25. Tulving (2000) az elozovel ellenkezo elk�pzel�se az epizodikus � szemantikus eml�kezet egym�sra �p�l�s�rol SPI modell sz�ri�lis k�dol�s (serial) p�rhuzamos (parallel) t�rol�s f�ggetlen (independent) eloh�v�s l�sd k�vetkezo di�k

26. Az epizodikus avagy autobiografikus eml�kezet kettos meghat�rozotts�ga: �lm�nyszer�s�g �s �n-tudatoss�g Tulving (1985) anoetikus ? procedur�lis noetikus ? szemantikus autonoetikus ? autobiografikus

27. AZ SPI modell (Tulving)

28. Az SPI modell neurol�giai al�t�maszt�saVARGHA KHADEM �ltal le�rt gyermekkori anterogr�d amn�zia esetei:fok�lis bilater�lis hippokamp�lis s�r�l�sdeklarat�v t�ny �s esem�ny eml�kezet elv�lik ENDEL TULVING & HANS J. MARKOWITSCH: Epizodikus �s deklarat�v eml�kezet: a hippocampus szerepe * Aj�nlott tanulm�ny hozz�f�rheto a Tudom�ny �s L�lek foly�iratban8evf12szam.pdf http://www.pszichodiak.hu/index.php?option=content&task=view&id=29&Itemid=53

29. A �deklarat�v-epizodikus eml�kezeti vita� V.�. a retrogr�d �s anterogr�d amn�zia elv�r�sait az SPI modell alapj�n (tanulm�ny 44-45.o.) Szemantikus �s epizodikus eml�kezet mennyiben elk�l�n�lo alrendszerek?

30. Ennek a felsorol�snak sz�mos elm�leti k�vetkezm�nye van. Itt kiemeln�m azt, ami egy Kardos eml�k�l�shez k�l�n�sen illik, hogy az epizodikus-autobiografikus fogalom hum�n specikus jelleg�t. Azt hogy e fogalom alatt at a nyelv �ltal megval�s�tott tudatos visszaeml�kez�st �rtj�k, ami fejlod�sileg �rett kognit�v �s idegrendszert jelent. B�r tal�lkozunk az epizodikus sz�haszn�lattal az eg�szen kisgyermekek �s az �llatok eml�kezet�t t�rgyal� szakirodalomban is, de a m�ltbeli �lm�nyek tudatos rekollekci�ja�.fenomen�lis �s eml�kezeti tudatoss�g!! Innen Kardos p�rhuzam�. Kis�rleti pszichol�gia, gyermekkori amn�zi�s esetekkel megeros�tve Kardos:mnemikus mezo, Az �llat eml�kezete az ember eml�kezet�hez k�pest nagyobb m�rt�kben hasonl� jellegu minta az �rz�klete�Ennek a felsorol�snak sz�mos elm�leti k�vetkezm�nye van. Itt kiemeln�m azt, ami egy Kardos eml�k�l�shez k�l�n�sen illik, hogy az epizodikus-autobiografikus fogalom hum�n specikus jelleg�t. Azt hogy e fogalom alatt at a nyelv �ltal megval�s�tott tudatos visszaeml�kez�st �rtj�k, ami fejlod�sileg �rett kognit�v �s idegrendszert jelent. B�r tal�lkozunk az epizodikus sz�haszn�lattal az eg�szen kisgyermekek �s az �llatok eml�kezet�t t�rgyal� szakirodalomban is, de a m�ltbeli �lm�nyek tudatos rekollekci�ja�.fenomen�lis �s eml�kezeti tudatoss�g!! Innen Kardos p�rhuzam�. Kis�rleti pszichol�gia, gyermekkori amn�zi�s esetekkel megeros�tve Kardos:mnemikus mezo, Az �llat eml�kezete az ember eml�kezet�hez k�pest nagyobb m�rt�kben hasonl� jellegu minta az �rz�klete�

33. Az epizodikus-szemantikus eml�kezeti form�k megfeleltet�se a tov�bbi eml�kezeti feloszt�soknak�� epizodikus-szemantikus deklarat�v-procedur�lis explicit-implicit l�sd k�vetkezo dia (Squire, Zola-Morgen)

34.  EML�KEZETI RENDSZEREK   (Squire, Zola-Morgen, 1993)

36. Az epizodikus eml�k �lm�ny alapjai kognit�v ? neuron�lis ? A t�bbsz�r�s bemenetu eml�kezeti rendszer inform�ci� t�pusai:szenzoros, perceptu�lis r�szletek; t�r-idoi kontextu�lis inform�ci�;szemantikus r�szletek;�rzelmi sz�nezet;esem�ny idej�n v�gzett kognit�v muveletek? eml�kezeti eloh�v�s inform�ci�-elegye hat�rozza meg a szubjekt�ven meg�t�lt �lm�nyszerus�get. (Johnson �s mtsai.,1993 Baddeley 20.fejezet) A konszolid�ci� folyamat�ban r�sztvevo k�z�pagyi ter�letek aktiv�l�dnak az epizodikus eloh�v�s sor�n (pl. Moscovitch, 2000) Epizodikus eml�k perceptu�lis term�szete a pariet�lis, tempor�lis, �s occipit�lis ter�letek aktiv�ci�j�val magyar�zhat� (Conway, 2002)

37. Az �n�letrajzi eml�kezet (�E) tud�s strukt�r�ja: Az eml�kek oszt�lyoz�sa alapj�n Az eml�kek fogalmi lebont�sa alapj�n Az �E fel�p�t�se alapj�n

38. �n�letrajzi eml�kezet pszichol�giai oszt�lyoz�sa Barsalou (1988) egyedi specifikus esem�nyek �sszegzett esem�nyek kiterjedt esem�nyek alternat�v esem�nyek komment�rok Conway (2000, 2001) �lett�rt�neti peri�dus �ltal�nos �s kiterjedt esem�nyek esem�ny specifikus eml�kek Brewer (1996) self-s�ma szem�lyes �ltal�nos esem�nyek szem�lyes t�nyek szem�lyes eml�kek egyedi p�ld�i (single instances, imagery) �tk�t�shez az a felismer�s vezet, hogy p�ld�ul a komment�rok nem �lm�nyszeruek �teh�t az �lm�nyszerus�g krit�riuma n�lk�l is lehet az eml�kezet autobiografikus. Nem szinom�m�k�..(k�sobbi nekifut�s lesz a narart�v�knak val� megfeleltet�s, Mi is a narrat�va c.eload�sra utalva Sachs, Bruner, Kir�ly���tk�t�shez az a felismer�s vezet, hogy p�ld�ul a komment�rok nem �lm�nyszeruek �teh�t az �lm�nyszerus�g krit�riuma n�lk�l is lehet az eml�kezet autobiografikus. Nem szinom�m�k�..(k�sobbi nekifut�s lesz a narart�v�knak val� megfeleltet�s, Mi is a narrat�va c.eload�sra utalva Sachs, Bruner, Kir�ly��

39. Az �E fogalmi fel�p�t�se Barsalou nyom�n

40. Az �n�letrajzi eml�kezet struktur�lis fel�p�t�se Conway nyom�n